Magyar Narancs: Miért szavazzak a SZEMA-ra?
Ungár Klára: Ha ön liberális demokrata, akkor azért, mert a liberális értékeket egyedül mi képviseljük. Ha úgy gondolja, hogy életkor, nem, vallás, származás, szexuális identitás miatt semmiféle egyenlőtlenségnek nincs helye.
MN: Ezt már hallottuk egy párttól, amelynek 15 évig tagja volt.
UK: Pillanat, folytatom, aztán válaszolok erre is. És akkor szavazzon a SZEMA-ra, ha úgy gondolja, hogy szabályozott piacra és versenyre, a demokratikus intézmények védelmére van szükség - ezt is hallhatta egy másik párttól. Nem véletlen, hiszen annak a pártnak voltam a tagja, miként az sem véletlen, hogy most is liberális pártot alapítottunk. Az SZDSZ, az a bizonyos párt, amelyre utal, az utolsó pár évében igen kétlelkűen képviselte a liberális értékeket, komoly belső viták voltak a roma integráció vagy a melegjogok kapcsán. Számtalan oka van, hogy miért veszítette el a népszerűségét 1996-tól folyamatosan, 2006-tól pedig rohamosan, ez egyike az okoknak. Beszélt kisebbségi jogvédelemről, de sem a nők, sem a fiatalok, sem a romák, sem a melegek nem érezték, hogy valóban képviselné az érdekeiket.
MN: Úgy gondolja, hogy ezek az érdekcsoportok elegen vannak és elérhetők ahhoz, hogy egy politikai pártnak "megérje" képviselni őket? Az SZDSZ épp ezt nem gondolta róluk.
UK: Az SZDSZ szerintem is pusztán a választási számtan miatt mondott le róluk. Igen, úgy gondolom, hogy a társadalomnak ezek a tagjai, csoportjai elérhetők, és sokan vannak, vagyunk. De ha kiderül, hogy egyelőre nem elérhetők, ezeket az értékeket akkor is képviselni kell.
MN: És miért voksoljak személy szerint önre a főpolgármester-választáson?
UK: Az elmúlt húsz évben először képviselőként, aztán különböző önkormányzatok mellett szakértőként tevékenykedtem, tehát jól ismerem az önkormányzatok működését. Ezenkívül egy költségvetést is megértek, mert közgazdász vagyok, nyolc évig, amíg parlamenti képviselő voltam, a költségvetési bizottságban ültem. Pár éve kitanultam egy új szakmát, az egészségügyi menedzserséget, úgyhogy azt gondolom magamról, hogy az egészségügyhöz is értek. Van vezetői tapasztalatom, láttam már nagy szervezetet.
MN: Mit gondol, milyennek látják önt Budapest polgárai?
UK: Remélem, az látszik belőlem, hogy egy belülről, értékek által vezérelt ember vagyok, hogy az elmúlt húsz évben ragaszkodtam az elveimhez, hogy nem vagyok gyáva. Aztán nyilván látszik, hogy 52 éves nő vagyok, lehet tudni rólam, hogy van egy felnőtt gyermekem, és van kutyám. És amit mindenki tud rólam, amit soha nem titkoltam, hogy barátnőm van, és ez nagyon jó.
MN: Mennyi esélyt ad magának?
UK: A legnagyobb feladat a 28 ezer kopogtatócédula összegyűjtése 15 nap alatt. Ha ez összejön, amihez a választópolgárok nagy aktivitására és segítségére van szükség, akkor azt gondolom, hogy komoly esélyem van Tarlós Istvánt megverni. Négyszer annyi kopogtatót kell összegyűjteni, mint négy éve. Ezt antidemokratikusnak és rendkívül nagy disznóságnak tartom a Fidesz részéről. Meg is támadtuk az Alkotmánybíróságnál, de még arra sem méltattak, hogy egy elutasító levelet írjanak, annyit sem, hogy miért nem foglalkoznak vele. Megtámadtuk az ajánlószelvény-gyűjtési idő lerövidítését is az eredeti három hétről 15 napra. Azt bevették a tárgysorozatba, csak éppen augusztus végén, az első ülésen nem tárgyalják. Ezért sürgősségit kértünk. Valószínűleg majd tárgyalják, csak akkor már nem lesz aktuális, az ajánlószelvény-gyűjtés határideje ugyanis szeptember 3. A Fidesznek az a szándéka, hogy lehetőleg csak a nagy pártok, de leginkább "csak a Fidesz" tudjon elindulni.
MN: A közvélemény-kutatások abszolút győztesnek mutatják Tarlóst.
UK: Egyrészt a közvélemény-kutatásokban a bizonytalanok száma igen jelentős, másrészt pedig az országgyűlési választásokon egyetlen hely volt, ahol a Fidesz nem tudott ötvenszázalékos többséget szerezni, és ez a főváros. Budapest mindig egy kicsit megelőzi az országos trendet, és a dolog azon áll vagy bukik, hogy akik most passzívak, közönyösek, elkeseredettek, azokat lehet-e aktivizálni, vagy nem.
MN: Milyen erőforrásai vannak a pártnak a választók aktivizálásához, és egyáltalán, kikből áll a párt?
UK: Sok mindent, amit a forrásokkal rendelkező parlamenti pártok pénzzel oldanak meg, azt mi emberi erőforrással és aktivitással pótoljuk. Azokban a kerületekben, ahol fel tudtunk állítani csapatot, ott szórólapozunk, plakátot ragasztunk, és némi hirdetésre van pénzünk. Januártól vagyunk jogerősen bejegyezve, tehát friss párt vagyunk. Nem vagyunk még elég sokan, de már kezdenek jönni a fiatalok. A honlapon legalább 80 támogatónk szerepel, nem akarok a nevesebbek közül egyet-kettőt kiemelni. Az alapítók között van például Derdák Tibor, aki Sajókazán vezet egy roma gyermekek oktatásával foglalkozó iskolát és Sértő-Radics István, aki egy teljesen cigányok lakta település, Uszka polgármestere sok-sok éve, ráadásul az uniós Régiók Bizottságának alelnöke. Az újonnan csatlakozók közül Kálmán László nyelvész ismert, ő az, aki megfordította a Fidesz népszavazási kérdéseit. ' a 13. kerületben indul jelöltként.
MN: Az SZDSZ volt bázisára, akár a pestire, akár a vidékire, menynyire támaszkodik a párt?
UK: Az alapítók között körülbelül egyharmad a volt SZDSZ-esek aránya, az azóta csatlakozók között pedig alig van, talán kettő-három. Leginkább olyanok jönnek hozzánk, akik liberálisan gondolkodnak, de nem politizáltak eddig. Mivel az SZDSZ sok darabra hullott, illetve mivel jogilag még létezik, néhányan azt gondolják, hogy még feltámasztható - ezért ők távol tartják magukat tőlünk. Budapesten volt, akiket megkerestem tavasszal, hogy SZEMA-zászló alatt induljanak helyben, de nem akartak. Azóta nem tudom, mi lett velük. Baján lesz egy nagykoalíció, amiben a SZEMA-t két volt SZDSZ-es képviseli.
MN: Azt mondta az imént, hogy az SZDSZ néhány éve kezdett széthullani. Mit csinált ön ezekben az időkben a párt tagjaként?
UK: 2007 őszétől már közszolga voltam, nem politizáltam, a törvény is tiltotta, hogy párttisztséget viseljek, ezért 2007 második felétől sehogy nem voltam jelen az SZDSZ-ben, 2009 nyár végén pedig elkezdtük szervezni a SZEMA-t.
MN: 2007 novemberében került az OEP-hez főigazgató-helyettesnek úgy, hogy az ön kedvéért létrehoztak egy általános főigazgató-helyettesi posztot. Ez nem mond ellent a fenti értékeknek?
UK: Nem, mert az egészségügyi reform, amit akkor még meg akart valósítani a kormány, indokolt egy általános helyettest. S nekem szívügyem volt a reform. Amíg ott voltam, végig volt munkám, szerintem sikerült segítenem az akkori főigazgatókat, semmilyen rossz érzés nincs bennem sem szakmailag, sem etikailag.
MN: Mivel foglalkozott ott?
UK: Mindennel. Az általános helyettes, ahogy a nevéből is következik, helyettesíti a főigazgatót, ha kell. Például akkor zajlott az államigazgatás régiós elv szerinti átalakítása. Az átalakítást én irányítottam, ami fájdalommentesen és gördülékenyen sikerült a megyei OEP-igazgatóságok segítségével. De főosztályok is tartoztak alám, amelyeket közvetlenül felügyeltem.
MN: Az SZDSZ-ben tehát ekkor már csak tag lehetett, semmi több.
UK: Igen, szerencsére. Amikor Kóka és Fodor között az első meccs lezajlott, akkor úgy ítéltem meg a választás módja és az eredmény tükrében, hogy az SZDSZ-nek vége. Egyrészt minden szempontból feladta az önállóságát, másrészt folyamatos volt a belső feszültség. Ilyen volt például a rendőri atrocitások ügye 2006-ban.
MN: Akkor ön aláírt egy értelmiségiek által megfogalmazott nyilatkozatot, amelyben a túlkapások kivizsgálását követelték.
UK: Igen, akkor Kuncze Gábor nagyon csúnyán nézett rám. Szomorúnak tartom a folyamatot, emberi oldalról pedig legszomorúbb Fodor Gábor elnöksége volt. Tehetetlen volt, rossz döntéseket hozott.
MN: Miért nem lépett ki akkor?
UK: Azt gondoltam akkoriban, hogy hosszú távon is a szakma felé kell mennem. Szakmailag komoly lehetőség volt az OEP, és miután szerencsére a törvény megtiltotta, hogy politizáljak, ezért nem volt szükség egy teátrális lépésre. Inkább az a kérdés, hogy miért szálltam vissza a politikába.
MN: És miért?
UK: Azért hagytam ott az OEP-t 2009 nyarán, hogy megalapítsuk a SZEMA-t. Az európai parlamenti választásokon az SZDSZ szereplése (a párt egyetlen mandátumhoz sem jutott - G. I.) igazolta azt, amit már évek óta gondoltam, mondogattam, hogy az SZDSZ elvesztette a választók bizalmát. A választók egyértelműen jelezték a pártnak, hogy köszönik, nem kérik. Teljes joggal. A fővárosi korrupciógyanús ügyek, a követhetetlen politika, az önállóság tökéletes feladása, a folyamatos személyi küzdelmek kikezdték a választók bizalmát és türelmét. Én azt mondtam, hogy vannak liberális választók, tehát kell csinálni egy liberális pártot, liberális programot. Tiszta lelkiismerettel kezdtem bele, hiszen 2005 második fele után nem voltam az ügyvivői testületben - a fővárosban 1994 óta, a frakcióban 1998 óta -, viszont belül sok mindenért szóltam.
MN: 2002-től közben a Nemzeti Autópálya Rt. (NA Rt.) igazgatósági és az ÁPV Rt. felügyelőbizottsági tagja volt.
UK: Igen, egészen 2007-ig voltam az NA, későbbi nevén Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Rt. igazgatósági tagja. Minden ottani döntésemért is nyugodt szívvel vállalom a felelősséget. Az igazgatóságnak egyébként korlátozott hatásköre volt, az autópálya-pályázatok elbírálása a mindenkori minisztériumban zajlott. Az ÁPV Rt. felügyelőbizottságából Kuncze már egy év után visszahívott, mert nem tartott elég lojálisnak.
MN: Mit gondol az LMP-ről? A SZEMA honlapján található írások közül az egyik kifejezetten az LMP-vel foglalkozik, mint olyan párttal, amellyel az SZEMA-nak érdemes összevetnie magát.
UK: Az LMP nem liberális párt, nem is vallja annak magát. A csalódott MSZP- és SZDSZ-szavazók segedelmével jutott a parlamentbe, akik szerintem jobb híján szavaztak rájuk. Az LMP a kampányában most ugyanazokat a szavakat használja, mint 1990-ben a Fidesz: ugyanúgy a tisztaság a fő motívum, hogy semmiért nem kárhoztathatóak, mert korábban nem politizáltak. Nem a programjukkal, nem az arcukkal és nem a tudásukkal próbálják megnyerni az embereket. Legalább két évvel hamarabb kezdték magukat szervezni, mint mi, biztos, hogy több jelöltet is állítanak, de szerintem a liberális szavazóknak liberális pártnál van a helyük.
MN: Ha a SZEMA most parlamenti párt lenne, hogyan volna jelen a politikai palettán?
UK: Az elmúlt három hónapot nézve azt látjuk, hogy a Fidesz lényeges pontokon módosította, rongálta a demokratikus berendezkedést. Jobban kiabáltunk volna, mint a jelenlegi ellenzéki pártok. Nekem furcsa, hogy nem fordult sem az MSZP, sem az LMP az Alkotmánybírósághoz az önkormányzati választásokról szóló törvényeknél. Amiben helyesen lépett az ellenzék, az a médiatörvény volt. De azt kell mondanom, hogy ott, ahol a demokratikus intézményrendszer, a demokratikus berendezkedés sérül, ott ordítani kell. Ott nagyon kell ordítani. Le is kell szavazni, alkotmánybírósághoz is kell fordulni, akár nemzetközi jogintézményekhez is. A jelenlegi ellenzék egyáltalán nem karakteres. Mondanék pár példát: mi nem hagytuk volna szó nélkül, hogy az MSZP a Jobbiknak akarta adni a nemzetbiztonsági bizottság elnöki székét, nem szavaztuk volna meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt, hanem elmondtuk volna a programunkban szereplő pozitív javaslatainkat. Vagy például a Trianon-emléknap! Mi pont úgy kivonultunk volna, ahogy 90-ben fideszesként tettem. Az ellenzék gondolhatja, hogy a Fidesz a kétharmados többségével azt csinál, amit akar, gondolhatja, hogy fölösleges ordítani, de én úgy látom, hogy a szavazóknak szólni kell, amikor baj van. A Fidesz akkor fog változtatni a politikáján, ha olvadni kezd mögötte a tábor, ez pedig akkor történhet meg, ha elmondjuk az embereknek, hogy mivel mi a baj. Erre valók az ellenzéki pártok. Nekünk feltett szándékunk, hogy a következő választáson már parlamenti párt legyünk.
MN: Most azonban Budapest néhány kerületében és vidéken is csak pár helyen állít jelöltet a párt. Leginkább a hátrányos helyzetű, cigány lakta vidéki településekre fókuszálnak. Mi az, amivel elégedett lenne?
UK: Az már siker volna, ha cigány emberek bekerülnének a testületekbe. Ezeken a településeken a mi jelöltjeink zömmel cigány emberek, Sajókazán fele-fele, de Jászladányban, Szátokon csak cigány magyarokat indítottunk. Budapesten az új önkormányzati választási törvény szerint az egyéni jelöltek súlya nő, a kompenzációs listáról nehezebb bekerülni, ezért már az is siker lesz, ha egy-egy kerületben bekerül egy-egy SZEMA-jelölt. S ahogy a beszélgetés elején mondtam, a fővárosban azt már komoly sikernek tartom, ha összejön a 28 ezer ajánlószelvény: az annak a jele, hogy meg tudtuk szólítani a liberális szavazókat.
