A párton belüli erőviszonyok az MSZP által támogatott Csurka István és hívei fölényét sejtetik a Moszad favoritjával, a Bognár László és Rozgonyi Ernő nevével fémjelzett irányzattal szemben a MIÉP-ért vívott ádáz küzdelemben - ez a helyzet a pártban,
már ha az ellenlábasok egymásról adott jellemzéseiből indulunk ki. A következő hetek még tartogathatnak meglepetéseket a "magyar nemzeti radikalizmus" frakcióinak komcsizással, zsidóbérencezéssel, buzizással sűrűn átszőtt és jogi útra terelt küzdelmében.Palesztin kendőt viselő fiatalember és a Magyar Fórum néhány, Csurka ellen fellázadt, ám "munkáját, amíg lehet, tisztességgel elvégző" munkatársa Papolczy Gizella kilétét firtató szórólapokat osztogatott vasárnap kora délelőtt a Fővárosi Művelődési Ház előtt a MIÉP XI. országos gyűlésére tartó küldötteknek. A szórólap kívülálló számára összefüggéstelennek tűnő kérdései (például: Miért van az, hogy egy keresztény értékeket a zászlójára tűző párt vezetőjének asszonya [élettársa!] az előző férje nevét viseli a mai napig?) nem lepték meg az érkezőket, legyenek akár az elnök, akár az ellene december óta fellázadt "reformerek" támogatói. Csurka István ellenfeleit régóta irritálja Papolczynak a párt gazdálkodásában és személyzeti politikájában játszott szerepe. Az 1998-ban Csurka ellenében az elnöki tisztségért elindult Szabó Lukács (lásd Csurka és a nerc erő, Magyar Narancs, 2000. november 9.), majd a tavaly decemberben Magyar Igazság és Élet Reformtömörülés (MIÉRT) néven zászlót bontott pártellenzék egyaránt benne látta a pártelnök "rossz szellemét" (lásd: Lázadás a Titanicon, Magyar Narancs, 2003. január 9.). Negyed tíz körül megérkezett Papolczy Gizella is, hogy jó negyven percen keresztül vitatkozzon három-négy, az országos gyűlésre bebocsátást nem nyert aktivistával.
Az ülés amúgy olyannyira zárt volt, hogy a sajtó képviselőin kívül a magukat küldöttként definiáló személyek jelentős része is az utcán maradt. "Csurka Istvánnak saját érvényesülése és az ország sorsa iránti felelőssége között kell választania" - jelentette ki egy nemzeti színű zászlóval érkezett férfi. Hozzá hasonlóan vélekedett az elmúlt tizenkét hónapban háromszor megszűnt (!) szegedi alapszervezet két képviselője, akik "Személyi kultuszt NEM!" és "Gondolkodj, téged is kizár!" feliratú transzparensekkel hívták föl magukra a figyelmet. A Csurka ellen fellázadtak második-harmadik vonalát képviselő MIÉP-esek meggyőződése, hogy "igen komoly erők vannak az események hátterében", de közelebbről nem tudták meghatározni, ki mozgathatja a szálakat. A "torgyánkodás", azaz az elnök híveivel folytatott közelharc helyett a Magyarok Világszövetsége Semmelweis utcai székházában gyülekező Bognár-Rozgonyi-szárny tanácskozásán aztán erre is fény derült.
Ki mozgatja Csurkát?
A reformerek (elvben szintén zárt) tanácskozásának elnökségét Bognár László és Rozgonyi Ernő exalelnök, továbbá Kapronczi Mihály, Schuster Lóránt pártból kizárt elnökségi tagok, valamint Bíber József Tibor, ugyancsak lapátra került Jász-Nagykun-Szolnok megyei exelnök alkották. A terembe léptünkkor a magyarság megmaradásának kulcskérdéseit ecsetelte egy, a Vitézi Rend kelet-magyarországi lerakatánál fontos, de megjegyezhetetlen tisztséget viselő férfiú, aki - az előtte szóló Bognár Lászlóval vitatkozva - kifejtette: alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása helyett inkább az (egyébként nőneműként definiált) Apostoli Magyar Királyság jogfolytonosságának helyreállítására, Magyarországnak a Szent Korona védőboltozata alá történő visszahelyezésére van szükség (az alkotmányozó nemzetgyűlés vs. Szent Korona-tan kérdésben az összegyűltek végül nem döntöttek). A szónok szerint egyébként a magyarok teremtették meg a keresztény Európát, amely (feltételezhetően a Német-római Birodalom formájában) "a mi ostorcsapásaink alatt jött létre", ezenfelül Magyarország rendelkezik a kontinens a legjobb minőségű összefüggő művelhető területével, legnagyobb karsztvíz- és hévízkészletével, nem beszélve arról, hogy itt tenyészik a szürkemarha, a magyar racka és a mangalica, amivel kivívtuk a földművelését hamarosan tíz évre leállítani kényszerülő Nyugat-Európa irigységét. Ez az EU-csatlakozás magyarázata. Szólt még a "kitalált középkor" elméletéről és a Turul nemzetség visszaszerezhető ősatyjáról, majd egy szegedi felszólaló bejelentette a Magyar Nemzeti Unió megalakulásának örvendetes tényét. A szó hamarosan Rozgonyi Ernőhöz került, aki kijelentette: Csurka István "védett ember", a mögötte álló erők hátráltatják eltávolítását. A MIÉP-nek vagy a reformerek által létrehozandó új politikai formációnak Rozgonyi szerint új alapszabályra, ideológiára és programra van szüksége, a mozgalomnak "pozíciószerzésre kell törekednie", "a hatalom valamilyen szintjére be kell kerülnie". Akár lesz lehetőség Csurka István "törvényes eltávolítására", akár nem, a "nemzeti radikalizmus képviselőinek" új nevet kell választaniuk, mert a MIÉP "a csurkizmussal és a hordószónoklattal fonódott össze" az elmúlt tíz évben.
Schuster Lóránt az érdemi munka megkezdését, intézőbizottság megalakítását sürgette, majd egy fiatalabb mozgalmár Danone-termékek vásárlásával vádolta Győri Bélát. Metes György XVI. kerületi MIÉP-elnök szerint "megbízói [...] a nemzeti radikalizmus lekötésére [...] küldték" Csurka Istvánt, akit Kim Ir Szen módszereinek követésével vádolt. A Hegedűs Lóránt elhíresült zsidózását lapjában közlő Metes szerint a MIÉP-nek nincs jövője, "a nemzeti radikalizmus 2006-os győzelme érdekében" új szervezet alakítására van szükség.
A frakcióharcok terén már a kisgazdapártban komoly rutinra szert tett Kapronczi Mihály (akit Torgyán József a debreceni, tóratekercseket égető neonácik istápolása miatt vágott ki) felelevenítette régi sérelmét, miszerint Csurka egy elnökségi ülésen nem kínálta meg borral a testület tagjait, míg Bíber József kifejtette: az ország EU-csatlakozásának megakadályozását "még a MIÉP-nél is fontosabb" ügynek tartja. A jelenlévők (egyhangúlag) elfogadták a reformradikálisok "Hűség és igazság" című nyilatkozatát, nyílt szavazással intézőbizottságot választottak a mozgalom eddigi frontembereinek (a levezető elnökség tagjai, továbbá a jelen nem lévő Deák Péter baranyai elnök) személyében, és előkészítő bizottságot a képviselt 11 megye jelöltjeiből.
Következett Grespik László. Ismertette a MIÉP infrastruktúrájáért folytatott harc jogi hátterét. Grespik komoly esélyt lát arra, hogy az országos gyűlés határozatait (az előkészítés során elkövetett szabálytalanságok miatt) érvénytelenítse a Fővárosi Bíróság.
Az ülést követő sajtótájékoztatón Bognár László közölte, hogy 116 küldött volt jelen tanácskozásukon. Ezt úgy számolta ki, hogy a MIÉP előző országos gyűléseinek küldöttei számából kivonta a mostani gyűlésre beengedettek létszámát. Schuster felolvasta a reformerek nyilatkozatát, amit a jelen lévő tömegbázis egyik tagja "magyar vagyok, nem csurkista" felkiáltással hálált meg. Ezt követően Rozgonyi Ernő kifejtette: a jelenlévők EU-ellenesebbek Csurkánál, és elpanaszolta, hogy a pártelnök Moszad-ügynöknek bélyegezte őt és társait.
A Narancs kérdésére, miszerint a most lemoszadügynöközött, illetve állítólag az országos gyűlésen lebuzizott jelenlévők miért nem tiltakoztak a más pártok képviselőit Csurka részéről az elmúlt évtizedben ért hasonló vádak miatt, Bognár László kijelentette: az elnökségi üléseken társaival többször figyelmeztette az elnököt, hogy "nem lehet mindenkit válogatás nélkül lezsidózni és lekommunistázni". Bognár szerint Csurkát az Aczél György idején felhalmozott MSZP-s kapcsolatai mozgatják, a szocialistáknak érdekükben állhat egy jobbszélre tolt pofozógép támogatása.
És Bognárékat?
"Nem kóricálunk mindenfelé" - intette rendre az országos gyűlés zárt ülése utáni Csurka-sajtótájékoztatóra érkező újságírókat a rendezőgárda néhány robusztus tagja.
Csurka szerint az ellene a párton belül kibontakozott összeesküvés szálai messzire, "a nemzet kilencven százaléka fölött uralkodó nemzetközies kisebbség, a szovjet megszállás éveiben uralomra került és itt maradt bankárkaszt" képviselőihez vezetnek. A fenti kisebbség "az összezavarodott értékrendű Európai Unióba akarja terelni a vonakodó magyarságot", amihez a "nemzetköziséget kiszolgáló és a munkásosztályt eláruló" MSZP és a jobboldali pártokat szétverő, "társutassá tevő" Fidesz kétpártrendszerének megteremtésére van szükség. "A bolsevisták által kidolgozott beépülési technika" tette lehetővé a KDNP, az FKGP és az MDF szétverését, és ugyanez okozta a MIÉP "most lezárult" válságát. A MIÉP szétverésére irányuló kísérlet (ha jól értettük) alkotmányellenes, mivel a köztársaság alaptörvénye több- és nem kétpártrendszerről beszél.
"A MIÉP történetének legfontosabb országos gyűlése" azonban ezen a délutánon keresztülhúzta az összeesküvők reményeit: Csurkát a leadott szavazatok 86 százalékával választották újra, a küldöttek 84 százaléka jóváhagyta a Bognár-Rozgonyi-csoport kizárását is a pártból. Csurka kiemelte az ellene és a kizárási határozatok jóváhagyása ellen leadott szavazatok nagy számát (38, illetve 72), a MIÉP demokratikus működésének jeleként értékelve az ellenvélemények megjelenését. Azt a tényt, hogy a tisztújítás vitájához mindössze heten szóltak hozzá, Győri Béla azzal magyarázta, hogy a demokratikus jelölési folyamat során már minden vélemény hangot kapott. Csurka kifejtette: a MIÉP az elmúlt hónapok megpróbáltatásai után "erősebb, mint valaha", és "március 15-én régi fényében, minden pompájával ott lesz a Hősök terén".
- gavra -
