A Papp-bizottság jelentése október 23-ról: Arányos válasz

  • B. I.
  • 2007. július 19.

Belpol

Július 6-án hozta nyilvánosságra az Országos Rendőr-főkapitányság azon bizottsága jelentését, amely a tavaly október 23-25. közötti rendőri intézkedéseket vizsgálta. A dokumentum nem kavart nagy vihart, a kötelező politikai - jobbára fideszes - fölhorgadást hamar csönd követte.
Július 6-án hozta nyilvánosságra az Országos Rendőr-főkapitányság azon bizottsága jelentését, amely a tavaly október 23-25. közötti rendőri intézkedéseket vizsgálta. A dokumentum nem kavart nagy vihart, a kötelező politikai - jobbára fideszes - fölhorgadást hamar csönd követte.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vezetője idén januárban hozta létre nyílt paranccsal a tényfeltáró bizottságot, melynek vezetője Papp Károly rendőr dandártábornok lett. (E megbízatásakor Papp Fejér megyei rendőrfőkapitány volt, június 15. óta viszont a Rendészeti Biztonsági Szolgálat - Rebisz - parancsnoka.) A testület tagja volt Orbán Péter Vas megyei rendőrfőkapitány (az Orbán-kormány idején országos rendőrfőkapitány is volt), Halmosi Zsolt Hajdú-Bihar megyei rendőrfőkapitány és Magyar István honvéd alezredes (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem).

A 16 oldalas jelentés kizárólag a rendőrség tevékenységével foglalkozik. Adatai, összegző megállapításai

megrendítő újdonságokat

nem tartalmaznak, a zavargások idején foganatosított intézkedések elemzésében azonban kétségtelenül ez az eddigi legrészletesebb dokumentum. A jelentés az október 22-24. közötti "csapaterős tevékenységet" alapvetően törvényesnek tartja, amely azonban több elemében is szakszerűtlen volt. A bírálat részben technikai jellegű hibákra (részletes intézkedési, biztosítási tervek elmulasztása, az akciók megfelelő dokumentálása) utal, részben az alkalmazott módszerekre (gumilövedékek, könnygázgránátok) vonatkozik. Akadnak ugyanakkor meglehetősen életszerűtlennek tetsző kritikai észrevételek is; ezekben mintha azt vetnék az akciókat irányító parancsnokok szemére, hogy egy-egy szituációfüggő, és ekként kétségkívül azonnal meghozandó döntést miért nem napokkal előtte terveztek meg. Az október 23. utáni civil vagy publicisztikai állásfoglalásokhoz hasonlóan elítéli a testület az intézkedő rendőrök azonosíthatatlanságát, és elhibázottnak tartja Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitány 24-i sajtótájékoztatójának tartalmát és hangnemét ("több kérdésben is szinte teljes egészében hiteltelenné tette a rendőri tevékenységet").

A 23-i tömegoszlatások értékelésekor már közvetlenül az események után két tényező vált kulcsfontosságúvá: az indokolatlanul alkalmazott erőszak mértékének a kérdése, illetve az, hogy az Astoriánál tartott fideszes nagygyűlésre a rendőrök tényleg "rátolták-e" a randalírozókat. Az interpretációkban a politikai meggyőződés a vízválasztó: a jobboldal szerint a rendőrség a demokratikus jogaikat gyakorló békés ünneplőket verte agyba-főbe, azaz föllépése en bloc törvénytelen volt, míg a baloldali értelmezés szerint a rendőrség válasza a zavargásokra végeredményben arányos volt. Számos civil és sajtóértékelés is e pártos logikát követi - a tények józan mérlegelésén alapuló megközelítések (a rendőrség a törvényes rend védelmében lépett föl a zavargások idején, de konkrét intézkedései közben maga is követett el törvénytelenségeket) mindenesetre kisebbségben maradtak.

A Papp-bizottság a túlkapásokkal alig néhány mondat erejéig foglalkozik - azokat az állomány túlhajszoltságával és az ebből fakadó kimerültséggel magyarázza. Az október 23-i tömegoszlatás rekonstruálásában (milyen irányba nyomult előre a rendőrsorfal, mikor állt meg és indult el újra stb.) a jelentés korrekt, de az eddig ismertekhez képest nem szolgál nóvummal. A Fidesz-demonstráció résztvevőinek és a rendőrökkel

harcoló zavargók

keveredésének megakadályozására viszont nem tett meg minden tőle telhetőt a parancsnoki állomány, a dokumentum szerint a "Budapesti Rendőr-főkapitányság az Astoriánál tartott nagygyűlés előkészítésében, tervezésében, és a biztosítás végrehajtásában nem kellő körültekintéssel járt el". Demeter Ervin (Fidesz) erre hivatkozva jelentette ki, hogy a Papp-bizottság pártjának igazát bizonyítja. (A fideszes álláspont hol kimondott, hol csak sugallt lényege az, hogy a rendőrség Gyurcsány Ferenc utasítására támadt a békés tüntetőkre.) A jelentés azonban semmi ilyet nem bizonyít, csupán a rossz vezetői helyzetmegítélést bírálja: a dokumentumban közölt tényszerű kronológia világosan cáfol minden, a Fidesz-nagygyűlés tudatos szétverését feltételező értelmezést. (Az a meggyőződés, hogy október 23. voltaképpen a gyurcsányi rendőrség politikai utasításra végrehajtott jobboldalellenes attakja volt, változatlanul tartja magát ellenzéki körökben, mi több, mára afféle identitásképző elemként funkcionál. Pedig már a tavaly október 31-i parlamenti rendőri prezentáción is kiderült ezen állítás képtelensége, hiszen például a nagygyűlésen is elhangzott, hogy a rendőrség milyen útvonalat javasol az onnan távozóknak - lásd: Attak-kaptak, Magyar Narancs, 2006. november 9.)

A dokumentum érzékelhetően törekszik a tárgyszerűségre - de a rendőri hiányosságokat soroló Papp-jelentés maga sem mentes hiányosságoktól (például egy ORFK-dokumentumtól elvárnánk, hogy többet és érdemben foglalkozzék a rendőri túlkapásokkal), olykor meg, mint korábban utaltunk rá, éppen a kritikai igyekezet válik görcsössé. Egy erénye azonban mindenképpen van: a jelentés szikár megállapításai alkalmatlanok arra, hogy a tavaly október 23-ával kapcsolatos magán- és közmániák érdemben hivatkozhassanak rá.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.