A július 10-i felvonulás előtt két héttel a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azzal a javaslattal kereste meg az SZMA elnökét, Steigler Sándort, hogy az előzetes megbeszélések ellenére az idén a menetet ne a megszokott útvonalon, a teljes Andrássy úton rendezzék, hanem tartson csak az Oktogonig, ahol a felvonulók visszafordulnának a Hősök tere felé. Az indok az volt, hogy az árvízvédelem miatt nem tudnak kellő számú kordont biztosítani, így csak az Oktogonig tudnák tökéletesen védeni a felvonulókat. "Jóhiszeműen abban bíztunk, hogy a BRFK majd minden tőle telhetőt megtesz, hogy ezen a rövidített útvonalon garantálja a biztonságunkat" - mondta Steigler.
Ezek után - a menet előtti napokban - a TV2 kérdésére a BRFK közölte, hogy ők soha nem hivatkoztak az árvízvédelemre. Steigler közlése szerint a szóban forgó egyeztetésről az általános gyakorlattal ellentétben nem készült jegyzőkönyv. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kérdésünkre megerősítette, hogy a rendőrség több hibát is elkövetett az eljárás során. Szerettünk volna erről a BRFK-nál is érdeklődni, de nem kívánták kommentálni az esetet.
Hogy mennyire a melegközösség megfélemlítése, ill. a rendezvény ellehetetlenítése volt a cél, ahogy azt a szervezők sajtóközleményükben írták, azt nyilvánvalóan nem lehet bizonyítani. "Folyamatos nyomás alatt éreztük magunkat" - mondja Steigler. Azután, hogy a megelőző napokban a BRFK négyszáz, a törvény által előírt 10 százalék duplájának minősülő önkéntest kért, két órával a felvonulás előtt a menetbiztosítás parancsnoka közölte az éppen a kamiont díszítő szervezőkkel, hogy az idén - a megállapodás ellenére - nem lesz kordon. Később Tóth Tamás fővárosi rendőrfőkapitány a helyszínen ezt úgy módosította, hogy csak szükség esetén fogják felhúzni a rácsokat. Végül a rendőrség csak a mellékutcákat védte kordonnal. Amikor a felvonulók már majdnem az Oktogonhoz értek, négy "magyar harcos" hirtelen előbukkant a semmiből, és elállták a pride-kamion útját. A rendőrök azonnal eltávolították őket, de a menetbiztosító közölte az SZMA elnökével, hogy csak a Csengery utcáig engedik őket az út végén kiabáló szélsőségesek miatt.
Simon Éva, a TASZ gyülekezési joggal foglalkozó szakértője szerint ha egyszer megállapodás volt a szervezőkkel arról, hogy a rendezvény az Oktogonig tart, a BRFK-nak biztosítania kellett volna, hogy a felvonulók végigmehessenek a tervezett útvonalon. A rendőrség arról sem adott információt, hogy az ellentüntetés bejelentett volt-e. Ha igen, akkor nyilván úgy kellett volna meghatározni a helyét, hogy a felvonulók alkotmányos gyülekezési jogai ne sérüljenek, de az ellentüntetők hasonló jogai is érvényesülhessenek. Ha nem volt bejelentve az ellentüntetés, akkor a BRFK-nak intézkednie kellett volna, hogy a menet végigmehessen.
A résztvevőknek ezenkívül is akadtak nehézségeik a rendőrséggel. A fesztivál megnyitóján, július 4-én a rendezvény központjául szolgáló Művész mozitól nem messze egy szélsőjobboldali jelvényeket viselő társaság egyik tagja megpofozott egy fiatal férfit - a rendőrök a sértettet igazoltatták. Ugyanezen az estén két meleg ausztrál férfit is megtámadtak. "Egyikük orra eltört, a rendőrség pedig testi sértés miatt indított eljárást, ami súlyos hiba. Ahelyett, hogy gyűlöletcselekmény miatt kezdődött volna a nyomozás, a rendőrök a sértetteket arról tájékoztatták, hogy testi sértés miatt magánindítványt tehetnek. Ezzel a rendőrség alulminősítette az esetet. A 2008-as melegfelvonulást ért atrocitások miatt a törvényalkotó kibővítette a közösség és tagja elleni erőszak körét, most már a lakosság bármely meghatározható csoportját fokozott védelem illeti meg, ha ebbeli minősége miatt éri támadás. Így ez a védelem vonatkozik a melegközösség tagjaira is" - mondja Simon Éva. Dénes Balázs, a szervezet elnöke még annyit tesz hozzá, hogy "a TASZ tapasztalatai szerint a rendőrség rendszerint vonakodik megindítani a nyomozást gyűlöletcselekmény miatt. Így volt ez 2008-ban és 2009-ben a Budapest Pride alatti támadások során, de tipikusan a romák elleni atrocitások esetében is. Az a probléma, hogy a rendőrségnek nincs nyomozási protokollja az ilyen bűncselekményekre, noha ezek speciális nyomozást igényelnek. A gyűlöletcselekmény áldozatának kezelése sem megoldott."
Steigler azonban nemcsak az általános jogi és eljárási protokollt hiányolja, szerinte a rendőröknek speciális melegtémájú felvilágosításokon kellene részt venniük, hogy hogyan kezeljék ilyenkor az áldozatot. "A jövőben tanfolyamokat fogunk szorgalmazni, mert ez a szolgálatát végző rendőrnek is segítené munkáját, pontos képe lenne arról, hogyan kellene eljárnia. Emiatt nem úgy szolgál és véd majd, ahogy ő akar" - közölte az SZMA elnöke. Kuszing Gábor, a PATENT egyesület tagja szerint a rendőrségnek ott kell kezdenie, hogy elismeri: bizonyos dolgokat rosszul csinált. "Különben nincs értelme a közös tárgyalásnak, mert csak a nyilvános jogi eljárás bírhatja változtatásra a rendőrséget" - mondta. A rendőrség ezt sem kommentálta.
