Magyarország 2008. január 1-jétől a schengeni unió teljes jogú tagja lesz, ami a szlovén, osztrák és szlovák vonalon a határellenőrzés megszűnését, a horvát-szerb- román-ukrán szakaszon a kontroll szigorítását, illetve a mélységi ellenőrzés bevezetését vonja maga után. A csatlakozásra évek óta tart a felkészülés,
a végső fázis
a rendőrség és a határőrség egyesítése lesz. A fúzióhoz szükséges törvénymódosításokat május elején terjesztette a parlament elé az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM).
"A schengeni övezethez csatlakozás kényszerhelyzetet teremt, de enélkül is időszerű és racionális döntés a két testület összevonása" - mondta a Narancsnak egy, a törvénytervezet kidolgozásában részt vevő szakember. Az előző rendszerben "zöld ÁVO-nak" csúfolt - egy időben az ÁVH-hoz tartozó - határőrség kettős jogállása még a Rákosi-korszakban alakult ki: egyszerre volt rendvédelmi szerv és sorozott állománnyal rendelkező fegyveres testület. A rendszerváltás után előbb összevonták a határőrizeti és határforgalmi kirendeltségeket, majd 1998-tól megszűnt a sorozott állomány, a 2004-es alkotmánymódosítás pedig végleg kivette a határőrséget a fegyveres erők köréből. A két szerv egyesítésének ötlete már az Orbán-kormány idején felmerült, de politikai konszenzus és akarat hiányában mostanáig váratott magára.
A szakemberek szerint az 1994-ben elfogadott rendőrségi törvény (Rtv.) mára elavult, Schengentől függetlenül is újra kell szabni a rendészeti jogszabályokat. Ideje megszüntetni az intézményfenntartó apparátus párhuzamosságait, le kell csapolni az országos parancsnokságok vízfejét. A kormány eredetileg drasztikusabb átalakítást szorgalmazott, a rendvédelmi szerveknél is keresztül akarta vinni a regionalizációt (eredetileg a húsz főkapitányságból hét maradt volna), de az ötpárti egyeztetések során a reform több eleme elvérzett. A Fidesz a rendvédelmi lobbi mellé állt, különféle feltételeket támasztott a parlamenti szavazataiért cserébe. "Csak akkor támogatjuk a törvénymódosítást, ha marad a jelenlegi szervezeti struktúra, nem történik forráskivonás, és az egyesítést követően mindenkit átvesznek" - nyilatkozott lapunknak Lázár János, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke.
A javaslat kétharmados jellege miatt a kabinet végül engedett, és átdolgozta a szöveget. Marad tehát a megyei felépítésű rendszer, de bizonyos területeken - például a beszerzéseknél - folytatódik a feladatkörök regionális szintre emelése. Bár több munkakör megszűnik, státus- és forráskivonás nem várható, azaz a rendőrség 40 ezres és a határőrség 10 ezres létszáma nem változik. A párhuzamosságok megszüntetésekor felszabaduló státusokat átcsoportosítják, az elbocsátott hivatalnokok helyére a tervek szerint új rendőröket és határőröket vesznek fel, a megspórolt pénzt fejlesztésre fordítják. Bár a tervezetet a bizottság a múlt szerdán egyhangúlag megszavazta, biztosra vehető, hogy a Fidesz további garanciákat kér, és a részletes vita során újabb módosító javaslatokkal áll elő. "Rugalmasak leszünk" - ígérte a bizottsági meghallgatáson a szocialista Gál Zoltán.
Információink szerint puccsszerűen, a tervezetet jóváhagyó kormányülésen a miniszterelnök javaslatára került a szövegbe a Független Rendőrségi Panasztestület felállítását előíró passzus. A Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság
évek óta szorgalmazza
a rendőrség feletti civil kontroll intézményesítését, de az őszi zavargásokig sem a kormányzat, sem a törvényhozók nem mutattak hajlandóságot e javaslat befogadására. Az októberi rendőri túlkapások bizonyították: a rendőrség túlságosan önjáró, válsághelyzetben az IRM kezéből könnyen kicsúszik az irányítás. A belső vizsgálatok a testület zártsága, önvédelmi reflexei miatt elégtelennek bizonyultak. Úgy tudjuk, a normaszöveg azért futott az utolsó percig a panasztestületre vonatkozó paragrafus nélkül, mert tartani lehetett a rendvédelmi lobbi ellenállásától.
A jelenlegi tervezet szerint az öttagú panasztestületnek teljes vizsgálati jogosultsága lesz, bármilyen iratba betekinthetnek, javaslataikat közvetlenül az országos rendőrfőkapitánynak terjesztik be. Ha a rendőrség vezetője az adott ügyben a testület javaslatától eltérően dönt, akkor ezt a nyilvánosság előtt indokolnia kell. Amennyiben a panaszos elégedetlen az országos főkapitány döntésével, bírósághoz fordulhat. Bár a panasztestület által folytatott vizsgálat a rendőrségen belüli jogorvoslati rendszer része - azaz nem külső intézmény, mint például az állampolgári jogok biztosa -, a testület nem illeszkedik a rendőrség szervezeti hierarchiájába: nem utasítható, tevékenységét minden befolyástól mentesen végzi majd.
A Fidesz elvben támogatja a panasztestület létrehozását, de elfogadhatatlannak tartja, hogy a miniszterelnök nevezze ki a tagjait - a legnagyobb ellenzéki párt szívesebben venné, ha a köztársasági elnök rendelkezne e jogkörrel. Az egyeztetések folyamatosak, a rendészeti tárca nyitott, igaz, a szocialisták nem vennék jó néven, ha a rendőrséget eltávolítanák a végrehajtó hatalomtól. Az Országgyűlés elé került szöveg szerint a panasztestületnek nem lehet tagja az, aki "a kinevezés időpontjában vagy az azt megelőző tíz évben rendvédelmi szervvel vagy a Magyar Honvédséggel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állt". Állítólag a Fidesz a tíz évet hatra szeretné csökkenteni; a párt szakpolitikusai szerint a rendőrségi rendszerben járatlan, teljesen kívülálló civileket könnyen megvezetnék. Több szocialista szakpolitikus úgy véli, más van a háttérben: a Fidesz azt szeretné elérni, hogy az Orbán-kabinet bizalmát élvező, az 1998-2002-es ciklust követően leszerelt exrendőrök is bekerülhessenek a testületbe.
A törvényjavaslat beterjesztése után híre ment, hogy a legnagyobb ellenzéki párt Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány távozásához köti a csomag megszavazását. "Végigültem az ötpárti egyeztetéseket, de ilyen feltételről nem hallottam" - mondta a bizottsági meghallgatás után Gál. Lázár János lapunknak sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta az
állítólagos alku
létét. "Természetesen egy bukott személy távozása felgyorsítaná a tárgyalásokat" - ködösített az ellenzéki honatya. Az MTI május 8-án meg nem nevezett közigazgatási forrásokra hivatkozva azt állította, hogy Gergényi július 1-jétől nyugdíjba vonul. A BRFK ezt nem kívánta kommentálni, Kondorosi Ferenc, az IRM államtitkára viszont azt nyilatkozta, Gergényire a jövőben is szükség van a jelenlegi posztján.
Egyes feltételezések szerint az őszi zavargások után nyugdíjba kéredzkedő főrendőr egyezséget kötött a kormánnyal, miszerint addig marad, amíg lecsendesednek az indulatok, és a kabinet beterjeszti az Rtv. módosítását - benne a panasztestületre vonatkozó passzussal. Emiatt kisebb csörte alakult ki Gál Zoltán és az [origo] internetes hírportál között, ugyanis a szocialista politikus szerint a lap szerdán megjelent cikkében félreértelmezte az általa mondottakat, amikor rá hivatkozva azt írta, hogy a főkapitány és a kormány között létezik ilyen egyezség. Gál közleményben szögezte le: ő "mindössze nem zárta ki egy megállapodás meglétét".
