A Wallis és Bajnai - Jó firmák

  • Mészáros Bálint
  • 2009. április 16.

Belpol

Bár a Wallis cégcsoport vezetői és a politika között volt átjárás, maga a cég viszonylag keveset üzletelt az állammal. A megítélés megváltozott, amint a korábbi vezérigazgató, Bajnai Gordon kormányzati szerepet vállalt, miniszterelnök-jelöltté válásakor pedig újra előkerültek a régi ügyek. Mészáros Bálint
Bár a Wallis cégcsoport vezetői és a politika között volt átjárás, maga a cég viszonylag keveset üzletelt az állammal. A megítélés megváltozott, amint a korábbi vezérigazgató, Bajnai Gordon kormányzati szerepet vállalt, miniszterelnök-jelöltté válásakor pedig újra előkerültek a régi ügyek.

Az egyetlen komoly visszaesést leszámítva folyamatosan növekvő Wallis Befektetési, Gazdasági Tanácsadó és Vagyonkezelő Zrt. 2007-ben cégei összesített árbevételével 85 milliárdos forgalmat és 13 milliárd forintos adózott eredményt produkált. A pénzügyi befektető cég

jelenlegi zászlóshajói

az ingatlanfejlesztéssel, bérbeadással és üzemeltetéssel is foglalkozó Wing Zrt. (korábbi nevén Wallis Ingatlan), a műanyag padlót és parkettát főleg exportra gyártó Graboplast Zrt., valamint a márkakereskedéseket, autókölcsönző és alkatrész-forgalmazó céget is magába foglaló Wallis Autó Holding Zrt. A jelenleg 70 - de bizonyos időszakaiban több mint 110 - vállalkozást tulajdonló holding ezenkívül jelen van a pénzügyi tanácsadástól kezdve az informatikán, a környezetvédelmi iparon, a jelzálogalapú pénzügyi szolgáltatáson, a hulladékgazdálkodáson át a megújuló energia hasznosítása vagy az egészségügyi szolgáltatások piacáig szinte mindenhol. Fő tevékenységeként cégeket vesz, majd reorganizációjuk után haszonnal továbbadja őket (az egy-egy ingatlan felépítésére létrehozott társaságokat pedig a tranzakció után megszünteti).

A Wallis Holding Kft.-t 1990-ben hozta létre három, egyaránt Moszkvában diplomázott közgazdász: Veres Tibor, Komlós Miklós és Nagy György. Utóbbiak kiszállásával (1994-ben, illetve 2004-ben) mára Veresé a központi társaság, a leányvállalatok menedzsmentjei pedig az általuk irányított cégekben kaptak tulajdonrészt. A Wallis eleinte külföldi autómárkák (BMW, Saab), számítástechnikai (Epson, HP) és ingatlancégek (Trammel Crow, Crow Holdings) magyarországi képviseletét szerezte meg. Ezután multinacionális cégek mellé szállt be kisebbségi tulajdonosként. A legnagyobb dobásnak ezek közül a Pannon GSM 15 százalékának és a Danubius rádiót üzemeltető Országos Kereskedelmi Rádió Rt. 30 százalékának megszerzése, majd néhány év múlva busás haszonnal való értékesítése bizonyult. E körbe tartoznak még például az Elenderben, a Navigátorban vagy az index.hu-ban vásárolt, majd továbbadott üzletrészek. A 90-es évek eleji privatizáció során megszerzett Rico Kötszerművek Rt.-t, valamint az eredetileg teherautó-javítással foglalkozó Primaut Rt.-t pedig néhány évvel később az ingatlanvagyonuk tette különösen értékessé - előbbi épülete a Wallis székházaként kelt új életre, míg a Primaut az ingatlanoscég egyik legnagyobb üzletének, az Átrium Parknak szolgáltatott helyszínt. A többségében 2001-ben megvett Graboplast pedig a válság előtt a Wallis gyöngyszemének számított, és nem is tervezték az értékesítését.

Persze a Wallis hozott rossz döntéseket is. Nem húztak hasznot például a napelemeket gyártó Dunasolarral vagy a Parád Kristállyal folytatott kalandból, a luxusfuvarokra gründolt Est Taxin pedig százmilliókat buktak. Mindez persze semmiség volt ahhoz képest, amit a Hajdú-Bét Rt. elvitt: a 2003-ban leírt veszteségek a Wallis az évi eredményét a mínusz 4,4 milliárdos szintre tolták. A társaság hamar talpra állt, már a következő évben 3,1 milliárdos adózott eredményt ért el, ám végül mégis csődbe ment (lásd keretes írásunkat). Gyakran emlegetett előnye a társaságnak, hogy jó (személyes) kapcsolatokat ápol a befektetéseit részben finanszírozó bankokkal (OTP, CIB), mindenesetre az eddigi eredmények alapján a pénzintézetek akár pusztán piaci alapon is táplálhattak bizalmat a cég ügyletei iránt. A Wallis egyébiránt már 2003-ban csatlakozott a Tőzsdeképes Cégek Klubjához; a tőzsdei bevezetés híre időnként felröppen, hogy azután kiderüljön: a tervezett befektetésekhez egyelőre nincsen szükség tőkebevonásra.

A Wallis politikai

kapcsolatrendszerét illetően hol szocialista irányultságúnak, hol kiegyensúlyozottnak, azaz mindkét irányba nyitottnak találtatik. Előbbi vélekedés megalapozásában szerepet játszott, hogy a cég jogi vezetője az indulástól Gál Zoltánné, az egykori szocialista házelnök felesége volt. És természetesen az, hogy 2000 elejétől 2005 végéig Bajnai Gordon volt a Wallis vezérigazgatója, aki ezt követően fejlesztéspolitikai kormánybiztos, majd miniszter lett, és aki régóta ismeri Gyurcsány Ferencet, akivel egy ideig kollégák is voltak. Ugyanakkor 2003-tól Wallis-vezérigazgató-helyettes, 2006-2007 között pedig vezérigazgató az a Gansperger Gyula, aki egykor a Fidesz gazdasági igazgatója, az Orbán-kormány alatt az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. elnök-vezérigazgatója volt. Különböző tisztségeket töltöttek be a Wallisnál több-kevesebb ideig: Fürjes Balázs, a Deutsch-féle Sportminisztérium egykori miniszteri biztosa, Karvalits Ferenc, a jegybank jelenlegi alelnöke, nagyon régen a Fidesz gazdaságpolitikai szakértője; a népesebb vörös sarokban például Zelles Sándor, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság későbbi vezetője, vagy Winkler Gyula, korábban BÁV-vezér, később a Szerencsejáték Rt. igazgatósági tagja mutatkozott.

Mindettől nem függetlenül a sajtóban hangsúlyosan jelenik meg, ha a Wallis az állami tulajdon közelébe kerül. Például amikor 2006-ban ők vásárolhatták meg azt a céget (Millenniumi Média Szolgáltató Kft.), amely az új MTV-székháznak otthont adó telket birtokolja, s így természetesen az építési jog is a Wallishoz került. Hasonlóképpen, amikor a Corvinus Egyetem új épülettömbjének ppp-konstrukcióban történő felépítését nyerték el, vagy amikor a Moszkva téri Postapalota épületére kiírt pályázaton győzedelmeskedtek. A sorba illeszthető, hogy a Váci úti Átrium Parkot sikerült állami bérlőkkel benépesíteni: Energia Központ Kht., Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt., Állami Autópálya-kezelő Zrt. stb. Azt a nehézséget is legyűrte a Wallis, amikor a Lágymányosi hídtól délre fekvő Duna-parti ingatlan nagyobbik résztulajdonosa, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet (Vituki) először elutasította a vételi ajánlatát. A társaság ezután az osztatlan közös tulajdonban lévő terület egy másik birtokosától megvette a részét, s ezzel elővásárlási jogot szerzett a maradékra is. Így az immár új Vituki-vezérigazgató kiírta pályázaton sikerrel vett részt.

Tény ugyanakkor, hogy a Wallis forgalmának csak töredékét teszik ki az említett tranzakciók, amit a társaság nem is győz hangsúlyozni. Csakúgy, mint az elúszott lehetőségeket: hiszen indultak, de nem nyertek olyan pályázatokon, mint a Budapest Airport, a Hungexpo, a Nemzeti Tankönyvkiadó vagy a Csepeli Szabadkikötő privatizációja. A Dataplex Kft. esete is jellemző: a szerverparkot üzemeltető vállalkozást a Béres Rt.-től vásárolta meg a Wallis, majd pár hónappal később - csaknem 3 milliárdos haszonnal - adta tovább a Magyar Telekomnak. A Heti Válasz ugyanakkor arról cikkezett, hogy a köztes időben kezdtek el a Dataplex szolgáltatásai iránt érdeklődni a gazdasági tárca felügyelte vagy résztulajdonolt vállalatok - a minisztérium vagyongazdálkodási főosztályvezetője a korábban Dataplex-ügyvezető Felsmann Balázs, a miniszter az Elenderből "ismerős" Kóka János volt. A helyreigazítási kérelem mellett Gansperger Gyula megjegyezte, hogy az értéknövekedést a szolgáltatás iránt megnövekedett igények és a fejlesztések okozták, valamint hozzátette: "Egyébként ismereteim szerint a Dataplex Kft. jelenlegi bérlői között az állami tulajdonú cégek és intézmények súlya 10-15 százalék közötti. Ez nem több, tapasztalataim szerint, mint például a Heti Válasz hirdetései között az állami tulajdonú hirdetők részaránya." Az ügyek döntő többsége mindazonáltal nem a Bajnai-érához köthető, és a volt alkalmazott utólagos lojalitásával viszonylag nehéz érvelni.

Hajdú-Bét

A debreceni Barneválból kinövő Hajdú-Bét a Bábolna Rt. mellett Magyarország másik nagy baromfi-feldolgozója volt. Az eladósodott cég az 1998-as orosz pénzügyi válság következtében padlóra került, ekkor vette meg a Wallis. Az átszervezésekkel, tőkepótlásokkal, tulajdonosi hitelekkel pár év alatt szolid nyereséget ért el az időközben a csirke helyett főként a lúdtenyésztésben fantáziát látó társaság. A Wallis viszont nem talált vevőt a vállalatra, amely 2003 végére ismét fizetésképtelenné vált. Ugyanis az állami támogatások segítségével növelt kapacitások túltermeléshez vezettek, nőttek a takarmány- és az energiaárak, míg az eladási árak megfeleződtek. A felszámolás után a milliárdos követelések kielégítésére nem volt elég vagyon (a jelzáloggal terhelt ingatlanokra rátették kezüket a bankok, de ők sem jutottak teljesen a pénzükhöz), így több száz kistermelő is hoppon maradt. Az ügyben feljelentések születtek, demonstrációkat tartottak, és a termelők képviselői szerint volt olyan libatenyésztő, aki e kilátástalan helyzet miatt lett öngyilkos.

Az ügyleten a Wallis végül összességében 10 milliárd körüli összeget veszített, tőkéje jelentős részét elbukta, így nem kívánta - a cégjogot tekintve gyakorlatilag ajándékként - kifizetni a beszállítókat. Bajnai Gordont nyilatkozatai szerint "személyesen is nagyon megviselte" az összeomlás, de ha tovább állják a Hajdú-Bét veszteségeit, az már a cégcsoport többi tagjánál dolgozók állását is veszélyeztette volna. A bedőlés okai között megemlítette, hogy a konkurens Bábolna Rt.-t állami vállalatként rendre hitelekkel, garanciákkal segítette a kormányzat, s mindig pótolták az elveszett tőkét is. Ezzel a versenyhátránnyal nem tudtak mit kezdeni: 2001-ben a világ egyik legnagyobb baromfiipari társasága éppen azért lépett vissza a Hajdú-Bét megvásárlásától, mert nem óhajtott a magyar állammal tőkeerőben versenyezni.

A versenytorzításban korábban élenjáró kormány viszont az uniós csatlakozás után már joggal mondhatta a tönkrement termelőknek: kedvezményes hiteleken túl az uniós szabályok miatt nem adhat további támogatást a vállalkozásoknak. Időközben a csalás és csődbűntett miatt a Wallis ellen indított nyomozások nem találtak bűncselekményre utaló jeleket. (A Hajdú-Bét fölszámolásáról lásd riportunkat: Egy-egy szárnyat, combot, Magyar Narancs, 2004. június 24.) Ettől függetlenül a publikum széle felé elterjedt az egyszerű árukapcsolásra is alkalmat adó Libás Bajnai, vagy a Libajnai elnevezés. Egyébként csak idő kérdése volt, hogy előkerüljenek - és elő is kerültek - az Est Taxi tönkremenetele után elbocsátott sofőrök, akiket ugyan a jogszabályok szerint kifizettek, de hónapokra munkanélkülivé váltak.

Figyelmébe ajánljuk

Mik befolyásolják egy magánfogászati kezelés árait?

  • Fizetett tartalom

Az utóbbi években a magánfogászati ellátás árai is folyamatos emelkedést mutattak. Az állami egészségügyi rendszer leterheltsége és a hosszú várólisták miatt mégis egyre többen fordulnak magánszolgáltatókhoz. Nézzük meg, milyen tényezők befolyásolják a magán fogászatok költségeit!

Mik lehetnek egy online vállalkozás sikerének titkai?

  • Fizetett tartalom

Az online vállalkozások virágzása nem véletlen. Az internet adta lehetőségek nemcsak megkönnyítik az üzletindítást, hanem nagy növekedési potenciált is kínálnak. De mi kell ahhoz, hogy egy online vállalkozás valóban sikeres legyen? Nem elegendő pusztán egy jó ötlet vagy termék, hiszen a verseny nagy, a piac dinamikusan változik, és az ügyfelek elvárásai is egyre magasabbak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mik lehetnek a legfontosabb sikertényezők.