A Wallis és Bajnai - Jó firmák

  • Mészáros Bálint
  • 2009.04.16 00:00

Belpol

Bár a Wallis cégcsoport vezetői és a politika között volt átjárás, maga a cég viszonylag keveset üzletelt az állammal. A megítélés megváltozott, amint a korábbi vezérigazgató, Bajnai Gordon kormányzati szerepet vállalt, miniszterelnök-jelöltté válásakor pedig újra előkerültek a régi ügyek. Mészáros Bálint
Bár a Wallis cégcsoport vezetői és a politika között volt átjárás, maga a cég viszonylag keveset üzletelt az állammal. A megítélés megváltozott, amint a korábbi vezérigazgató, Bajnai Gordon kormányzati szerepet vállalt, miniszterelnök-jelöltté válásakor pedig újra előkerültek a régi ügyek.

Az egyetlen komoly visszaesést leszámítva folyamatosan növekvő Wallis Befektetési, Gazdasági Tanácsadó és Vagyonkezelő Zrt. 2007-ben cégei összesített árbevételével 85 milliárdos forgalmat és 13 milliárd forintos adózott eredményt produkált. A pénzügyi befektető cég

jelenlegi zászlóshajói

az ingatlanfejlesztéssel, bérbeadással és üzemeltetéssel is foglalkozó Wing Zrt. (korábbi nevén Wallis Ingatlan), a műanyag padlót és parkettát főleg exportra gyártó Graboplast Zrt., valamint a márkakereskedéseket, autókölcsönző és alkatrész-forgalmazó céget is magába foglaló Wallis Autó Holding Zrt. A jelenleg 70 - de bizonyos időszakaiban több mint 110 - vállalkozást tulajdonló holding ezenkívül jelen van a pénzügyi tanácsadástól kezdve az informatikán, a környezetvédelmi iparon, a jelzálogalapú pénzügyi szolgáltatáson, a hulladékgazdálkodáson át a megújuló energia hasznosítása vagy az egészségügyi szolgáltatások piacáig szinte mindenhol. Fő tevékenységeként cégeket vesz, majd reorganizációjuk után haszonnal továbbadja őket (az egy-egy ingatlan felépítésére létrehozott társaságokat pedig a tranzakció után megszünteti).

A Wallis Holding Kft.-t 1990-ben hozta létre három, egyaránt Moszkvában diplomázott közgazdász: Veres Tibor, Komlós Miklós és Nagy György. Utóbbiak kiszállásával (1994-ben, illetve 2004-ben) mára Veresé a központi társaság, a leányvállalatok menedzsmentjei pedig az általuk irányított cégekben kaptak tulajdonrészt. A Wallis eleinte külföldi autómárkák (BMW, Saab), számítástechnikai (Epson, HP) és ingatlancégek (Trammel Crow, Crow Holdings) magyarországi képviseletét szerezte meg. Ezután multinacionális cégek mellé szállt be kisebbségi tulajdonosként. A legnagyobb dobásnak ezek közül a Pannon GSM 15 százalékának és a Danubius rádiót üzemeltető Országos Kereskedelmi Rádió Rt. 30 százalékának megszerzése, majd néhány év múlva busás haszonnal való értékesítése bizonyult. E körbe tartoznak még például az Elenderben, a Navigátorban vagy az index.hu-ban vásárolt, majd továbbadott üzletrészek. A 90-es évek eleji privatizáció során megszerzett Rico Kötszerművek Rt.-t, valamint az eredetileg teherautó-javítással foglalkozó Primaut Rt.-t pedig néhány évvel később az ingatlanvagyonuk tette különösen értékessé - előbbi épülete a Wallis székházaként kelt új életre, míg a Primaut az ingatlanoscég egyik legnagyobb üzletének, az Átrium Parknak szolgáltatott helyszínt. A többségében 2001-ben megvett Graboplast pedig a válság előtt a Wallis gyöngyszemének számított, és nem is tervezték az értékesítését.

Persze a Wallis hozott rossz döntéseket is. Nem húztak hasznot például a napelemeket gyártó Dunasolarral vagy a Parád Kristállyal folytatott kalandból, a luxusfuvarokra gründolt Est Taxin pedig százmilliókat buktak. Mindez persze semmiség volt ahhoz képest, amit a Hajdú-Bét Rt. elvitt: a 2003-ban leírt veszteségek a Wallis az évi eredményét a mínusz 4,4 milliárdos szintre tolták. A társaság hamar talpra állt, már a következő évben 3,1 milliárdos adózott eredményt ért el, ám végül mégis csődbe ment (lásd keretes írásunkat). Gyakran emlegetett előnye a társaságnak, hogy jó (személyes) kapcsolatokat ápol a befektetéseit részben finanszírozó bankokkal (OTP, CIB), mindenesetre az eddigi eredmények alapján a pénzintézetek akár pusztán piaci alapon is táplálhattak bizalmat a cég ügyletei iránt. A Wallis egyébiránt már 2003-ban csatlakozott a Tőzsdeképes Cégek Klubjához; a tőzsdei bevezetés híre időnként felröppen, hogy azután kiderüljön: a tervezett befektetésekhez egyelőre nincsen szükség tőkebevonásra.

A Wallis politikai

kapcsolatrendszerét illetően hol szocialista irányultságúnak, hol kiegyensúlyozottnak, azaz mindkét irányba nyitottnak találtatik. Előbbi vélekedés megalapozásában szerepet játszott, hogy a cég jogi vezetője az indulástól Gál Zoltánné, az egykori szocialista házelnök felesége volt. És természetesen az, hogy 2000 elejétől 2005 végéig Bajnai Gordon volt a Wallis vezérigazgatója, aki ezt követően fejlesztéspolitikai kormánybiztos, majd miniszter lett, és aki régóta ismeri Gyurcsány Ferencet, akivel egy ideig kollégák is voltak. Ugyanakkor 2003-tól Wallis-vezérigazgató-helyettes, 2006-2007 között pedig vezérigazgató az a Gansperger Gyula, aki egykor a Fidesz gazdasági igazgatója, az Orbán-kormány alatt az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. elnök-vezérigazgatója volt. Különböző tisztségeket töltöttek be a Wallisnál több-kevesebb ideig: Fürjes Balázs, a Deutsch-féle Sportminisztérium egykori miniszteri biztosa, Karvalits Ferenc, a jegybank jelenlegi alelnöke, nagyon régen a Fidesz gazdaságpolitikai szakértője; a népesebb vörös sarokban például Zelles Sándor, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság későbbi vezetője, vagy Winkler Gyula, korábban BÁV-vezér, később a Szerencsejáték Rt. igazgatósági tagja mutatkozott.

Mindettől nem függetlenül a sajtóban hangsúlyosan jelenik meg, ha a Wallis az állami tulajdon közelébe kerül. Például amikor 2006-ban ők vásárolhatták meg azt a céget (Millenniumi Média Szolgáltató Kft.), amely az új MTV-székháznak otthont adó telket birtokolja, s így természetesen az építési jog is a Wallishoz került. Hasonlóképpen, amikor a Corvinus Egyetem új épülettömbjének ppp-konstrukcióban történő felépítését nyerték el, vagy amikor a Moszkva téri Postapalota épületére kiírt pályázaton győzedelmeskedtek. A sorba illeszthető, hogy a Váci úti Átrium Parkot sikerült állami bérlőkkel benépesíteni: Energia Központ Kht., Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt., Állami Autópálya-kezelő Zrt. stb. Azt a nehézséget is legyűrte a Wallis, amikor a Lágymányosi hídtól délre fekvő Duna-parti ingatlan nagyobbik résztulajdonosa, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet (Vituki) először elutasította a vételi ajánlatát. A társaság ezután az osztatlan közös tulajdonban lévő terület egy másik birtokosától megvette a részét, s ezzel elővásárlási jogot szerzett a maradékra is. Így az immár új Vituki-vezérigazgató kiírta pályázaton sikerrel vett részt.

Tény ugyanakkor, hogy a Wallis forgalmának csak töredékét teszik ki az említett tranzakciók, amit a társaság nem is győz hangsúlyozni. Csakúgy, mint az elúszott lehetőségeket: hiszen indultak, de nem nyertek olyan pályázatokon, mint a Budapest Airport, a Hungexpo, a Nemzeti Tankönyvkiadó vagy a Csepeli Szabadkikötő privatizációja. A Dataplex Kft. esete is jellemző: a szerverparkot üzemeltető vállalkozást a Béres Rt.-től vásárolta meg a Wallis, majd pár hónappal később - csaknem 3 milliárdos haszonnal - adta tovább a Magyar Telekomnak. A Heti Válasz ugyanakkor arról cikkezett, hogy a köztes időben kezdtek el a Dataplex szolgáltatásai iránt érdeklődni a gazdasági tárca felügyelte vagy résztulajdonolt vállalatok - a minisztérium vagyongazdálkodási főosztályvezetője a korábban Dataplex-ügyvezető Felsmann Balázs, a miniszter az Elenderből "ismerős" Kóka János volt. A helyreigazítási kérelem mellett Gansperger Gyula megjegyezte, hogy az értéknövekedést a szolgáltatás iránt megnövekedett igények és a fejlesztések okozták, valamint hozzátette: "Egyébként ismereteim szerint a Dataplex Kft. jelenlegi bérlői között az állami tulajdonú cégek és intézmények súlya 10-15 százalék közötti. Ez nem több, tapasztalataim szerint, mint például a Heti Válasz hirdetései között az állami tulajdonú hirdetők részaránya." Az ügyek döntő többsége mindazonáltal nem a Bajnai-érához köthető, és a volt alkalmazott utólagos lojalitásával viszonylag nehéz érvelni.

Hajdú-Bét

A debreceni Barneválból kinövő Hajdú-Bét a Bábolna Rt. mellett Magyarország másik nagy baromfi-feldolgozója volt. Az eladósodott cég az 1998-as orosz pénzügyi válság következtében padlóra került, ekkor vette meg a Wallis. Az átszervezésekkel, tőkepótlásokkal, tulajdonosi hitelekkel pár év alatt szolid nyereséget ért el az időközben a csirke helyett főként a lúdtenyésztésben fantáziát látó társaság. A Wallis viszont nem talált vevőt a vállalatra, amely 2003 végére ismét fizetésképtelenné vált. Ugyanis az állami támogatások segítségével növelt kapacitások túltermeléshez vezettek, nőttek a takarmány- és az energiaárak, míg az eladási árak megfeleződtek. A felszámolás után a milliárdos követelések kielégítésére nem volt elég vagyon (a jelzáloggal terhelt ingatlanokra rátették kezüket a bankok, de ők sem jutottak teljesen a pénzükhöz), így több száz kistermelő is hoppon maradt. Az ügyben feljelentések születtek, demonstrációkat tartottak, és a termelők képviselői szerint volt olyan libatenyésztő, aki e kilátástalan helyzet miatt lett öngyilkos.

Az ügyleten a Wallis végül összességében 10 milliárd körüli összeget veszített, tőkéje jelentős részét elbukta, így nem kívánta - a cégjogot tekintve gyakorlatilag ajándékként - kifizetni a beszállítókat. Bajnai Gordont nyilatkozatai szerint "személyesen is nagyon megviselte" az összeomlás, de ha tovább állják a Hajdú-Bét veszteségeit, az már a cégcsoport többi tagjánál dolgozók állását is veszélyeztette volna. A bedőlés okai között megemlítette, hogy a konkurens Bábolna Rt.-t állami vállalatként rendre hitelekkel, garanciákkal segítette a kormányzat, s mindig pótolták az elveszett tőkét is. Ezzel a versenyhátránnyal nem tudtak mit kezdeni: 2001-ben a világ egyik legnagyobb baromfiipari társasága éppen azért lépett vissza a Hajdú-Bét megvásárlásától, mert nem óhajtott a magyar állammal tőkeerőben versenyezni.

A versenytorzításban korábban élenjáró kormány viszont az uniós csatlakozás után már joggal mondhatta a tönkrement termelőknek: kedvezményes hiteleken túl az uniós szabályok miatt nem adhat további támogatást a vállalkozásoknak. Időközben a csalás és csődbűntett miatt a Wallis ellen indított nyomozások nem találtak bűncselekményre utaló jeleket. (A Hajdú-Bét fölszámolásáról lásd riportunkat: Egy-egy szárnyat, combot, Magyar Narancs, 2004. június 24.) Ettől függetlenül a publikum széle felé elterjedt az egyszerű árukapcsolásra is alkalmat adó Libás Bajnai, vagy a Libajnai elnevezés. Egyébként csak idő kérdése volt, hogy előkerüljenek - és elő is kerültek - az Est Taxi tönkremenetele után elbocsátott sofőrök, akiket ugyan a jogszabályok szerint kifizettek, de hónapokra munkanélkülivé váltak.

Neked ajánljuk