Legitim célból, a szükséges mértékben és arányosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát a kormány februári rendelete, illetve a májusban hozott törvény – erről szól az Alkotmánybíróság döntése a HVG beszámolója szerint.
A kormány februárban hozott rendeletet arról, hogyan engedélyezi a pedagógusoknak a munkabeszüntetést – úgy, hogy az lényegében észrevétlen marad –, májusban pedig ezt a szabályt beillesztették „a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről” szóló törvénybe.
Tóth Bertalan szocialista országgyűlési képviselő és más ellenzéki politikusok a jogszabály miatt az Alkotmánybírósághoz fordultak. Az a véleményük, hogy a törvény olyan feltételeket szabott, amelyek ellehetetlenítik a sztrájkjog tényleges gyakorlását, az engedélyezett formában ez nem számít nyomásgyakorlásnak a közszférában.
Az Igazságügyi Minisztérium pedig úgy látta, hogy ez a korlátozás egy másik alapjog, mégpedig a gyermek művelődéshez és megfelelő testi és lelki fejlődéshez fűződő jogának védelmében történt.
Az Alkotmánybíróság lényegében a kormány álláspontját osztotta. Az ügy előadója, Handó Tünde alkotmánybíró volt.
Az AB határozatának indoklása szerint a törvény egy-egy intézményen belül tényleg korlátozhatja a munkabeszüntetés hosszát és tartalmát, de ez nem lehetetleníti el a sztrájkjog gyakorlását. Az alkotmánybírók többsége szerint „a köznevelési intézményekben a sztrájkjog korlátozása legitim célból, a szükséges mértékben, és a vele szemben védelemre szoruló alapvető jogok, alkotmányos érték kiegyensúlyozott figyelembevételével, azaz arányosan történt”.
A határozattal ketten nem értettek egyet.
„Kétségtelen, hogy a gyermekek, fiatalok művelődéshez való jogának érvényesülése, felügyeletük biztosítása kiemelten fontos érdek, de hasonlóan fontos az is, hogy egy – épp a művelődéshez való jog szempontjából kulcsfontosságú – hivatás képviselői érdekeiknek törvényes keretek között adhassanak hangot” – mondta Schanda Balázs. Meggyőződése, hogy Alaptörvénybe ütközik, ha a törvény „a gyakorlatban tartósan ellehetetleníti, hogy a munkabeszüntetés nyomást gyakoroljon a munkáltatóra”.
Szabó Marcel szerint súlytalanná teszi a törvény a sztrájkjog gyakorlását, pedig lehet olyan eset, amikor „a pedagógusok mint munkavállalók egyéni munkakörülményeinek javítása mellett a jövő nemzedékek nevelését és oktatását (és ezzel végső soron épp a gyermekek művelődéshez való jogának előmozdítását) is átfogóan célozza” a munkabeszüntetés.
Schanda Balázs és Szabó Marcel kisebbségben maradt a véleményével.
