Áder János a szélerőművek védelmére kelt, és visszaküldte Orbánék gyilkos törvényét

  • narancs.hu
  • 2016. október 21.

Belpol

Ezt akkor most jól fontolja meg a parlament! Világos?

Megfontolásra visszaküldte a parlamentnek pénteken Áder János köztársasági elnök a villamos energiáról szóló törvény módosítását, ami gyakorlatilag megtiltja, hogy Magyarországon új szélerőművet építsenek – erről tudósít az MTI. Az államfő visszaküldő levelében azt írta, azért nem ért egyet az október 11-én elfogadott törvénymódosítással, mert az nem segíti a párizsi klímamegállapodás végrehajtását, ellentétben áll a megújuló energia hasznosításáról szóló 2010–2020 közötti cselekvési tervvel, és indokolatlan adminisztratív korlátozásokat vezet be.

A szélerőművek betiltásáról a Magyar Narancs írt először, ennek hátterét és az okokat is mi térképeztük fel elsőként.

Az Áder által visszaküldött törvény szerint szélerőmű lakot település 12 kilométeres körzetében a jövőben nem létesíthető. Magyarországon gyakorlatilag a Kisalföldön áll rendelkezésre az a szélmennyiség, ahol érdemes lehet erőműveket építeni, ám itt a településszerkezet olyan sűrű, hogy nem találni olyan területet, amely megfelelne a 12 kilométeres szabálynak. Az Energiaklub ugyanezt a mérést végezte el térinformatikai szoftver segítségével, ők is igazolták, hogy nincs Magyarországon olyan terület, ami megfelel ennek a feltételnek. A műszaki paramétereken is jelentősen szigorított a kormány, aminek következtében a piacon elérhető 208 turbinából mindössze kilenc felel meg a kormány által támasztott új követelményeknek. Külön érdekesség, hogy a kormány 2 megawattban korlátozta a turbinák teljesítményét – miközben ez az érték ma már a tervezési küszöb alja.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.