A Freedom not Fear (Félelem helyett szabadság) szlogennel szervezett megmozdulások elindítója egy német jogvédő szervezet, az AK Vorrat, amelynek korábban már kétszer is sikerült tiltakozók tízezreit az utcára vinnie Berlinben azon uniós irányelv miatt, amely az internet- és telefonszolgáltatókat a forgalmi adatok megőrzésére kötelezi. A mostani akció apropója, hogy az új szabály 2009. január 1-jétől lép életbe. A szervezet korábban a német alkotmánybírósághoz benyújtott dokumentumban kifogásolta: a személyes adatok védelméhez, a magánélethez való joga sérül 150 millió európai állampolgárnak, ha a szolgáltatók eleget tesznek a törvényben foglaltaknak.
Magyarországon nem hoz különösebb szigorítást az új irányelv, mert a hatályban lévő ún. hírközlési törvény egyébként is hasonló adattárolásra kötelezi a szolgáltatókat. Bár sokan túlbuzgónak tartják a honi szabályozást, egyesek szerint az mégis előrelépés a törvény korábbi tervezetéhez képest, melyet úgymond "mintha maga a nemzetbiztonság diktált volna". Abban a változatban szerepelt ugyanis egy kitétel, miszerint senki nem használhatott volna olyan eszközt vagy programot, amely megnehezíti a lehallgató hatóságok dolgát. Ez ad absurdum lehetetlenné tette volna azt is, hogy a privát levelezésünket bárkitől is megvédjük.
Bár az adattárolási ügyben Magyarországon is az Alkotmánybírósághoz fordult a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a közvélemény egyáltalán nem állt ki a jogaiért, a magánszféra védelméért.
"Vannak országok, ahol egy nagyon tudatos réteg a személyes magánszférát és általában a személyes autonómiát nagyon fontos alapértéknek tekinti. Ez nálunk hiányzik. Itt nemhogy tizenötezer, de tizenöt embert is nehéz lenne ezért az ügyért mozgósítani" - mondta a Narancsnak Székely Iván, a Budapesti Műszaki Egyetem GTK Információ- és Tudásmenedzsment Tanszékének docense, a Közép-európai Egyetem (CEU) Nyílt Társadalom Archívumának főtanácsadója. A személyes adatainkhoz hozzáférést kérő szervezetek, munkaadók, cégek időnként egyáltalán nem érthetően fogalmazzák meg a hozzájárulás-kérést - tette hozzá. "Az az üzenet jön, hogy ne törődj semmivel, bízzál bennünk, és a végén, látod, kapsz egy pólót. Másrészt meg túl általános és absztrakt kérdéseket tesznek föl. Ha azt kérdezik valakitől, hogy 'zavarja önt, ha a főnöke elolvassa az e-mailjeit?', akkor mindenki kikelne magából. Ha viszont ez úgy hangzik, hogy a 'data retension direktíva alapján az ön személyes adatait logolják', akkor az a kutyát nem érdekli."
A személyes adataink konkrét cél nélküli tárolását ellenzők is elismerik, hogy az ellenőrzés meghatározott esetben indokolt lehet - ugyanez széles körben alkalmazva azonban nemcsak jogellenes, hanem teljesen fölösleges is, hiszen egyetlen szervezet sem képes az adatok teljes körű átfésüléséhez szükséges emberi erőforrást biztosítani. Mégsem találni olyan politikust, aki vállalná, hogy az adattárolási szabályok lazításáért lobbizzon. Pedig ha az állampolgárok elveszítik a személyes adataik védelmét, kiszolgáltatottakká válhatnak a köztörvényes, kereskedelmi célú vagy politikai visszaéléseknek - érvelnek sokan.
"Amerikában, de most már Európában is elterjedt az identitáslopás: ma állítólag 6-8000 forintért kínálnak az interneten olyan személyiséget - névvel, lakcímmel, bankkártya- és számlaszámmal stb. -, amivel lehet vásárolni. Ez egy külön iparág. Nagyon jól tudják az ezzel foglalkozók, hogy az így szerzett adatok segítségével 20 dollár alatt kell vásárolni, mert ennél kisebb összeg miatt nem éri meg a bankoknak nyomozni" - mondta Székely Iván, aki szerint a többi jogkorlátozás (például a kijárási tilalom) föloldható, az viszont nem biztos, hogy aki egyszer a személyes adatokhoz hozzáfért, az - noha előírás van rá - valóban meg is semmisíti azokat.
"Maga a kommunikáció válik a hatóságok szemében gyanús tevékenységgé, ha különös ok nélkül tárolják az egyes állampolgárok beszélgetéseit, levelezésüket és internethasználatuk adatait" - mondta lapunknak az új direktíváról Arne Hintz, a Közép-európai Egyetem Média- és Kommunikációkutató Központjának igazgatója. A központ szeptemberben nemzetközi konferenciát szervezett független és kisebb szolgáltatókkal, informatikusokkal, valamint civil aktivistákkal arról, hogyan lehetne kampányokkal, technológiai megoldásokkal fellépni az elektronikus kommunikáció általános ellenőrzésével szemben a magánszféra védelméért.
Másfelől
"Az a negatív tendencia rajzolódik ki Európában, hogy miközben a személyes adatok védelme csorbul és az állam indokolatlan mértékben kap felhatalmazást a megfigyelésünkre, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés, azaz az információszabadság, az állam átláthatóságának garanciái nem erősödnek kellőképpen, hanem még veszélybe is kerültek. Szerencsére az Európa Tanács információszabadságról szóló egyezménytervezetét a szervezet parlamenti közgyűlése pénteken visszaadta átdolgozásra, mivel a témával foglalkozó civilszervezetek részéről világméretű összefogással kifogásoltuk, hogy a tervezet nem tartalmazza a közérdekű adatokhoz való hozzáférés számos, világszerte elismert garanciáját. Remélhetőleg a parlamenti közgyűlés pénteki döntése változást hoz nemcsak az információszabadság, hanem a személyes adatok védelme terén érvényesülő közös európai politikában is. Európának élen kell járnia mind az információszabadság garantálásában, mind a személyes adatok védelmében" - ismertette a probléma másik aspektusát Molnár Péterszólásszabadság-jogász, a CEU Médiakutató Központjának munkatársa.
Az adattárolási kötelezettséget - állítják egyes szakemberek - egyébként sem minden szolgáltató tartja be: részben azért, mert technikailag nincsenek fölkészülve erre, és sokba kerülne a fejlesztés, részben mert nem mindenki tudja, hogy pontosan mit várnak el tőlük. A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) szóvivője, Márton György ezt cáfolta: "Az érintett szolgáltatók betartják adattárolási kötelezettségeiket, ezt igazolja, hogy az NHH-hoz eddig nem érkezett olyan kifogás, hogy az illetékes szervezet nem kapott volna meg egy valamely szolgáltatótól kért adatot."
A teljes körű adattárolás ellen kampányoló jogvédők megoldásként azt javasolják az ügyefeleik érdekeit védeni kívánó szolgáltatóknak: tartsák be a szabályt, de csakis a kötelező minimumot, és csak az okvetlenül szükséges adatokat gyűjtsék.
Mikor, hol, kivel
"Tudja-e Ön, hogy azt a tényt, hogy a TASZ honlapján ezt a cikket olvassa, rögzítik? Tudja-e Ön, hogy ha felemeli a telefont, hogy munkatársunktól további információt kérjen aktuális akciónkról, azt rögzítik, és egy évig tárolják azokat az információkat, melyekből kiderül, hogy Ön milyen telefonszámról vagy telefonkészülékről telefonált, hol tartózkodott a hívás időpontjában, és mennyi ideig beszélt munkatársunkkal? (...) És azt tudja, hogy mindezt Ön fizeti?" - olvasható a TASZ weboldalán.
A szervezet egyelőre nem kapott választ az Alkotmánybírósághoz idén májusban beadott indítványára, melyben az uniós előírásoknál is szélesebb körű adattárolást előíró ún. elektronikus hírközlési törvény egyes passzusait kifogásolták. A jogvédő szervezet álláspontja szerint a törvény számos rendelkezése szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a személyes adataink védelméhez való alkotmányos jogot. A forgalmi adatok segítségével pontosan nyomon lehet követni, hogy telefonon ki kivel, milyen időpontban, mennyi ideig vagy milyen gyakran érintkezik. Ezen adatokból a polgárok kapcsolatai jól feltérképezhetők, a kommunikáció gyakoriságából következtetni lehet a kapcsolatok intenzitására, a kommunikáció időpontjából következtetni lehet a kapcsolatok minőségére és a részt vevő felek életmódjára, szokásaira. Az október 11-i Freedom not Fear nemzetközi akcióban a TASZ valószínűleg más szervezetekhez csatlakozva vesz majd részt - tájékoztatta a Narancsot Hüttl Tivadar, a szervezet adatvédelmi és információszabadság programvezetője.
