A fenti mondat izgatja feltehetően a leginkább a közvéleményt, még akkor is, ha vélhetően sokan nem is tudják, mit takar a szakzsargon. Leegyszerűsítve a kérdés így hangzik: a Fidesz képes volt-e, illetve lesz-e a hátralevő időben elvinni a legtöbb szavazóját, miközben az ellenzéki tábor jelentős része otthon maradt (aszimmetrikus), vagy valamiféle protestszavazás is zajlik, azaz sokan akarják megbüntetni a kormánypártot (szimmetrikus mozgósítás)?
Egy biztos, 17 óráig a szavazásra jogosultak 37,06 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. A 2004-es EP-választáson 17 óráig a választásra jogosultak 32,25 százaléka szavazott, 2009-ben 30,25 százaléka, 2014-ben pedig 24,06 százaléka. Azaz az öt évvel ezelőtti voksoláshoz képest közel 10 százalékponttal magasabb a részvétel, s nem kizárt, hogy a 19 órás urnazárásig ez a különbség még nőni is fog.
| ||
Bár nehéz egyértelmű következtetéseket levonni, de regionálisan, illetve megyei bontásban ez így néz ki:
- a fővárosban 17 órára a jogosultak 44,1 százaléka (579 064 választó) járult az urnákhoz,
- Baranya megye 35,32 százalék
- Bács-Kiskun megye 34,03 százalék
- Békés megye 34 százalék
- Borsod-Abaúj-Zemplén megye 32,91 százalék
- Csongrád megye 37,37 százalék
- Fejér megye 37,05 százalék
- Győr-Moson-Sopron megye 39,49 százalék
- Hajdú-Bihar megye 31,3 százalék
- Heves megye 35,9 százalék
- Jász-Nagykun-Szolnok megye 32,28 százalék
- Komárom-Esztergom megye 35,75 százalék
- Nógrád megye 34,06 százalék
- Pest megye 37,76 százalék
- Somogy megye 35,24 százalék
- Szabolcs-Szatmár-Bereg 32,62 százalék
- Tolna megye 34,33 százalék
- Vas megye 41,5 százalék
- Veszprém megye 39,22 százalék
- Zala megye 38,5 százalék
Róna Dániel választási szakember, politológus a Facebookon azt írta:
„Alapvetően igaz, hogy a magas vidéki részvétel a Fidesznek, a magas fővárosi pedig a Jobbikon kívüli ellenzéknek kedvez. Csakhogy, a 2018-as országgyűlésin minden korábbinál jobban mozgósított a Fidesz vidéken, mégis "csak" a belföldi voksok 48 százalékával nyert.Róna hozzáteszi, hogy az öt évvel ezelőtti EP-választáson a mai mércével szerény vidéki mozgósítás és egy kifejezetten fővároscentrikus részvétel mellett 51,5 százalékkal nyert a Fidesz, vagyis ha csak ezt a két számot nézzük, a kapcsolat fordított."
Szerinte egyértelmű következtetéseket nem lehet tehát levonni, nem lehet igazolni, a két közkeletű vélekedést. Mely szerint 1. a magas részvétel kizárólag a Fidesznek kedvez; 2. a magas részvétel miatt retteghetnek a kis pártok, hogy nem jutnak be.
