A kormány korábban azt ígérte, hogy az uniós helyreállítási alapból 1500 milliárd forintot fordítanak a hazai felsőoktatás fejlesztésére. Ezzel akarták rábírni az egyetemeket, hogy maguk kérjék: állami fenntartásból alapítványi működésre válthassanak.
A szokatlan és ebben a formában példátlan felsőoktatás átalakítási tervet ellenzők már idén januárban úgy minősítették, hogy az nem más, mint ugrás a sötétbe. Maguk sem tudhatták akkor, mennyire igazuk lesz. A hazai egyetemek szenátusai ekkor kezdték tárgyalni az alapítványi működésre való átállást.
A hazai felsőoktatásra szánt „történelminek” és „gigantikusnak” nevezett fejlesztési forrásról gyorsan kiderült, hogy nem annyi, amennyi. Előbb indoklás nélkül 1100-1200 milliárdra csökkent, majd az Európai Bizottság (EB) jelentette be, hogy a magyar egyetemfejlesztési elképzelések nem illenek bele a helyreállítási alap prioritásaiba. Az EB véleménye utóbb azzal egészült ki, hogy bejelentették: az alapítványi működés átláthatatlansága és ellenőrizhetetlensége miatt ilyen célra aligha kap pénzt Magyarország.
Új helyzet van
A fejlesztési összegről szóló vitában a kegyelemdöfés Orbán Viktoré volt, aki április végén bejelentette: a helyreállítási alap közel kétharmadával, a kedvezményes hitelkonstrukcióval nem kíván élni. Már akkor látszott, hogy az 5800-ról 2500 milliárdra zsugorodó összegből nem lehet 1100-1200 milliárdot a felsőoktatásnak odaadni. Időközben kiderült, hogy a legfeljebb 200 milliárd forint körüli összeg osztható fel a már alapítványi, vagy hamarosan azzá váló hazai egyetemek között. Tekintve, hogy ezek száma közelíti a húszat, a forrás töredéke a januári kormányzati ígéretnek.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szerint
ebben az új helyzetben össze kellene hívni az alapítványi átalakulásról januárban döntő egyetemek szenátusait, mert már világossá vált: pénzügyileg alapvetően más a helyzet, mint az a januári döntéskor elhangzott.
„Meddig lehet még hazudni?”
„Nem kellemetlen az egyetemi oktatók és hallgatók szemébe nézni most, amikor szembesültek azzal, hogy a 30 ezüstpénz azóta már csak 5 rézpénz, ráadásul osztozni is kell rajta másokkal? Ennek fényében sem okoz semmi rossz érzést mindez azoknak, akik az őket delegáló egyetemi polgárok véleményével szembehelyezkedve szavaztak a »modellváltásra«?” – áll az ADF állásfoglalásában. Hozzáteszik, hogy bizonyára azok a szenátusi tagok érezhetik most a legjobban becsapva magukat, akik annak idején ígért fejlesztési összeg tudatában támogatták az egyetemek alapítványi átalakulását.
„Meddig lehet még hazudni Önöknek? Nem érzik legalábbis kínosnak ezt a helyzetet? Nem kellene esetleg abbahagyni a hallgatást és felszólalni? Javasoljuk az egyetemi szenátusoknak, hogy tárgyalják újra az átalakítás kérdését, hiszen nem létező tervekre és üres fejlesztési ígéretekre mondtak igent” – zárul az Akadémiai Dolgozók Fórumának állásfoglalása.
(Címlapképünkön: évnyitó a Debreceni Egyetemen)
Kedves Olvasónk!
Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
