„Aki ezekben közreműködik, szégyellheti magát” – Az ELTE tanára az ATV-ben mondta a Figyelő főszerkesztőjének szemébe, hogy mit gondol a listázásról

  • narancs.hu
  • 2018. április 16.

Belpol

„Én megkérlek benneteket, hogy tegyetek rá engem erre a listára” – mondta Antal Attila.

A múlt héten mi is megírtuk, hogy a Schmidt Mária tulajdonában álló Figyelő elkezdte listázni azokat a személyeket és intézményeket, akikről és amelyekről ők úgy gondolják, hogy „Soros György zsoldosainak” számítanak, jelentsen utóbbi bármit is. A listázás miatt többen is tiltakoztak, az ELTE Alkotmányjogi Tanszéke például azt írta, hogy „a listázás a diktatórikus rendszerek sajátja”.

Az ATV Csatt című műsorának ma esti (felvételről sugárzott) adásában pedig Antal Attila, az ELTE ÁJK adjunktusa kéri meg a vele szemben ülő Lánczi Tamást, a lap főszerkesztőjét, hogy őt is tegyék fel erre a listára. A csatorna egy részletet már délután közzétett a honlapján:

Csatt részlet – 2018.04.16.

IRATKOZZON FEL CSATORNÁNKRA: https://goo.gl/uo2kim LÁTOGASSON EL OLDALUNKA: http://www.atv.hu FACEBOOK: https://www.facebook.com/atv.hu INSTAGRAM: https://www.instagram.com/atv.hu

„Én megkérlek benneteket, hogy tegyetek rá engem erre a listára. Nem akartam e-mailt írni, gondoltam, jobb, ha itt személyesen elmondom ezt. (…) Hogy gondoljátok azt, hogy magyar állampolgárokat – most túl a félelemkeltésen – össze lehet fogni, és azt lehet mondani, hogy azért, mert politikai véleményt szeretnének mondani, őket meg kell bélyegezni?” – tette fel a kérdést az egyetem oktatója, aki szerint „aki ezekben közreműködik, szégyellheti magát”.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.