Magyar Narancs, IX. évf. 26. szám, 1997. június 26.
Míg nemrégiben Bruhács János másodszor is megbotlott a sikertelen szavazáson (lásd: Nulla megoldás, MaNcs, 1997. május 8.), most a pártok simára porszívózták az ülésterembe vezető piros bársonyszőnyeget: Németh János 308 szavazattal négy ellenében, míg Bagi István 284 támogató vokssal 19 nemmel szemben lett alkotmánybíró. Fényes sikerüket még az sem árnyékolta be, hogy a kissé elfogódottra sikeredett bírói eskütétel után a tudósítótól három méterre ülő Katona Tamás - egykoron mosolygós kormánytag, ma néppárti honatya - élénk mozgolódással jelezte frakciótársainak, hogy Németh János hazájának a Magyar Népköztársaságot tartja, és "egyébként is annyira ócska ez az esküszöveg". A rendszerváltás után szocializálódott történész szót emelt hát a házelnöknél: talán így nem is lenne érvényes az eskü, Gál Zoltán azonban nem olyan, mint akit mostanában testcselekkel meg lehet kerülni.
Májusban az 5:2-es ellenzéki többségű jelölőbizottság (jb) korábbi kudarca ellenére harmadszorra is Bruhács Jánost jelölte, majd két hete minden vissza: a Gál Zoltán és a szakmai testületek egyeztetése alapján összeállt listáról a jb kiválasztotta Németh Jánost (64 éves) és Bagi Istvánt (55 éves). Hogy
mi is történt
a közbeeső időben, az tényleg érdekes lehet, hiszen a korábban elhangzottak még mást mutattak: "rossz üzenet, hogy egy kitűnő szakembert csak azért, mert az ellenzék jelöli, cserbenhagyjuk" (Kónya Imre, MDNP); "a koalíciónak ellentételezni kell azt, hogy novemberben megválasztottuk jelöltjét, Holló Andrást" (Dávid Ibolya, MDF); "ha Bruhács visszalépne, a koalíciónak korábbi jelöltjeink közül Pokol Bélát (kisgazda tanácsadó - S. A.) vagy Varga Csabát (Antall József egykori jogi tanácsadója) kell választania" (Szájer József, Fidesz - MPP).
Dávid Ibolya, a jb MDF-es elnöke elmondta, azért változtattak álláspontjukon, mert a koalíció amellett, hogy korábban világossá tette, Bruhács Jánost nem választják meg, az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény tervezett megváltoztatásával (70 éves koruk betöltése után is hivatalban maradhassanak az alkotmánybírák mindaddig, míg a helyükre nem választ mást a parlament) és az alkotmány kilátásba helyezett módosításával (bírójelölési szabályok megváltoztatása) nyomás alá helyezte az ellenzéket. A pécsi jogászprofesszor pedig úgy nyilatkozott: ha a jb olyan személyt jelöl, aki nála nagyobb támogatást tud szerezni, ő visszalép. (Bruhács e nyilatkozata egyébként nem jelent meg; kérésére az új jelöltek ismertté válásáig az MTI visszatartotta a hírt.)
Információnk szerint a koalíciós képviselők azzal a tárgyalási stratégiával ültek le két hete a jb-ben, hogy a listán szereplő s a szakmai testületek által támogatott öt név (Bagi István ügyvéd, az Országos Ügyvédi Kamara elnökségi tagja; Czucz Ottó munkajoggal és biztosítási joggal foglalkozó szegedi egyetemi tanár; Kukorelli István alkotmányjogász-professzor; Sári János Ab-főtanácsos; Wiener A. Imre büntetőjogász-professzor), valamint a bizottságban korábban felmerült három lehetséges jelölt (Halmai Gábor alkotmányjogász; Lamm Vanda, a Jogtudományi Intézet igazgatónője; Németh János, aki 1990 óta az Országos Választási Bizottság elnöke, az ELTE ÁJTK rektorhelyettese, polgárieljárásjog-professzor) közül az ellenzék válassza ki a neki megfelelő két személyt. Az ellenzék se volt rest, döntött. Szájer József szerint a jelölteknél teljesült a törvényben előírt mindkét feltétel: kiemelkedő tudású elméleti jogászok, s a gyakorlati szakmával is mindketten régóta foglalkoznak. A szakma, ha létezik ilyen, az úgynevezett budapesti közéletben otthonosan mozgó informátoraink, sőt a politikusok egy része számára Bagi jelölése meglepetés volt. Az ellenzéki képviselők szerint az Ab-nek úgy kellett a gyakorlati szakember, mint egy falat kenyér, márpedig Bagi 1968 óta ügyvéd, csak később került az egyetemre, mellesleg a kamara támogatása nagy adunak bizonyult, mondják a jelölők. Horváth Jenő, az Országos Ügyvédi Kamara elnöke lapunknak cáfolta, hogy ők jelöltek volna bárkit is: "a véleményünket kérték a listával kapcsolatban, megkérdeztek minket, kit ajánlanánk, így merült fel Bagi Pista neve", akit "kora, előélete, a tudomány iránti affinitása" és azon képessége is predesztinál e feladatra, hogy "szívesen vállalkozik ilyen ügyek kidolgozására". Megfigyelők ugyanakkor nem zárják ki, hogy megint beindult az Alkotmánybíróságon az idáig is remekül működő
pécsi lobbi:
Sólyom László, Lábady Tamás, Ádám Antal és a testületből külföldi megbízatása miatt távozott Herczeg Géza is e városhoz kötődik (egyébként Bruhács János is), sőt, mint megtudtuk, Bagi évfolyamtársa volt az egyetemen Sólyom László elnöknek.
Az ellenzék nem volt egységes Bagi személyét illetően: a kisgazdák nem támogatták, helyette inkább Kukorellit látták volna szívesen. Arra a kérdésre, hogy akkor miért nem lett utóbbiból jelölt, azt a választ kaptuk, hogy a kisgazdák későn szóltak, hogy már nem támogatják Bagi Istvánt. Mindenesetre több ellenzéki képviselő a következő jelölésnél Kukorelli Istvánt fogja elsőként javasolni.
Ha már itt tartunk: még a ciklus végéig megszűnik két alkotmánybíró mandátuma, mivel betöltik 70. életévüket (Zlinszky János, Szabó András). Dornbach Alajos (SZDSZ) a jelölési szabályok megváltoztatásának lenne a híve, a szakmai testületeknek nagyobb szerepet szánna. Ugyanezt kívánná Toller László (MSZP) is, aki az alkotmánymódosításhoz szükséges támogatásban ugyan kevéssé bízik, de reméli, hogy az Ab esetleges egyetértésével az ellenzék is puhítható lesz. Az oppozíció azonban nem változtatna, "amikor a mostani siker a törvény mellett bizonyított". Szerintük a kormány módosítási javaslata a korhatár felemelésére és az előzetes normakontroll lehetőségének szűkítésére jelentős ellenzéki jogokat szüntet meg: a jelölésnél a megegyezési kényszert, a törvényhozás folyamatában pedig a "károkat okozó passzusok előzetes kiemelését". Dornbach Alajos időközben jelezte, ő sem ért egyet ezekkel a javaslatokkal, és kezdeményezi visszavonásukat. Nem érdektelen az a körülmény sem, hogy a sikeres szavazás után Sólyom László Ab-elnök a parlament hároméves késlekedése által okozott károkra utalva megemlítette, hogy ezt a képviselők azzal tudnák a legjobban helyrehozni, ha törvénymódosítással felemelnék a bírák megbízatásának időtartamát kilencről tizenkettő évre. A jogállamiság folytonossága érdekében, mondta. Az elnök és másik két bíró mandátuma egyébként a kilenc év leteltével, 1998 végén jár le.
Somos András
Bagi István alkotmánybíró
Magyar Narancs: Felkészülhet-e valaki arra, hogy új emberként helyt álljon az Alkotmánybíróságon?
Bagi István: Elsősorban jogászi áttekintésre van szükség. Nemcsak a létező jogszabályokról, az ezzel kapcsolatos irodalmakról való tájékozódás, hanem a külföldi kitekintés is alapkövetelmény, hiszen rengeteg külföldi példát kell felhasználni egy döntés meghozatalához.
MN: Bizottsági meghallgatásán a "láthatatlan alkotmányról" kérdezték. Ön akkor azzal tréfálkozott, hogy még nem olvasta.
BI: E mondatnak volt egy másik fele is, melyben jeleztem, hogy nem kívánom a közjogi meghallgatás élét vicceléssel elvenni. Szerintem az írott alkotmány nem elég, a köztudatba kell bevinni ahhoz, hogy érvényesülhessen. Ez az alkotmányosság alapvető feltétele. Hiába mondaná ki törvény, hogy önnek szabad magnót a kezében tartani, ha ezt alkotmányellenes eszközökkel megakadályoznák. Én pozitivista szemléletű vagyok, nekem a jogszabály betűje sokat számít. Általánosságban vallom: inkább maradjon egy rossz jogszabály, mint hogy az egészet eltöröljék és diszkontinuitás keletkezzék. Sokat vitatkozom kollégáimmal a jogfolytonosságról. A jelenlegi alkotmány ez utóbbit mondja ki, és én is ezt az álláspontot képviselem.
Bruhács János exjelölt
Bruhács János közvetlenül az új jelöltek megválasztása előtt a Narancsnak önmagát a "jog uralma és az alkotmányosság iránt elkötelezett ember"-nek nevezte, akinek az Ab működőképessége az elsődleges. Úgy látta, személye ütközőponttá vált, s "noha nem álltam rendszeres kapcsolatban az engem jelölőkkel, jeleztem nekik, ha úgy ítélik meg, hogy személyem árt az ügynek, visszalépek". Kérdésünkre kifejtette: sosem készült alkotmánybírónak, nem is a sikertelenség "érintette meg", hanem "azok az inszinuációk, hogy nem is a szakmából jöttem. Tudom, hogy a koalíciós pártok is informálódtak rólam, és sikernek könyvelem el, hogy meghallgatásomon a szavazati arányokból (17 igen, 9 nem) kitűnik: az alkotmányügyi bizottság koalíciós képviselőinek egy részét meggyőztem." S hogy az első kudarc után miért nem lépett vissza? "Az engem jelölők úgy vélték, hogy csak kisiklás volt az első szavazás" (257 helyett 202 szavazatot kapott akkor, a másodikon már 46-tal kevesebbet). Jelenleg sincs munka nélkül: oktat és egy nemzetközi jogi tankönyvön dolgozik, "a 30-as évek óta önállóan magyar szerző nem írt ilyet".
Németh János alkotmánybíró
Magyar Narancs: Ön 1990-ben az Ellenzéki Kerekasztal teljes körű támogatásával lett az Országos Választási Bizottság elnöke, most teljes egyetértéssel jelölték a pártok. Milyen különleges adottsággal kell rendelkezni ahhoz, hogy valaki mindegyik pártnak megfeleljen?
Németh János: Erről a jelölőket kellene megkérdezni. A szakmámat eddig tisztességgel igyekeztem gyakorolni, ennél többet vállalni nem tudok. Eskümhöz híven mindent megteszek majd, hogy az Alkotmánybíróság által elvárt tevékenységet megfelelően folytatni tudjam. A XX. század végén az alapvető emberi jogok kérdése annyira előtérbe került, hogy ennek a védelme és az alkotmányosság kiépítése megtisztelő feladat egy jogász számára.
MN: Sokak szerint az alkotmánybíró értékrendszert juttat érvényre döntései során.
NJ: Ha jól emlékszem még az Alkotmánybíróságról szóló törvényre, az megtiltja a politizálást a bírónak. Ebből az következik, hogy egy alkotmánybírónak úgy kell fogalmaznia, hogy az csak és kizárólag szakmai álláspontnak tűnjék. Hiszek benne, hogy egy bíró akkor végzi megfelelően a munkáját, ha testületi munkaként végzi, és ha ebből ki akar lépni, azt párhuzamos vagy különvélemény formájában kell megtennie.
