Újabb egyetemeket privatizálna a kormány

Lenyomnák schnellbe’

Belpol

Az egyetemi „modellváltás” következő hullámában a Semmelweis Egyetem, három vidéki tudományegyetem és a Dunaújvárosi Egyetem kerülhet sorra. Az átszervezést a szokásosnál is sietősebben akarják le­vezényelni, talán egy kormányon belüli ellentét miatt is.

Január első hetében derült ki, hogy a Semmelweis Egyetem és az orvosképzést is folytató három vidéki tudományegyetem – a debreceni, a pécsi és a szegedi – vezetői intézményük alapítványi fenntartásba adásáról tárgyalnak a kormánnyal. A modellváltás leg­újabb hullámának menetrendje elképesztően feszített; az Innovációs és Technológiai Minisztérium lapunkhoz is eljutott prezentációja szerint még ezen a héten (tehát a január 18-i héten) elkészülnek az alapítványi fenntartást előkészítő jogszabályi előterjesztések, február 9-én pedig a kormányzaton belüli egyeztetések után be is nyújtanák a vonatkozó törvényjavaslatokat a parlamentnek. Ugyanebben a háttéranyagban szerepel, hogy a négy említett felsőoktatási intézmény mellett a jóval kisebb Dunaújvárosi Egyetem is bekerül az alapítványosítás újabb körébe.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter sajtóközleményében azt hangsúlyozta, hogy az új fenntartói rendszer csak akkor lép életbe, ha azt az egyetemek – szenátusaikon keresztül – kifejezetten kérik. A kiszivárgott prezentáció azonban arra utal, hogy az ITM-ben meglehetősen biztosak a dolgukban, a részletes ütemterv mellett mind az öt egyetemnél kijelölték az átalakítás levezényléséért felelős politikai, szakmai és stratégiai vezetőt, és még azt is lefektették, hogy mely ügyvédi irodák működnek közre a folyamatban. Egyetemi forrásaink is szinte biztosra veszik, hogy a szenátusok nem fekszenek keresztbe a modellváltásnak – már csak azért sem, mert az egyetemi vezetések azt kommunikálják, hogy ha kimaradnak, akkor a pénzügyi kivéreztetés vár rájuk.

Egyébként hosszabb ideje tudható, hogy a Semmelweis Egyetem vezetése támogatná az alapítványi fenntartást, és Debrecenből, valamint Szegedről is azt hallottuk, hogy a modellváltás legalább nyár óta „benne volt a levegőben”. Az viszont mindenkit meglepett, hogy ennyire gyorsan végignyomják az átszervezést, és hogy szeptembertől már az új modellben kezdenék a tanévet. „Az első tárgyalási fordulótól két hetet adtak a szenátusi döntésre és az alapítványi fenntartás előkészítésére, ez valószínűleg világrekord” – kommentálja a történteket Horváth Csaba, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének pécsi elnöke.

Klinikai kérdések

A kormány az elmúlt másfél évben nyolc egyetemet szervezett ki egy-egy vagyonkezelő alapítvány fenntartásába. A legismertebb az elsőként sorra került Corvinus példája, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem szomorú története, ahol az oktatók és a hallgatók máig tiltakoznak az alapítványt vezető kuratórium túlhatalma, illetve politikai kinevezettekkel történő feltöltése ellen. A nyolc, már végrehajtott alapítványosítás mellett országgyűlési döntés van két további intézmény – a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Pannon Egyetem – magánosításáról, így ha valóban megtörténik a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Dunaújvárosi Egyetem fenntartóváltása, akkor szeptembertől 15 alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmény működik Magyarországon. Az újabb körbe bekerült egyetemek az eddigiekhez hasonlóan tarthatnak a politikai komisszárok érkezésétől, az egyetemi autonómia visszavágásától és a gazdálkodás átláthatóságának csökkenésétől, de a tudományegyetemeknél és az orvosképzésnél további aggályok is felmerülnek.

A három vidéki tudományegyetem jóval nagyobb a korábban privatizált intézményeknél. Az ITM már idézett prezentációja szerint a Pécsi, illetve a Szegedi Tudományegyetemre jelenleg több mint 20-20 ezer hallgató jár, a Debreceni Egyetemre majdnem 30 ezer. A fenntartóváltás előtt álló öt intézménybe a 2020-as felvételi eljárásban összesen 19 385 új hallgatót vettek fel, ami a felsőoktatásba akkor összesen felvett 68 203 fő 28,5 százaléka. Vagyis ha valóban magánosítják az öt egyetemet, akkor idén szeptemberben nagy valószínűséggel már több friss hallgatót fogadnak a nem állami (egyházi, alapítványi vagy magán) felsőoktatási intézmények, mint az államiak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.