Újabb egyetemeket privatizálna a kormány

Lenyomnák schnellbe’

Belpol

Az egyetemi „modellváltás” következő hullámában a Semmelweis Egyetem, három vidéki tudományegyetem és a Dunaújvárosi Egyetem kerülhet sorra. Az átszervezést a szokásosnál is sietősebben akarják le­vezényelni, talán egy kormányon belüli ellentét miatt is.

Január első hetében derült ki, hogy a Semmelweis Egyetem és az orvosképzést is folytató három vidéki tudományegyetem – a debreceni, a pécsi és a szegedi – vezetői intézményük alapítványi fenntartásba adásáról tárgyalnak a kormánnyal. A modellváltás leg­újabb hullámának menetrendje elképesztően feszített; az Innovációs és Technológiai Minisztérium lapunkhoz is eljutott prezentációja szerint még ezen a héten (tehát a január 18-i héten) elkészülnek az alapítványi fenntartást előkészítő jogszabályi előterjesztések, február 9-én pedig a kormányzaton belüli egyeztetések után be is nyújtanák a vonatkozó törvényjavaslatokat a parlamentnek. Ugyanebben a háttéranyagban szerepel, hogy a négy említett felsőoktatási intézmény mellett a jóval kisebb Dunaújvárosi Egyetem is bekerül az alapítványosítás újabb körébe.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter sajtóközleményében azt hangsúlyozta, hogy az új fenntartói rendszer csak akkor lép életbe, ha azt az egyetemek – szenátusaikon keresztül – kifejezetten kérik. A kiszivárgott prezentáció azonban arra utal, hogy az ITM-ben meglehetősen biztosak a dolgukban, a részletes ütemterv mellett mind az öt egyetemnél kijelölték az átalakítás levezényléséért felelős politikai, szakmai és stratégiai vezetőt, és még azt is lefektették, hogy mely ügyvédi irodák működnek közre a folyamatban. Egyetemi forrásaink is szinte biztosra veszik, hogy a szenátusok nem fekszenek keresztbe a modellváltásnak – már csak azért sem, mert az egyetemi vezetések azt kommunikálják, hogy ha kimaradnak, akkor a pénzügyi kivéreztetés vár rájuk.

Egyébként hosszabb ideje tudható, hogy a Semmelweis Egyetem vezetése támogatná az alapítványi fenntartást, és Debrecenből, valamint Szegedről is azt hallottuk, hogy a modellváltás legalább nyár óta „benne volt a levegőben”. Az viszont mindenkit meglepett, hogy ennyire gyorsan végignyomják az átszervezést, és hogy szeptembertől már az új modellben kezdenék a tanévet. „Az első tárgyalási fordulótól két hetet adtak a szenátusi döntésre és az alapítványi fenntartás előkészítésére, ez valószínűleg világrekord” – kommentálja a történteket Horváth Csaba, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének pécsi elnöke.

Klinikai kérdések

A kormány az elmúlt másfél évben nyolc egyetemet szervezett ki egy-egy vagyonkezelő alapítvány fenntartásába. A legismertebb az elsőként sorra került Corvinus példája, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem szomorú története, ahol az oktatók és a hallgatók máig tiltakoznak az alapítványt vezető kuratórium túlhatalma, illetve politikai kinevezettekkel történő feltöltése ellen. A nyolc, már végrehajtott alapítványosítás mellett országgyűlési döntés van két további intézmény – a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Pannon Egyetem – magánosításáról, így ha valóban megtörténik a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Dunaújvárosi Egyetem fenntartóváltása, akkor szeptembertől 15 alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmény működik Magyarországon. Az újabb körbe bekerült egyetemek az eddigiekhez hasonlóan tarthatnak a politikai komisszárok érkezésétől, az egyetemi autonómia visszavágásától és a gazdálkodás átláthatóságának csökkenésétől, de a tudományegyetemeknél és az orvosképzésnél további aggályok is felmerülnek.

A három vidéki tudományegyetem jóval nagyobb a korábban privatizált intézményeknél. Az ITM már idézett prezentációja szerint a Pécsi, illetve a Szegedi Tudományegyetemre jelenleg több mint 20-20 ezer hallgató jár, a Debreceni Egyetemre majdnem 30 ezer. A fenntartóváltás előtt álló öt intézménybe a 2020-as felvételi eljárásban összesen 19 385 új hallgatót vettek fel, ami a felsőoktatásba akkor összesen felvett 68 203 fő 28,5 százaléka. Vagyis ha valóban magánosítják az öt egyetemet, akkor idén szeptemberben nagy valószínűséggel már több friss hallgatót fogadnak a nem állami (egyházi, alapítványi vagy magán) felsőoktatási intézmények, mint az államiak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.