Lenyomnák schnellbe’

Az egyetemi „modellváltás” következő hullámában a Semmelweis Egyetem, három vidéki tudományegyetem és a Dunaújvárosi Egyetem kerülhet sorra. Az átszervezést a szokásosnál is sietősebben akarják le­vezényelni, talán egy kormányon belüli ellentét miatt is.

Január első hetében derült ki, hogy a Semmelweis Egyetem és az orvosképzést is folytató három vidéki tudományegyetem – a debreceni, a pécsi és a szegedi – vezetői intézményük alapítványi fenntartásba adásáról tárgyalnak a kormánnyal. A modellváltás leg­újabb hullámának menetrendje elképesztően feszített; az Innovációs és Technológiai Minisztérium lapunkhoz is eljutott prezentációja szerint még ezen a héten (tehát a január 18-i héten) elkészülnek az alapítványi fenntartást előkészítő jogszabályi előterjesztések, február 9-én pedig a kormányzaton belüli egyeztetések után be is nyújtanák a vonatkozó törvényjavaslatokat a parlamentnek. Ugyanebben a háttéranyagban szerepel, hogy a négy említett felsőoktatási intézmény mellett a jóval kisebb Dunaújvárosi Egyetem is bekerül az alapítványosítás újabb körébe.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter sajtóközleményében azt hangsúlyozta, hogy az új fenntartói rendszer csak akkor lép életbe, ha azt az egyetemek – szenátusaikon keresztül – kifejezetten kérik. A kiszivárgott prezentáció azonban arra utal, hogy az ITM-ben meglehetősen biztosak a dolgukban, a részletes ütemterv mellett mind az öt egyetemnél kijelölték az átalakítás levezényléséért felelős politikai, szakmai és stratégiai vezetőt, és még azt is lefektették, hogy mely ügyvédi irodák működnek közre a folyamatban. Egyetemi forrásaink is szinte biztosra veszik, hogy a szenátusok nem fekszenek keresztbe a modellváltásnak – már csak azért sem, mert az egyetemi vezetések azt kommunikálják, hogy ha kimaradnak, akkor a pénzügyi kivéreztetés vár rájuk.

Egyébként hosszabb ideje tudható, hogy a Semmelweis Egyetem vezetése támogatná az alapítványi fenntartást, és Debrecenből, valamint Szegedről is azt hallottuk, hogy a modellváltás legalább nyár óta „benne volt a levegőben”. Az viszont mindenkit meglepett, hogy ennyire gyorsan végignyomják az átszervezést, és hogy szeptembertől már az új modellben kezdenék a tanévet. „Az első tárgyalási fordulótól két hetet adtak a szenátusi döntésre és az alapítványi fenntartás előkészítésére, ez valószínűleg világrekord” – kommentálja a történteket Horváth Csaba, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének pécsi elnöke.

Klinikai kérdések

A kormány az elmúlt másfél évben nyolc egyetemet szervezett ki egy-egy vagyonkezelő alapítvány fenntartásába. A legismertebb az elsőként sorra került Corvinus példája, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem szomorú története, ahol az oktatók és a hallgatók máig tiltakoznak az alapítványt vezető kuratórium túlhatalma, illetve politikai kinevezettekkel történő feltöltése ellen. A nyolc, már végrehajtott alapítványosítás mellett országgyűlési döntés van két további intézmény – a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Pannon Egyetem – magánosításáról, így ha valóban megtörténik a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Dunaújvárosi Egyetem fenntartóváltása, akkor szeptembertől 15 alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmény működik Magyarországon. Az újabb körbe bekerült egyetemek az eddigiekhez hasonlóan tarthatnak a politikai komisszárok érkezésétől, az egyetemi autonómia visszavágásától és a gazdálkodás átláthatóságának csökkenésétől, de a tudományegyetemeknél és az orvosképzésnél további aggályok is felmerülnek.

A három vidéki tudományegyetem jóval nagyobb a korábban privatizált intézményeknél. Az ITM már idézett prezentációja szerint a Pécsi, illetve a Szegedi Tudományegyetemre jelenleg több mint 20-20 ezer hallgató jár, a Debreceni Egyetemre majdnem 30 ezer. A fenntartóváltás előtt álló öt intézménybe a 2020-as felvételi eljárásban összesen 19 385 új hallgatót vettek fel, ami a felsőoktatásba akkor összesen felvett 68 203 fő 28,5 százaléka. Vagyis ha valóban magánosítják az öt egyetemet, akkor idén szeptemberben nagy valószínűséggel már több friss hallgatót fogadnak a nem állami (egyházi, alapítványi vagy magán) felsőoktatási intézmények, mint az államiak.