Alkotmánybíróságon támadták meg a pedagógusok a sztrájkjogot kiüresítő kormányrendeletet

  • narancs.hu
  • 2022. február 22.

Belpol

Sérti a szükségesség és az arányosság elvét, és a munkabeszüntetéshez való jogot is, ezzel érvelnek a pedagógusszakszervezetek.

Alkotmányjogi panaszt nyújtott be a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő kormányrendelet miatt kedden a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete – írják közös közleményükben.

A panaszban – amelyet egyébként ügyvédként Schiffer András jegyez – arra hivatkoznak, hogy a kérdéses rendelet sérti a szükségességnek és az arányosságnak az Alaptörvény veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezésében foglalt elvét, és túllép annak 53. cikkében biztosított különleges jogrendi hatáskörön, valamint sérti a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát.

Mint arról korábban lapunk is beszámolt már, a kormányrendelet úgy engedélyezi a munkabeszüntetést, ha az lényegében észrevétlen marad az intézmények működése szempontjából. A szakszervezetek szerint, ha csak úgy sztrájkolhatnak,

hogy az nem okoz fennakadást a munkaadónál, nem zavarja meg a megszokott munkaadói üzemmenetet, tehát észrevétlen marad a sztrájkolók külvilágában: a sztrájkjog lényeges tartalma kerül korlátozásra, hiszen éppen annak nyomásgyakorló funkciója vész el."

Kiemelték, hogy a sztrájktörvényben előírt „még elégséges szolgáltatás” intézménye eleve korlátozza az Alaptörvényben biztosított sztrájkjogot.

A beadványban azt is jelezték, hogy kevés összefüggés van a rendeleti előírások és a járványügyi veszélyhelyzet között, valamint azt is, hogy a rendeleti indoklásban meglehetősen szokatlan mondatok olvashatók: „A bérek tekintetében a baloldali kötődésű szakszervezetek 2010-ben nem szerveztek sztrájkot, amikor a pedagógusoktól a Gyurcsány-Bajnai kormány elvett egyhavi bért. A közszféra bérrendezését 2010 után a Kormány a pedagógusokkal kezdte. Béremelés tekintetében most az egészségügyi dolgozók, ápolók, orvosok és a szociális szféra dolgozói vannak soron, vita a további pedagógus béremelés időzítéséről van.”

 

A PDSZ és a PSZ közölték, bíznak abban hogy az Alkotmánybíróság mielőbb dönt az ügyben, és lehetővé válik a nyomásgyakorlása alkalmas, érzékelhető sztrájk megtartása.

Emlékeztettek, a cél továbbra is

  • a jelentős béremelés,
  • a munkaterhek csökkentésea szakemberhiány enyhítése,
  • a hosszútávon mindenki számára elérhető, használható tudást biztosító oktatás és színvonalas óvodai nevelés biztosítása.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.