Alkotmánybíróságon támadták meg a pedagógusok a sztrájkjogot kiüresítő kormányrendeletet

  • narancs.hu
  • 2022. február 22.

Belpol

Sérti a szükségesség és az arányosság elvét, és a munkabeszüntetéshez való jogot is, ezzel érvelnek a pedagógusszakszervezetek.

Alkotmányjogi panaszt nyújtott be a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő kormányrendelet miatt kedden a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete – írják közös közleményükben.

A panaszban – amelyet egyébként ügyvédként Schiffer András jegyez – arra hivatkoznak, hogy a kérdéses rendelet sérti a szükségességnek és az arányosságnak az Alaptörvény veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezésében foglalt elvét, és túllép annak 53. cikkében biztosított különleges jogrendi hatáskörön, valamint sérti a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát.

Mint arról korábban lapunk is beszámolt már, a kormányrendelet úgy engedélyezi a munkabeszüntetést, ha az lényegében észrevétlen marad az intézmények működése szempontjából. A szakszervezetek szerint, ha csak úgy sztrájkolhatnak,

hogy az nem okoz fennakadást a munkaadónál, nem zavarja meg a megszokott munkaadói üzemmenetet, tehát észrevétlen marad a sztrájkolók külvilágában: a sztrájkjog lényeges tartalma kerül korlátozásra, hiszen éppen annak nyomásgyakorló funkciója vész el."

Kiemelték, hogy a sztrájktörvényben előírt „még elégséges szolgáltatás” intézménye eleve korlátozza az Alaptörvényben biztosított sztrájkjogot.

A beadványban azt is jelezték, hogy kevés összefüggés van a rendeleti előírások és a járványügyi veszélyhelyzet között, valamint azt is, hogy a rendeleti indoklásban meglehetősen szokatlan mondatok olvashatók: „A bérek tekintetében a baloldali kötődésű szakszervezetek 2010-ben nem szerveztek sztrájkot, amikor a pedagógusoktól a Gyurcsány-Bajnai kormány elvett egyhavi bért. A közszféra bérrendezését 2010 után a Kormány a pedagógusokkal kezdte. Béremelés tekintetében most az egészségügyi dolgozók, ápolók, orvosok és a szociális szféra dolgozói vannak soron, vita a további pedagógus béremelés időzítéséről van.”

 

A PDSZ és a PSZ közölték, bíznak abban hogy az Alkotmánybíróság mielőbb dönt az ügyben, és lehetővé válik a nyomásgyakorlása alkalmas, érzékelhető sztrájk megtartása.

Emlékeztettek, a cél továbbra is

  • a jelentős béremelés,
  • a munkaterhek csökkentésea szakemberhiány enyhítése,
  • a hosszútávon mindenki számára elérhető, használható tudást biztosító oktatás és színvonalas óvodai nevelés biztosítása.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?