Alkotmánybíróságon támadták meg a pedagógusok a sztrájkjogot kiüresítő kormányrendeletet

  • narancs.hu
  • 2022. február 22.

Belpol

Sérti a szükségesség és az arányosság elvét, és a munkabeszüntetéshez való jogot is, ezzel érvelnek a pedagógusszakszervezetek.

Alkotmányjogi panaszt nyújtott be a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő kormányrendelet miatt kedden a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete – írják közös közleményükben.

A panaszban – amelyet egyébként ügyvédként Schiffer András jegyez – arra hivatkoznak, hogy a kérdéses rendelet sérti a szükségességnek és az arányosságnak az Alaptörvény veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezésében foglalt elvét, és túllép annak 53. cikkében biztosított különleges jogrendi hatáskörön, valamint sérti a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát.

Mint arról korábban lapunk is beszámolt már, a kormányrendelet úgy engedélyezi a munkabeszüntetést, ha az lényegében észrevétlen marad az intézmények működése szempontjából. A szakszervezetek szerint, ha csak úgy sztrájkolhatnak,

hogy az nem okoz fennakadást a munkaadónál, nem zavarja meg a megszokott munkaadói üzemmenetet, tehát észrevétlen marad a sztrájkolók külvilágában: a sztrájkjog lényeges tartalma kerül korlátozásra, hiszen éppen annak nyomásgyakorló funkciója vész el."

Kiemelték, hogy a sztrájktörvényben előírt „még elégséges szolgáltatás” intézménye eleve korlátozza az Alaptörvényben biztosított sztrájkjogot.

A beadványban azt is jelezték, hogy kevés összefüggés van a rendeleti előírások és a járványügyi veszélyhelyzet között, valamint azt is, hogy a rendeleti indoklásban meglehetősen szokatlan mondatok olvashatók: „A bérek tekintetében a baloldali kötődésű szakszervezetek 2010-ben nem szerveztek sztrájkot, amikor a pedagógusoktól a Gyurcsány-Bajnai kormány elvett egyhavi bért. A közszféra bérrendezését 2010 után a Kormány a pedagógusokkal kezdte. Béremelés tekintetében most az egészségügyi dolgozók, ápolók, orvosok és a szociális szféra dolgozói vannak soron, vita a további pedagógus béremelés időzítéséről van.”

 

A PDSZ és a PSZ közölték, bíznak abban hogy az Alkotmánybíróság mielőbb dönt az ügyben, és lehetővé válik a nyomásgyakorlása alkalmas, érzékelhető sztrájk megtartása.

Emlékeztettek, a cél továbbra is

  • a jelentős béremelés,
  • a munkaterhek csökkentésea szakemberhiány enyhítése,
  • a hosszútávon mindenki számára elérhető, használható tudást biztosító oktatás és színvonalas óvodai nevelés biztosítása.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Csődközeli helyzetben billeg a BKV

28 milliárd forint hiányzik a BKV idei költségvetéséből a túléléshez. A közlekedési társaság adósságátütemezést kér, a jövő évi működéshez pedig a BKK-val 30 milliárdos hitelkeretre pályázna. Ráadásul mivel az igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagok megbízatása lejárt, több hete törvénytelenül működik, ahogy a többi fővárosi cég is.