Állami forrásból járt pénzeső katolikus papoknak karácsonykor

  • narancs.hu
  • 2022. február 7.

Belpol

Az esetről a Szemlélek számolt be egy vasárnapi cikkben.

„Több katolikus pap megerősítette a Szemlélek számára, hogy a legutóbbi karácsonyhoz kapcsolódva olyan pénzösszeg érkezett a számlájukra, ami máskor nem szokott nekik járni” – kezdi cikkét az online lap, majd azzal folytatják, hogy információik szerint a Tiszántúlon 300 ezer forintot kaptak a papok idén a püspökségtől. A Dunántúlon két lelkipásztorról írnak, akik idén 500 ezer forintot kaptak személyi kifizetésként, igaz, nem tartották meg az összeget, hanem egyből utalták is tovább a plébánia számára.

A legnagyobb összegről egy az ország középső régiójában dolgozó pap számolt be, az ő számlájára 910 ezer forint érkezett hasonló módon.

A lap a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciához fordult az ügyben. Az MKPK sajtóosztálya megkeresésükre azt válaszolta, hogy nincs tudomásuk arról, hogy „a Magyar Katolikus Egyház papjai egységesen, határozott összegű jövedelempótlékot kapnának.” Azt ugyanakkor megerősítették, hogy  „gyűjtő fogalommal egyházi személyek (azaz különböző hitéleti területen dolgozó munkatársak, köztük valóban a lelkipásztorkodásban lévő papok is) ebben az időszakban kapják meg azt az ún. kiegészítő jövedelempótlékot, amelynek összege egyházmegyénként, kis- és nagyobb településenként, illetve feladatkörönként is eltérő lehet, és amely a havi jövedelmet hivatott kiegészíteni. Ez kerül most utólag, több hónapra visszamenőlegesen egy összegben kifizetésre.”

A Szemlélek megpróbálta kideríteni, hogy a jövedelempótlékot milyen forrásból fizették ki az érintetteknek, ugyanis, mint írják, a papok Magyarországon jellemzően nem kapnak fizetést, jövedelmet az egyházmegyei hivataltól. Erre azonban nem kaptak választ. Kérdéseikkel a Miniszterelnökséget is megkeresték, onnan azonban azt a választ kapták, hogy „a Kormánytól sem tavaly, sem idén nem kaptak karácsonyi jövedelempótlékot sem a katolikus papok, sem más egyházak papjai, lelkészei, rabbijai”.

Mindezzel szemben a kifizetések indoklása szerint a jövedelempótlék a „Magyar Köztársaság (sic!) Kormánya” és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia között létrejött megállapodás alapján, a hitéleti szolgálatot ellátó egyházi személyek jövedelmének kiegészítésére szolgál.

A Szemlélek szerint felmerül, ha tényleg jövedelemkiegészítésről lenne szó, miért nem havonta „egészítették ki” a jövedelmeket az év folyamán, miért csak karácsonykor lehetett hirtelen szüksége a papoknak egyszerre sok százezer forintra.

A lap megszólaltatott több érintett papot is, többen felidézték, hogy korábban azt kommunikálták feléjük, hogy a járvány idején tanúsított helytállásunk miatt kapnak plusz pénzt az államtól. Egyikük ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy bár őt nem befolyásolja tevékenységében és gondolkodásában az érkezett juttatás, nem tartja szerencsésnek, hogy pár hónappal a választás előtt került erre sor, mert szerinte ezt nehéz nem egyfajta „júdáspénznek” tekinteni. A lelkipásztor szerint az egészségügyben sokkal jobb helye lett volna ennek a támogatásnak.

A vélhetően állami forrásból származó jövedelemkiegészítések együttesen milliárdos összeget tehetnek ki a lap szerint.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.