A Népszava számol be róla, hogy még mindig csak a váza áll az atlétikai stadionnak, ami a jövő nyári budapesti világbajnokság helyszíne lenne. Mint írják: „Az ellenzék nagyon nehéz döntésekre kényszerülhet, ha áprilisban megnyerik az országgyűlési választást. Vaskos felár ellenében felgyorsítják a munkát (nagy kérdés, hogy a kivitelezést elnyert két NER-cég, a ZÁÉV és a Magyar Építő mennyire lesz szolgálatkész), vagy lemondják a világversenyt. Mindkettővel csúnya politikai kereszttűzbe kerülnének.”
Korábban a főváros ellenzéki vezetése a kormány által gründolt atlétikai világbajnokság vétójával fenyegetett, de tavaly év végén sikerült megegyezésre jutnia a főpolgármesternek és a kormánynak az ügyben. Novemberben Karácsony Gergely bejelentette, hogy már nem tartja szükségesnek a 2023-as atlétikai világbajnokság megvétózását, mivel a főváros megkapta az egészségügy fejlesztésére szánt támogatást, és nem történt meg a Fudan egyetemet működtető alapítvány részére a vagyonátruházás. Karácsony szerint a kormány elengedte a Fudán-történetet.
A stadion kivitelezését 2020 elején kellett volna elkezdeni, de akkorra a terület megtisztításával, a bontással és a tereprendezéssel se végeztek. Mint a Népszava írja: a létesítményt nem elég a jövő augusztusi versenyre átadni, mivel a világbajnokság előtt kötelező próbaversenyeket rendezni. A stadionépítő cégek kiemelt beruházásként eleve gyorsítópályára kerültek a lap szerint. Még környezetvédelmi eljárást se kellett lefolytatniuk a világbajnokság idején 40 ezer szurkolót befogadó létesítmény építése előtt, mivel a Nógrád megyei kormányhivatal szerint a 250 x 300 méteres ovális létesítménynek nincs jelentős környezeti hatása. Ehhez képest a fapótlási megállapodás Átlátszó által közölt műszaki dokumentációja szerint a stadion telkén és környékén több mint ezer fát vágtak ki – írja a Népszava.
A cikk idézi Karácsony Gergely decemberi nyilatkozatát, ami szerint nem lát olyan veszélyt, ami miatt megcsúszhatna a projekt. Idén januárban a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) küldöttsége is megtekintette a helyszínt. „Lenyűgözött a szervezőbizottság szenvedélye és víziója az eseménnyel kapcsolatban” – jelentette ki akkor meglehetősen diplomatikusan Jon Ridgeon, a delegáció vezetője.
A projektért korábban felelős Fürjes Balázs a munkálatok kezdete előtt még úgy nyilatkozott: az atlétikai stadion akkor készülhet el a 2023-as világbajnokságra, ha 2020 első felében aláírják a kivitelezői szerződést. Ez azonban a Népszava szerint nem sikerült.
A lap szerint azzal, hogy a kormány elvette Fürjestől a stadionépítést, és létrehozta a Beruházási Ügynökséget, önmagában az ügyek átadása egy éves csúszást idézett elő. Mint írják: A késésre utal az is, hogy a csepeli HÉV vonalán eredetileg fél évre szóló vágányzárat meg kellett meghosszabbítani az atlétikai stadion beruházás részeként a HÉV-töltésen átvezetett, alagútban futó két út építése miatt, mivel a stadionépítők csak addigra jutottak el odáig.
A Népszava az ügyben kereste a Beruházási Ügynökséget és a két kivitelező céget is, de nem kaptak választ egyik helyről sem.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
