Andy Vajna hírfőnöke: kicsoda valójában Kökény-Szalai Vivien?

  • narancs.hu
  • 2016. március 11.

Belpol

A Tények új vezetőjének sajátos a viszonya a tényekhez, bosszúálló természete és közönséges stílusa pedig hiszterizálja a szerkesztőséget – mondták korábbi munkatársai.

Kökény-Szalai Vivient (KSZV) nevezték ki februárban az Andy Vajna megvásárolta Tv2 aktuális műsorainak igazgatójává. Hozzá tartozik immár a Mokka, az Aktív és a Tények is. KSZV korábban a Stohl Andrásról, továbbá néhány szexipari és egy politikai prostituáltról szóló könyvével tette magát ismertté. A csütörtökön megjelent Narancs portrécikkéből ajánlunk egy részletet:

KSZV, Kökény Roland, Kaminsky Fanni, Hajdu Péter, Rogán Cecília

KSZV, Kökény Roland, Kaminsky Fanni, Hajdu Péter, Rogán Cecília

Fotó: Facebook

KSZV 2003-ban került a Színes Bulvár Laphoz – a későbbi Borshoz –, ahol külpolitikai szerkesztő, majd sztárrovatszerkesztő, rovatvezető-helyettes lett, legalábbis az életrajza szerint. Pallagi Ferenc, az újság akkori és mai főszerkesztője szerint azonban a lapnak soha nem volt külpolitikai rovata, és így külpolitikai szerkesztője sem. KSZV idegen nyelvű lapokból, blogokból bányászott elő és fordított le sztárpletykákat – mondja a főszerkesztő. E területen valóban sikeres volt: egyik, neve elhallgatását kérő akkori kollégája szerint „soha annyi megerőszakolt, megrontott, szexuális devianciával élő sztárról nem volt hír a lapban, mint amikor ő írta a külföldi híreket”.

Kollégái is inkább mint újságíróra emlékeznek rá, KSZV viszont minden nyilvánosan elérhető életrajzában büszkén írja, hogy 2006-tól a Bors – „egy országos napilap” – szerkesztője volt. Az igyekvő, de nem kiemelkedően tehetséges újságíró útját jól jellemzi az a Gandhinak tulajdonított idézet, amelyet már a Story vezetőjeként íratott ki főszerkesztői irodájába: „Először semmibe vesznek, utána nevetnek rajtad, majd harcolnak ellened, ám végül nyersz.”

További részletek az e heti Narancsban: cikkünkben megszólal Stohl András, és nem szólal meg Zuschlag János, szót ejtünk egy rejtélyes diplomáról és a befolyásos barátnőkről, de még a kajakozásról is.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.