Leszerelné a kormány a pedagógusok tiltakozását

Inkább beszéljünk róla!

Belpol

Bár kezdetben tudomást sem vett a tanárok növekvő elégedetlenségéről, ma már konstruktív tárgyalópartnernek mutatkozna a kormány. A köznevelési államtitkár belebukott e hátraarcba.

„A kormány hivatalos tárgyalópartnere a Nemzeti Pedagógus Kar, a köznevelésben dolgozó munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos kérdésekben pedig a pedagógusok reprezentatív szakszervezete” – erről tájékoztatta a nyilvánosságot a köznevelésért felelős államtitkárság január 14-én, egy héttel a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestületének nyílt levele után. A kezdeti hozzáállás gyorsan megváltozott, amikor a kormány szembesült a támogató aláírások exponenciálisan növekvő számával, a szaporodó demonstrációkkal. Február 6-án Balog Zoltán miniszter leváltotta Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkárt, és az országszerte megtartott „tankerületi fórumok” után egy Köznevelési Kerekasztalt is összehívott a tanárok problémáinak kibeszélésére.

Czunyiné menesztéséről a Népszabadság információi szerint a bejelentést megelőző napon döntött Orbán Viktor, helyére Palkovics László felsőoktatási államtitkárt szemelte ki, aki mostantól a két területért egyszerre felelős oktatási államtitkárként dolgozik (Czunyiné digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztosként folytatja, a kormányzati kommunikáció szerint a pozícióváltás „nem feltétlenül áll összefüggésben” a tüntetésekkel). Ugyanakkor Balog leváltását vagy a pedagógusok egy része által követelt önálló oktatási minisztérium ötletét elvetette a miniszterelnök.

Kedden már Palkovics vezette a Köznevelési Kerekasztal alakuló ülését. A tiltakozások lecsillapítására hivatott kezdeményezés nem aratott teljes sikert, a legnagyobb tanárszakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az utolsó pillanatban lemondta a részvételt, arra hivatkozva, hogy inkább a sztrájkbizottsági tárgyalásokat folytatnák a kormánnyal. „Most már nem konzultálni, beszélgetni kellene, hanem végre meglépni a szükséges változtatásokat” – nyilatkozta az ATV-ben Galló Istvánné, a PSZ elnöke. A tiltakozási hullámot elindító Herman és az elsők között csatlakozó Teleki Blanka Gimnázium vezetői sem elégednek meg az államtitkárcserével és a kerekasztallal. Ők nem személyi problémát vetettek fel, és úgy vélik, Palkovicsot legfőképp azért ültették Czunyiné székébe, mert ügyesebben tárgyal. „Optimista vagyok a kollégák, a csatlakozó tömegek láttán. Szeretnék ilyen optimista lenni az oktatásirányítás felől is” – mondja lapunknak Pilz Olivér, a Herman közalkalmazotti tanácsának elnöke.

Meghallgatunk

Az oktatási kormányzat kezdetben ignorálta a hermanosok panaszait. Ezt jelzi, hogy levelüket a miskolciak már tavaly november 27-én megfogalmazták, de „a szolgálati utat betartva” először a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) tankerületi vezetésének küldték el. A tankerületi igazgató hatáskör hiányában Hanesz József országos Klik-elnöknek továbbította az oktatás rendszerszintű problémáit soroló dokumentumot, Hanesz pedig az államtitkárságnak passzolta le a problémát. „Számításaink szerint már december elején a minisztériumban volt a levél, vártunk egy hónapot, semmiféle válasz nem érkezett, ezért döntöttünk január 6-án a nyilvános közlés mellett” – meséli Pilz Olivér.

A levelet mára 32 ezer magánszemély és 800 szervezet írta alá a tanítanék.com honlapon (a levél tartalmáról részletesebben is beszámoltunk, lásd: „Ha már elindultunk”, Magyar Narancs, 2016. január 21.). A csatlakozók között van legalább 600 iskolai tantestület is, ami óriási szám, különösen annak fényében, hogy sajtóbeszámolók szerint a nemzetgazdasági miniszter alá tartozó „szakképzési centrumok” közül több megtiltotta tagintézményeinek a tantestületi szimpátianyilvánítást. Azóta a Herman és a Teleki – a támogató intézmények szempontjait beépítve – egy második nyílt levelet is megfogalmazott az oktatás kormányzati fejeseinek. Január 30-án a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a Hívatlanul Hálózattal és a Humán Platformmal országos tantestületi értekezletet tartott Budapesten. Február 3-án a PSZ miskolci alapszervezetének tüntetésére ötezren mentek el, ezzel párhuzamosan az ország további tíz pontján tartottak több száz főt megmozgató demonstrációkat. A PSZ most szombatra az összes eddiginél nagyobb tüntetést tervez a budapesti Kossuth térre.

Balog Zoltán január 26-i nyilatkozata jelezte elsőként, hogy a kormány taktikát változtat a tanárokkal szemben. A miniszter ekkor ismerte el az RTL Klub Házon kívül című műsorában, hogy „túltolták a biciklit” az oktatás központosításával. Másnap Balog Miskolcra látogatott, egy zárt fórumon másfél órán keresztül hallgatta a pedagógusok panaszait. Megoldási javaslattal azonban nem élt, sőt a legtöbb problémán állítólag meglepődött. Az egyetlen konkrét bejelentése az volt, hogy három évre elhalasztják azon tanárok tanfelügyeleti ellenőrzését, akik már átestek az életpálya-minősítési eljáráson (ezáltal magasabb fizetésre lettek jogosultak). „Ez nem bürokráciacsökkentés, csak a terhek elodázása” – értékeli a miniszter ígéretét Pilz Olivér.

A Balog-látogatás után jelentette be a minisztérium, hogy a Klik tankerületi igazgatói valamennyi tankerületben „köznevelési konzultációt” kezdeményeznek. A sajtó kizárásával tartott események elején az illetékesek prezentációt tartottak az adminisztratív terhek tervezett csökkentéséről és a széles körű egyeztetési folyamatról. Ezután hallgatták meg a részt vevő pedagógusokat. A hatodik kerület fórumának első részéről a hírek szerint a tanárok túlnyomó többsége egyszerűen kivonult, de ez nem zavarta meg az előre legyártott menetrendet. Több más tankerületben azért tiltakoztak a pedagógusok, mert követeléseiket nem vették jegyzőkönyvbe. Kérdés, hogy tudnak így be­épülni az észrevételek a Köznevelési Kerekasztal munkájába. A kerekasztal összetétele is felettébb érdekes: alakuló ülésén a PDSZ-en és a miskolci Herman gimnázium igazgatóján kívül csak a kormánytól szervezetileg függő vagy a kormányhoz ideológiailag közel álló csoportosulások képviseltették magukat (a teljes listát lásd a keretes írásban).

Megosztunk

Egyelőre nem tudni, hogy Czunyiné leváltása hoz-e valódi változást a kormány oktatáspolitikai szemléletében, szimbolikus ereje azonban feltétlenül van a lépésnek. Czunyiné a 2014-es kormányváltáskor vette át a területet Hoffmann Rózsától, korábban a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalt vezette kormánymegbízottként, 2004 óta Fidesz-tag, 2010 óta országgyűlési képviselő.
A 444 szerint Orbán Viktor egy tavaly márciusi zártkörű beszélgetésen a legtehetségesebb politikusok egyikének nevezte, „nemcsak a nők között, hanem általában”. A pedagógusok egyértelműen politikai kinevezettként, alap­vetően bürokratikus látásmódú végrehajtóként tekinthettek Czunyinére. A Kliket azonban annak ellenére nem sikerült hatékonyabb működésre bírnia, hogy volt gazdasági főta­nács­adóját, Hanesz Józsefet ültette az élére.

Palkovics Lászlónak ezzel szemben gépészmérnökként komoly akadémiai és vállalatvezetői múltja van, fiatalon lett a BME tanszékvezetője, az MTA tagja, és hosszú évekig ült a Knorr-Bremse fékrendszereket gyártó német multi különböző igazgatósági posztjain.
A 2014-ben rábízott felsőoktatási területen jól teljesített. Az egyetemi kancellárok és a konzisztóriumok hatásköreiből, az államilag megszüntetett szakok listájából jó érzékkel vett vissza éppen annyit, hogy az elégedetlenkedőket is lecsendesítse és az eredeti kormányzati elképzelések esszenciáját se csorbítsa. Komoly fegyvertény, hogy Palkovics eddigi ígéreteit és koncepcióit a kormány is elfogadta, míg az oktatásügy többi irányítójánál rendre felmerül a megfelelő felhatalmazás hiánya. Szembetűnő továbbá, hogy Palkovics a médiá­ban és a tárgyalóasztal mellett is rugalmasabban kezeli a vitahelyzeteket, mint a nyílt összeütközéstől többnyire elzárkózó Czunyiné (például a Magyarul Balóval novemberi adásában a volt államtitkár nem volt hajlandó közös interjút adni Galló Istvánnéval).

Ha a felsőoktatási kerekasztal tanulságait akarjuk levonni, mégsem Palkoviccsal, hanem a 2013 februárjában kinevezett Klinghammer István államtitkárral kell indítanunk. Klinghammer valóban igen széles körű egyeztetést rántott össze, bár a leghangosabban tiltakozó informális szervezeteket ő sem hallgatta meg. Szeptemberre mégis körvonalazódni látszott egy konszenzusos felsőoktatási stratégia, amelyet a kerekasztal résztvevői közül csak a Parragh László vezette Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nem fogadott el. Ezt követően a kormány sem támogatta a koncepciót, jött helyette Palkovics, egy jóval szűkebb kerekasztal és egy jóval kevesebb koncepcionális változtatást tartalmazó stratégia (Klinghammer István lapunknak is beszámolt a stratégia kálváriájáról, lásd: „Bizánci praktikák”, Magyar Narancs, 2015. március 5.). Érdemes még megjegyezni, hogy Palkovics a kinevezése után rögtön a közös oktatási államtitkárság előnyeit ecsetelte. Az oktatási államtitkárságot azonban maga a Fidesz bontotta ketté 2013-ban, valószínűleg azért, hogy Hoffmann Rózsát minél távolabb helyezze a tüntető egyetemi hallgatóktól.

Hogy Palkovics tudja-e csillapítani a pedagógustüntetések hevét, az nagyban függhet a mozgalom szervezettségétől. E tekintetben vannak még hiányosságok. A minisztérium nem egyszerre küldte ki a Köznevelési Kerek­asztal meghívóit az érintetteknek, és a többi meghívott kilétét sem közölte. Így fordulhatott elő, hogy a PDSZ először a tanácskozás bojkottjára szólított fel mindenkit, majd miután megérkezett hozzájuk a meghívó, a választmány mégis a részvétel mellett döntött (Mendrey László elnök saját bevallása szerint nem szavazott a kérdésben). A hagyományosan tárgyaláspárti PSZ-ről ugyanakkor hiába írta meg a Magyar Idők, hogy elfogadja a meghívást, hétfői ülésén a távolmaradás mellett döntöttek. A nyílt levelet megfogalmazó és aláíró tantestületeknek hivatalos képviseletük egyelőre nincs, Pilz Olivér tájékoztatása szerint még csak alakulóban van a közalkalmazotti tanácsok országos szervezete. Madarász Pétert, a Herman igazgatóját meghívták a kerek­asztalra, de nem világos, pontosan milyen minőségében és milyen felhatalmazással vett részt. Pilz Olivér viszont nem a kerekasztalra, csak az Országgyűlés oktatási és kulturális bizottságának keddi ülésére kapott meghívót.

Elhallgattatunk

A pestisrácok.hu cikke nyomán az elmúlt két hétben azt szajkózza a kormányzati propaganda, hogy az alapvetően jó szándékú tanárok „politikai” követelései mögött a balliberális ellenzék, sőt maga Soros György áll (a bravúros levezetés szerint az országos tantestületi értekezlet egyik szervezőjének, Gulyás Mártonnak a korábbi munkahelye kapott támogatást a Soroshoz köthető egyik alapítványtól). Lázár János is világosan megüzente a tanároknak, hogy a kormány hajlandó tárgyalni, de a politikát, a balhét ne vigyék be a tantermekbe.

A kommunikáció mögött jól látható az a kormányzati szándék, hogy kisebb technikai jellegű változtatásokkal, könnyítésekkel vegyék el a tiltakozások élét, miközben a rendszerszintű követeléseket „politikainak” minősítve lesöprik. Többször megígértek egy szabadon elkölthető „igazgatói költségkeretet”, ám ennek még hozzávetőleges összege sem ismert. Az önellenőrzés és a tanfelügyeleti látogatás adminisztratív terheit valamelyest már eddig is csökkentették, és Palkovics első interjúi alapján van esély a Klik működésének „átgondolására”. Személyi változtatásokra is készül az új államtitkár, logikus lenne, ha Czunyiné emberét hívná vissza a Klik éléről. A nyilatkozatok szintjén a tananyagcsökkentésbe is belemegy a kormány, de ennek konkrétumairól vélhetően a pedagógus kar szakmai tagozataival tárgyalnak majd, legalábbis erre utal, hogy az ismert szakmai szervezeteket (Magyartanárok Egyesülete, Történelemtanárok Egylete) nem hívták meg a kerekasztalhoz.

A tiltakozó tanárok ugyanakkor minimumkövetelésként a munkáltatói és gazdálkodási jogok iskolákhoz telepítését fogalmazták meg. Egyesek a Klik teljes megszüntetését, de legalább a fenntartást vállaló önkormányzatok újbóli bevonását is szükségesnek tartják. Ezekről a kormány hallani sem akar, ahogy nincs szó a tankönyvpiac liberalizálásáról, az életpályamodell átgondolásáról, a tankötelezettségi korhatár felemeléséről sem. Szakképzéssel foglalkozó szervezeteket egyáltalán nem hívtak az egyeztetésre.

Ez magyarázhatja, hogy a PSZ nem kívánta saját pozícióit gyengíteni a kerekasztalosdival, hanem ragaszkodott 25 pontos sztrájkbizottsági követeléseihez (a sztrájkbizottságnak tagja még az Oktatási Vezetők Szakszervezete és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet). A bizottság januárban három szakértői egyeztetésen mutatta be követeléseit a minisztériumnak, de Galló Istvánné szerint a javaslatok 99 százalékára nem volt fogadókészség. Pénteken Balog Zoltán plenáris ülésen mondja majd ki a végső szót, a szombatra tervezett tüntetést azonban mindenképpen megtartja a PSZ. A többi szakszervezetnél, a Hermanban és a Telekiben sem tudják elképzelni, hogy a miniszter a hétvégéig olyat ígérjen, aminek hatására visszavonulót fújnak. Az viszont a szombati demonstráció sikerén is múlhat, hogy a mértékadó pedagógusszervezetek a további tárgyalásokat választják, vagy újabb tüntetések, esetleg a sztrájk mellett döntenek.

A Klik-világ

A második Orbán-kormány 2013. január 1-jével rohamtempóban a központi államigazgatás alá vonta a korábban önkormányzati fenntartású iskolákat. Ettől kezdve a kormány dönthet az iskolaalapításokról és -bezárásokról, az erőforrások felhasználásáról, az igazgatók kinevezéséről, a beiskolázási körzetek meghatározásáról, az intézmények pedagógiai programjának, belső szabályzatainak elfogadásáról. A mamutintézmény Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a 3000 fő alatti településektől iskoláik működtetését is átvette (annak költségeivel együtt), a népesebb városok eldönthették, hogy maguk oldják-e meg a működtetést, vagy átadják az ehhez szükséges forrásokat az államnak.

Minthogy a korábbi, fejkvóta alapú költségvetési finanszírozás nem fedezte a közoktatás teljes kiadásait, az önkormányzatok eltérő vagyoni helyzetéhez igazodva minőségi különbségek alakultak ki az iskolák között. A központosítás deklarált célja ezen eltérések felszámolása, az esélyegyenlőség előmozdítása, a szeg­regáció megszüntetése volt. A pedagógusok tapasztalatai szerint a feladatok egyikét sem oldotta meg a Klik, ellenben számtalan új problémát teremtett. Lényegében erre a következtetésre jut az Emmi háttérintézményeként működő Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) Szerep- és funkcióváltások a közoktatás világában című tanulmánykötete is, amelyet először az Index ismertetett a múlt héten (az OFI Lázár János kancelláriaminiszter bürokráciacsökkentő tervei szerint július 1-jével jogutód nélkül megszűnhet).

A kutatók a „stratégiai gondolkodás teljes hiányával” jellemzik a 198 járás alapján 198 tankerületre tagozódó Kliket. Az új fenntartó a vizsgálat szerint nem szól hozzá a pedagógiai programokhoz, nem szünteti meg a szegregáló intézményeket, általában az intézményrendszeri status quo fenntartására, „a döntések kiiktatására” törekszik. Elvonja az iskolák gazdasági és szervezeti autonómiáját, és elképesztően megnehezíti a legegyszerűbb eszközbeszerzéseket is (innen a hiányzó krétáról, WC-papírról szóló történetek). Mivel a saját bevételek már nem az iskolákhoz, hanem a „nagy közösbe” kerülnek, az intézmények egyre kevésbé érdekeltek a termek bérbeadásában és a pályázatok elnyerésében. A Kliken belül az egyes iskoláknak nincs önálló költségvetésük, „az átláthatóság elemi követelménye sem teljesül”, így aztán nem lehet tudni, hogy a közoktatásra szánt források ténylegesen egyenlőbben oszlanak-e el az intézmények között, mint korábban. Az alulról építkező költségvetési tervezés elmaradásának tudható be, hogy fennállásának eddigi összes költségvetési évében súlyos tízmilliárdokat kellett utólag átcsoportosítani a Klikhez, de rendszerint így is többmilliárdos adósságtömeget görget maga előtt, a Magyar Államkincstár legfrissebb, december végi kimutatása szerint például 10 milliárd 142 millió forint tartozása volt. Az OFI kutatói több példát is találtak arra, hogy az önkormányzatok továbbra is finanszírozzák a tanulmányi versenyek vagy bizonyos karbantartási munkálatok költségeit. Ez nem az ő feladatuk lenne, de különben nem jutna rá pénz.

A Klik-rendszer pozitívumaként említi az intézet, hogy a tankerületeken belül könnyebbé vált a pedagógusok utaztatása, az áttanítás, így valamelyest nőhetett a szakos ellátottság. Igaz, ahol egy tanár két iskolája két külön körzethez került, ott meg is szűnhetett az áttanítási gyakorlat. Az alapvetően 2013-as, 2014-es tapasztalatokra építő kötet szerint a bérek kifizetése is stabilizálódott a szegényebb környékeken. Ez a tendencia azóta némileg megbicsaklott, tavaly decemberben több napot késett a Klik a tanári fizetések utalásával, a különböző pótlékokkal, jutalmakkal és költségtérítésekkel pedig rendszeres elmaradásban van. Épp a tiltakozások közepette, e hét hétfőn kellett ideiglenesen leállítani a tanítást a gyöngyöstarjáni általános iskolában, miután a Klik adósságai miatt a szolgáltató elzárta a gázt az épületben.

Már megint az elmúlt 8 év?

„Folyamatosan romlik a gyermekek tudásszintje. Nem dughatja homokba a magyar pedagógustársadalom a fejét, mintha ehhez neki semmi köze nem lenne” – feddte meg a pedagógusokat Lázár János kancelláriaminiszter január 15-i sajtótájékoztatóján. Három héttel később némileg megértőbb hangvételben már úgy fogalmazott: „a 2010 előtti oktatási rendszer megbukott, ezért annak visszaállítására nincs lehetőség.” Hasonló tónusban beszélt Orbán Viktor is legutóbbi rádióinterjújában. „2010-ben pénzügyileg csődbe ment oktatási rendszerrel és a magyar gyermekek folyamatosan romló teljesítményével kellett szembenéznie a kormánynak” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, szerinte jó irányba indultak.

Az OECD által háromévente végzett PISA tanulói teljesítménymérések adatai szerint 2000 és 2009 között valójában stagnált a magyar tanulók teljesítménye, sőt 2006 és 2009 között szövegértésből egy nem jelentéktelen, 12 pontos javulás is tapasztalható volt. 2009 és 2012 között ugyanakkor mindhárom területen zuhanórepülésbe kezdett a magyar átlagpontszám, természettudományból 503-ról 494, matematikából 490-ről 477, szövegértésből 494-ről 488 pontra rontottak a tanulók. Egyedül szövegértésből állunk egy kicsit jobban, mint a PISA-tesztek 2000-es bevezetésekor, miközben például Németország vagy Lengyelország 12 év alatt megdöbbentően látványos javulást tudott elérni.

A PISA-felmérésekben 15 éves diákok vesznek részt, és mivel az Orbán-kormány közoktatási „reformjának” legfontosabb változtatásai 2013-tól léptek életbe, a romló 2012-es eredményeket aligha lehet kizárólag a Fidesz számlájára írni. Valószínű azonban, hogy Hoffmann Rózsa volt államtitkárnak sem volt igaza, amikor a romló tendenciával igazolta a kormány radikális beavatkozásait. Radó Péter oktatáskutató tanulmánya szerint a növekvő gyermekszegénység és a szakiskolai beiskolázás emelkedő trendje mellett a már a Klik megalakulása előtt is érezhető közoktatási bizonytalanságnak lehetett szerepe a 2012-es PISA-sokkban. Az idénre várható 2015-ös eredményekben sem várnak javulást a szakértők, már csak azért sem, mert a tesztet most először digitálisan kellett kitölteni, a számítógépes kompetenciák terén pedig európai sereghajtónak számít a magyar oktatási rendszer.

 

Kerekebb asztal

A Közoktatási Kerekasztal keddi alakuló ülésén megjelent Madarász Péter, a Herman Ottó Gimnázium igazgatója, a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága, a Magyar Művészeti Akadémia, az Eszterházy Károly Főiskola, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, a PDSZ, az Országos Köznevelési Tanács, a Nemzeti Pedagógus Kar, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége és a Nemzeti Ifjúsági Tanács. Meghívót kapott, de nem vett részt az ülésen a PSZ. Az Emmi mellett a belügyi, a földművelésügyi, a honvédelmi és a nemzetgazdasági tárca egy-egy szakértője képviselte a kormányzatot.

 

Figyelmébe ajánljuk