Arzenál üzletház: Behódolás

szerző
- tódor -
publikálva
1997/10. (03. 06.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Éppen két hónapra volt szüksége a Humanitás Tevőleges Humanizmus Alapítvány (HTHA) hajléktalanjaival megtámogatott tulajdonosi csoportnak - Cap Invest Kft. és hat társa -, hogy akaratát hazánkban ez idáig páratlan trükkel (lásd: Szegényház, MaNcs, 1997. február 20.) keresztülverve, túladjon kihasználatlan, háromemeletnyi üzletrészén. Cap Investék megnyugodhatnak, a velük szoros szimbiózisban működő "tevőleges humanisták" pedig elvonultak az Arzenál üzletház falai alól, hogy a Bánya utcai átmeneti szálláson folytassák adományosztásukat.

Éppen két hónapra volt szüksége a Humanitás Tevőleges Humanizmus Alapítvány (HTHA) hajléktalanjaival megtámogatott tulajdonosi csoportnak - Cap Invest Kft. és hat társa -, hogy akaratát hazánkban ez idáig páratlan trükkel (lásd: Szegényház, MaNcs, 1997. február 20.) keresztülverve, túladjon kihasználatlan, háromemeletnyi üzletrészén. Cap Investék megnyugodhatnak, a velük szoros szimbiózisban működő "tevőleges humanisták" pedig elvonultak az Arzenál üzletház falai alól, hogy a Bánya utcai átmeneti szálláson folytassák adományosztásukat.

"Most akkor ki a bűnöző?"

- kérdezi az alapítvány kurátor-alelnöke, S. Vilmos Lehel, amikor megerősíti, hogy február 20-án valóban befejezték az adományosztást az Arzenál áruháznál. Ne csináljak úgy, mintha nem lennék tisztában a dolgokkal, így S. Vilmos, hiszen tendenciózusan nyomoztam utánuk, s nyilván azt is tudom - amit ő nem -, hogy miként és mennyiért sikerült túladnia a hét kft-nek Arzenál-beli üzletrészein. S. Vilmos Lehel amúgy nincs mindennap a Bánya utcában - mint ahogyan azt az Arzenálnál tette -, de ha odamegyünk, akkor értesítsük.

Az Arzenált üzemeltető Szivárvány Plusz Kft. igazgatóját, Román Rudolfot napokig nem lehetett elérni, mert a Cap Investéket kivásárló gazdasági társaság bejegyzését, bankszámlanyitását intézi. Õ ugyanis az új cég ügyvezetője (is). "Csak addig vállaltam el, amíg a formaságokat elrendezzük, hiszen a többi tulajdonos nem ér erre rá" - ad magyarázatot a pozícióhalmozásra.

Már a "tevőleges humanisták" december 20-án indult adományosztása előtt megkezdődtek a tárgyalások a hét, üzletrészétől szabadulni akaró kft, valamint a többi tulajdonost képviselő Szivárvány Plusz Kft. között. "Mi azonban nem velük, hanem a Bressano Kft. képviselőjével igyekeztünk megegyezni, mert ezzel a társasággal (amelyik aztán a heteknek, pontosabban a Cap Investnek, a Cordatának, a BGM-nek, valamint a Ganz-Yasnak eladta tulajdonrészét - a szerk.) van üzemeltetési szerződésünk."

Mint Román igazgatótól megtudtuk, ősszel

70 millióról indított

a Bressano képviselte üzleti csoport, ami olyannyira irreális volt, hogy megszakadtak a tárgyalások. A Szivárvány Plusz Kft. vezetője már akkor is és most is egyértelmű zsarolásként értékelte, hogy a Cap Invest Kft. a "tevőleges humanistáknak" kiadta egyik üzlethelyiségét, ahol aztán két hónapig folyt az adományosztás. S bár a hatvanöt tulajdonos a saját bőrén tapasztalta, miként is működik az áruház "karitatív lepusztítása", az összefogás késett. "Mindössze tizenöten fogtak össze s voltak hajlandók áldozni azért, ami mindannyiuk érdekében állt" - mondja Román Rudolf.

Pedig ha mindenki beszáll, megúszták volna koponyánként néhány százezerből, így viszont a tizenötöknek mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk. "Végül is 39 millió plusz áfára sikerült lealkudnunk a három szinten lévő, mintegy hétszázötven négyzetméternyi terület árát." Az igazgató szerint ez az összeg nem éri el az eredeti értéket (az áruházban az alakuláskor körülbelül 200 ezer forintba került egy négyzetméter), az jóval a piaci érték alatt maradt. És hogy miért nem sikerült a heteknek a piacon eladni a nyűggé vált tulajdonrészeket? Román Rudolf szerint "amikor a potenciális vevők meglátták a földhivatalban a kusza tulajdonlapi bejegyzéseket, elment a kedvük a vásárlástól. Képtelenség volt kideríteni, hogy ki a tényleges tulajdonos." Azt egyébként határozottan cáfolta, amivel S. Vilmos Lehel megvádolta őket, hogy tudniillik az üzemeltető Szivárvány Plusz Kft. 51 százalékban lenne az áruház tulajdonosa. "Kizárólag a hatodik emeleti három irodahelyiség, valamint a berendezések vannak a tulajdonunkban."

Az sem felel meg a valóságnak, állítja, hogy a Szivárvány Plusz Kft. terjeszkedési szándékát jelezné az a tény, hogy a kényszerűségből területet vásároló gazdasági csoportnak éppen ő, Román Rudolf az ügyvezetője. "Mint már említettem, ennek kizárólag praktikus okai vannak. A Szivárvány Plusz Kft.-nek nincs üzletrésze, viszont ennek tulajdonosa, a Szivárvány Rt. 2/15-öd részt vásárolt."

Igaz viszont, amit február 20-i írásunkban S. Vilmos Lehel említett, vagyis a folyosókon, a lépcsőkön, azaz a belső közös területeken "rajta van a Reál Bank 60 milliós jelzáloga". Ez azonban a jelek szerint nem az üzemeltető, hanem a kivitelező, az azóta már csődbe ment Novarat Kft. sara, s így követelésének a bank aligha tud már érvényt szerezni.

Az Arzenálból való kivonulás

előtt a HTHA szórólapon hozta a rászorulók tudomására, hogy "megkezdett segélyosztási akcióját új helyen, Bp. X. ker., Bánya u. 37-ben folytatja". És valóban, az elmúlt hét csütörtökjén és péntekén már megkaphatták a címváltozásról értesült hajléktalanok a kétszáz forintot. Igaz, az utcáról érkezők aligha, mert ahogyan a Bánya utcai átmeneti szállás gondnokától, Jakab Györgynétől értesültünk róla, az ő mintegy háromszáz lakójuk (a Bánya utcai mellett hozzájuk tartozik az Előd utcai menhely is) elsőbbséget élvez. "Bérmentesen adtuk oda minden délután két órától az ügyeleti szobánkat azzal a kikötéssel, hogy először a kapun belüli, nálunk elhelyezett, zömében idős embereket szolgálják ki. Élelmiszercsomagot egyelőre nem osztottak, s pénteken, ahogy hallottam, mert személyesen még egyszer sem voltam jelen, előbb fejezték be, mert állítólag elfogyott a pénz. Nézze, minket nem érdekel, hogy ezt a pénzt honnan szerzik az adományozók, mi örülünk, hogy a gondozásunkra bízottak kaphatnak belőle."

Csepregi Zoltán intézetvezető szerint is "simli van a dologban, hiszen ki az, aki ilyesmire szórja a fölösleges pénzét, de írjanak olyanról ebben az országban, aki feddhetetlen. Én már éltem ´57-ben, tudom, ki volt Horn Gyula", jegyzi meg a rend kedvéért.

Szerződést nem kötöttek a "tevőleges humanistákkal", hogy kivel is tárgyaltak, azt sem tudják pontosan. Egy hölgyre ugyan emlékeznek, Micsutka Mariannként mutatkozott be, és ő kérte, hogy biztosítsanak helyet akciójuknak. Nem kérdezték tőle, hogy kit is képvisel, s tőlünk hallják először, hogy Micsutka Mariann nem a HTHA aktívája, hanem a Cap Invest Kft. egyik tulajdonosa. Az viszont feltűnt a Bánya utcaiaknak, hogy "jó néhány mobiltelefonos biztonsági ember asszisztált" a pénzosztásnál.

"Iványi Gábor igazgató pénteken értesült a dolgokról", tájékoztatta a Narancsot Szeredás Ágnes, a Fővárosi Szociális Központ és Intézményei sajtóreferense. "A házirend egyértelműen tiltja, hogy bárki engedély nélkül bemehessen, és ilyen tevékenységet folytasson az intézmény falain belül. Bárhol máshol megteheti, de ott nem."

- tódor -

szerző
- tódor -
publikálva
1997/10. (03. 06.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra