Asztalbontás - Túltermelési válság a jogi karon

  • Kovács Áron
  • 2006. július 13.

Belpol

Július 26-án eldől, kiket vesznek fel az egyetemekre, fő-iskolákra. Akik jogra jelentkeztek, számíthatnak arra, hogy a keretszám jelentősen csökkent. Hosszú távon egyik-másik jogi kar akár a rolót is lehúzhatja.
Július 26-án eldől, kiket vesznek fel az egyetemekre, fő-iskolákra. Akik jogra jelentkeztek, számíthatnak arra, hogy a keretszám jelentősen csökkent. Hosszú távon egyik-másik jogi kar akár a rolót is lehúzhatja.

Június végén nyolc magyar jogi karon összesen 2500 hallgatót avattak doktorrá; ők most tömegesen jelennek meg a munkaerőpiacon, de a kilátásaik nem túl fényesek. Az ügyészségekre ebben az évben mindössze negyven fogalmazót várnak. A bíróságokon évek óta nem hirdettek meg fogalmazói állásokat, ennek ellenére több százan próbálkoznak minden nyáron. Közülük legfeljebb tucatnyi embert vesznek fel. Olyan nagy a túljelentkezés, hogy - egy táblabírót idézve - már a protekciósok is sorban állnak. A közigazgatás sem képes felszívni a rengeteg jogászt, és a helyzet csak romlik a beígért leépítések után.

Az ügyvédi pálya nyitottabb ugyan, de az irodák

kemény feltételeket szabnak

a jelölteknek. A legjobb esetben is legfeljebb minimálbért kínálnak az ügyvédbojtároknak, de egyáltalán nem ritka, hogy a jelöltnek magának kell fizetnie. A kisebb irodákban az elméletben kiadott bér járulékait kérik el, de nevesebb pesti jogászoknál milliós összeget is le kell rakni. Ehhez minden esetben feszített munkatempó társul: napi 12-14 óra hétvégén és ünnepnapon is, miközben a munkakörbe nemritkán a kávéfőzés is beletartozik.

Ráadásul a Magyar Ügyvédi Kamara elképzelése szerint középtávon csökkentenék a fiskálisok számát, például a szakvizsgarendszer átalakításával. Bánáti János elnök a Narancsnak azt mondta, szeretnék elérni, hogy ne legyen elegendő a szakvizsgára bocsátáshoz, ha valaki papíron eltöltött három évet egy irodában. A tervezet szerint egy ügyvéd akárhány bojtárt alkalmazhatna ugyan, de csak 2-3 jelöltnél számítana a munkaviszony valódi gyakorlatnak. Azt is javasolják, hogy az ügyvédeknek külön szakvizsgát kelljen tenniük, megszüntetve ezzel az átjárást a rokon szakmák közt.

A túlképzés évek óta ismert tényének ellenére a jog változatlanul a második legnépszerűbb szak a felvételizők körében. Bár a jelentkezők száma némileg csökkent, sokak szemében a szakma a biztos jövő záloga. Az oktatási kormányzat érzékelte a problémát; előbb Magyar Bálint, majd Hiller István miniszter is létszámcsökkentéssel fenyegette a jogászokat (és a bölcsészeket), de ez idén meglehetősen szerény, mindössze ötszázalékos létszámlefaragást jelent.

"Szándékosan nem kívánunk nagyobb mértékben beavatkozni, a törvény szerint plusz-mínusz öt százalékot lehet változtatni, hogy ne okozzunk hirtelen traumát" - magyarázta lapunknak Bazsa György, a Felsőoktatási Tudományos Tanács elnöke. Tavaly egyébként egyes karokon az előzetesen meghirdetett keretek 30 százaléka is üresen maradt. Ez Bazsa szerint a nagy, homogén szakoknál könynyen előfordul, hiszen a rengeteg jelentkező miatt egyetlen pontnyi változtatás többtucatnyi pluszfelvételhez vagy elutasításhoz vezethet. Az ötszázalékos csökkentés inkább üzenet a társadalom felé: jól gondolják meg, milyen szakra jelentkeznek.

A jogi karok vezetői nem örülnek a csökkentésnek. Szabó Béla, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja szerint ugyanazok az emberek akarják most "bedeszkázni a kapukat", akik annak idején támogatták a létszámbővítést és az új karok alapítását. A dékánok

nem értik, miért pont

a jogászokat teszik meg bűnbaknak (máshol is van túlképzés), és hiányolják azokat a tanulmányokat is, amelyek megalapoznák a létszámcsökkentést, és felvázolnák a jogászképzés jövőjét. A karoknak mindez egzisztenciális kérdés is, hiszen a hallgatókkal együtt a normatív támogatás is elvész. A kieső bevételt nem lehet másként pótolni, mint költségtérítéses hallgatók felvételével. A kör ezzel bezárult: kevesebb jogász nem lesz, csak éppen többen fizetnek. Megoldást az jelenthetne, ha a keretszám csökkentésével párhuzamosan növelnék a normatívát - ez azonban nem szakmai, hanem pénzügyi kérdés. "Annyi a normatíva, amennyit a költségvetési törvényben erre biztosítani tudnak" - mondta egy névtelenséget kérő minisztériumi illetékes.

A felsőoktatási törvény jövőre bevezeti a kapacitás fogalmát. Ez az egyes szakokra felvehető összes hallgató létszámát határozza meg, nem pedig az intézmények keretszámait - függetlenül attól, hogy államilag finanszírozott, illetve a fejlesztési részhozzájárulás (FER) miatt már csak támogatott, vagy költségtérítéses helyekről van szó. E kapacitáson belül mozognak majd a határok, vagyis az egyetemek közt beindul a valódi verseny a hallgatókért. A pontos következmények ma még nem fölmérhetők, de az Oktatási és Kulturális Minisztériumban számolnak a lehetőséggel, hogy bizonyos karoknak, így előbb-utóbb valamelyik jogi fakultásnak egyszerűen nem lesznek hallgatói.

Bár a jogi karokon nem győzik hangsúlyozni, hogy a náluk szerzett végzettség nem csak az igazságszolgáltatásban hasznosítható, a mai magyar jogászképzés mégis a klasszikus jogi pályákra készít fel. Bánáti János szerint a tradicionális rendszer maga is elősegíti annak a szerepnek a megcsontosodását, amelyet a társadalom a jogi diplomához köt. Öt év biflázás hatására a hallgatókban is az a kép alakul ki, hogy csak a szűken értelmezett jogi pályán lehet keresnivalójuk. Példaként említette, hogy egyes nyugati országokban a bolognai folyamat keretében kettéválasztották a jogászképzést; létrejött egy olyan hároméves szak, amely főként praktikus ismereteket és szemléletmódot ad. Ennek elvégzése után a hallgató vagy átmegy más területre, vagy elhelyezkedik a munkaerőpiacon, s csak kevesen maradnak a hagyományos jogi pályán. Magyarországon a jogászok

"megúszták" Bolognát,

maradt az egységes, ötéves képzés. A minisztériumban persze ezt úgy interpretálják, hogy ők nem kényszeríthettek senkit a kétszintű rendszerbe; ha a jogászok nem akartak, hát nem mentek.

A jogászképzés egész Európában küszködik azzal, hogyan lehetne a kínálatot a piaci igényekhez alakítani. 150 éve próbálják megreformálni, de egyszerűen nem megy, mert bizonyos dolgokat nem lehet kihagyni - vitatkozott Bánáti véleményével az egyik kari vezető, aki szerint leépítések helyett rendszerben kellene szemlélni a képesítési követelmények, a finanszírozás és a létszám kérdéseit. Eddig azonban nem jött létre egy olyan, kompetens személyekből álló testület, amely ezt megtehetné, és javaslatot tehetne le a kormány elé.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.