„Hozzám ne csatlakozzanak a NER-ből kiugrók, sosem mondtam ilyet. Sőt éppen azt mondtam, hogy sem levitézlett ellenzéki politikusokra, sem a NER szereplőire nem vagyok kíváncsi” – nyilatkozta áprilisban Magyar Péter a Mércének. Mint megjegyezte, az ellenzéknek kisebb ugyan a felelőssége, mint a kormánynak, de „bizonyosan közösen alakították és juttatták ide ezt az országot. Ebből pedig elege van a társadalomnak. Én nem akarok ilyen emberekkel együtt dolgozni még véletlenül sem”.
Június 9-én a Tisza Párt kiugróan magas, csaknem 30 százalékos – hét mandátumot érő – eredményt ér el az európai parlamenti választáson, míg a fővárosi önkormányzat listájára érkezett voksok 10 városházi helyet fialtak. Utóbbi miatt a Tisza nélkül sem a kormányoldal, sem az újraválasztott Karácsony Gergely főpolgármester csapata nem tud többségbe kerülni a Fővárosi Közgyűlésben. Vagyis egy olyan frakció vált Budapesten döntő jelentőségűvé, amely mögött egyelőre nincs szervezett pártháttér. Ez persze érthető, hiszen egy alig három hónapos formációról beszélünk. Emiatt a jelöltállítási folyamat is sajátos volt, a leendő EP-képviselőket a nyilvánosság előtt zajlott „pályázaton” választották ki; közülük többen az önkormányzati voksolás fővárosi listájára is felkerültek. E jelöltek többsége a hazai és nemzetközi vállalati szektorból érkezett, azon a területen komoly szakmai tapasztalattal rendelkeznek, azonban a politikában nem jártasak, és nagyon nem is tudni, mit gondolnak az európai vagy a fővárosi szintű politizálásról (erről lásd: Pályaelhagyók, Magyar Narancs, 2024. május 22.).
A budapesti listaállítás követelményeként kerületi polgármesterjelölteket is kellett állítani, akik nem szerepeltek kiemelkedően a választáson (igaz, a Rákosmentén indult tiszás megelőzte az összellenzéki jelöltet). Ami nemcsak azt mutatja, hogy június 9-én mindenekelőtt a Magyar Péter vezette listákra voksoltak a választók, hanem azt is, hogy amennyiben a Tisza sikeres akar lenni egyéniben is – márpedig az országgyűlési választás elsősorban az egyéni körzetekben és nem a listás helyeken dől el –, úgy országszerte helyi szervezetekre, aktivistákra és szövetségesekre lesz szüksége.
A nyár eleji választások után maga Magyar Péter is hangsúlyozta a pártépítés fontosságát, ámbár ezt nyilván nem könnyíti meg, hogy a kampányban tett ígérete ellenére végül úgy döntött, beül az Európai Parlamentbe. Magyar a közelmúltban annyit osztott meg egyelőre a nyilvánossággal, hogy szakmai munkacsoportokat állítottak fel, várják a további jelentkezőket, és zajlik a párt szervezeti átalakítása.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
