Honnan érkeznek a Tisza Párt jelöltjei?

Pályaelhagyók

Belpol

Úgy tűnik, Magyar Péter pártjában sokan vannak olyanok, akiknek bár volt kapcsolatuk a 2010 utáni rendszerrel is, utóbb mélységesen csalódtak abban.

„Volt néhány év, amikor egyszerre éltünk Brüsszelben. Egy-két alkalommal láttam őt a családjával az ottani magyar közösség rendezvényein. Mindazonáltal csak a válogatási folyamatban került sor arra, hogy először szót váltsunk egymással” – válaszolta lapunknak Gerzsenyi Gabriella jogász, író, a Tisza Párt európai parlamenti és fővárosi képviselőjelöltje arra a kérdésre, hogy korábban volt-e valamilyen kapcsolata Magyar Péterrel. Hasonlóról számolt be két további EP- és fővárosi jelölt, Bujdosó Andrea és Kollár Kinga is.

Mind ellenzéki, mind kormányoldalon fölmerült, hogy Magyar Péter színre lépése mégsem spontán, hanem nagyon is eltervezett volt és – eddig legalábbis – profi módon kivitelezett. Az egyik érv erre az EP-listás jelöltek kiválasztásának rapid, „pályázatszerű” lebonyolítása. Néhány nap alatt ezt így lejátszani nem reális, ennek a szervezése korábban indulhatott. Éppen ezért a Tisza jelöltjeinél arról is érdeklődtünk, hogy volt-e kapcsolatuk korábban Magyar Péterrel. Bár végleges válasz egyelőre nincs arra, hogy Magyar a közéleti szerepvállalását mennyire gondolta át előre, diplomata, privátszférás és NER-es múltja alapján jó eséllyel ismerhette egyik-másik mostani jelöltet korábbról is.

Improvizált vagy tudatos?

Magyar Péter februárban, közvetlenül a kegyelmi ügybe belebukott Novák Katalin köztársasági elnök lemondása után adott először interjút a Partizánnak. Első megmozdulását március 15-ére szervezte, akkor jelentette be mozgalmának nevét s azt, hogy a Talpra Magyarok Közössége politikai párttá fog alakulni. (Részletesebben lásd: Árad a Tisza, Magyar Narancs, 2024. április 24.) Április elején kiderült, hogy a Legyél a változás! Egyesület alapítói átadták szervezetüket, „hogy ezzel is lehetővé tegyék a munka mielőbbi megkezdését, és az oly sokak által ajánlott támogatások befogadását”. A szervezetet tavaly júliusban hozták létre, éppen ezért csak a bejegyző végzés lelhető fel róla. Alapítója Tarr Zoltán lelkész, aki a Válasz Online-nak adott interjújában azt mondta, elméleti lehetőségként megfordult a fejében, hogy alternatív református egyházat hozzon létre, de mivel erre „nem jutott energia”, eldöntötték, hogy megszüntetik az egyesületet – ám ekkor felbukkant Magyar Péter. Tarr Zoltán nem készült politikai pályára, de miután felszólalt Magyar mellett a Kossuth téri tüntetésen, azonnali hatállyal elbocsátották állami állásából, ez is közrejátszott abban, hogy felkerült a Tisza Párt EP-listájának harmadik helyére.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.