Honnan érkeznek a Tisza Párt jelöltjei?

Pályaelhagyók

Belpol

Úgy tűnik, Magyar Péter pártjában sokan vannak olyanok, akiknek bár volt kapcsolatuk a 2010 utáni rendszerrel is, utóbb mélységesen csalódtak abban.

„Volt néhány év, amikor egyszerre éltünk Brüsszelben. Egy-két alkalommal láttam őt a családjával az ottani magyar közösség rendezvényein. Mindazonáltal csak a válogatási folyamatban került sor arra, hogy először szót váltsunk egymással” – válaszolta lapunknak Gerzsenyi Gabriella jogász, író, a Tisza Párt európai parlamenti és fővárosi képviselőjelöltje arra a kérdésre, hogy korábban volt-e valamilyen kapcsolata Magyar Péterrel. Hasonlóról számolt be két további EP- és fővárosi jelölt, Bujdosó Andrea és Kollár Kinga is.

Mind ellenzéki, mind kormányoldalon fölmerült, hogy Magyar Péter színre lépése mégsem spontán, hanem nagyon is eltervezett volt és – eddig legalábbis – profi módon kivitelezett. Az egyik érv erre az EP-listás jelöltek kiválasztásának rapid, „pályázatszerű” lebonyolítása. Néhány nap alatt ezt így lejátszani nem reális, ennek a szervezése korábban indulhatott. Éppen ezért a Tisza jelöltjeinél arról is érdeklődtünk, hogy volt-e kapcsolatuk korábban Magyar Péterrel. Bár végleges válasz egyelőre nincs arra, hogy Magyar a közéleti szerepvállalását mennyire gondolta át előre, diplomata, privátszférás és NER-es múltja alapján jó eséllyel ismerhette egyik-másik mostani jelöltet korábbról is.

Improvizált vagy tudatos?

Magyar Péter februárban, közvetlenül a kegyelmi ügybe belebukott Novák Katalin köztársasági elnök lemondása után adott először interjút a Partizánnak. Első megmozdulását március 15-ére szervezte, akkor jelentette be mozgalmának nevét s azt, hogy a Talpra Magyarok Közössége politikai párttá fog alakulni. (Részletesebben lásd: Árad a Tisza, Magyar Narancs, 2024. április 24.) Április elején kiderült, hogy a Legyél a változás! Egyesület alapítói átadták szervezetüket, „hogy ezzel is lehetővé tegyék a munka mielőbbi megkezdését, és az oly sokak által ajánlott támogatások befogadását”. A szervezetet tavaly júliusban hozták létre, éppen ezért csak a bejegyző végzés lelhető fel róla. Alapítója Tarr Zoltán lelkész, aki a Válasz Online-nak adott interjújában azt mondta, elméleti lehetőségként megfordult a fejében, hogy alternatív református egyházat hozzon létre, de mivel erre „nem jutott energia”, eldöntötték, hogy megszüntetik az egyesületet – ám ekkor felbukkant Magyar Péter. Tarr Zoltán nem készült politikai pályára, de miután felszólalt Magyar mellett a Kossuth téri tüntetésen, azonnali hatállyal elbocsátották állami állásából, ez is közrejátszott abban, hogy felkerült a Tisza Párt EP-listájának harmadik helyére.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?