Honnan érkeznek a Tisza Párt jelöltjei?

Pályaelhagyók

Belpol

Úgy tűnik, Magyar Péter pártjában sokan vannak olyanok, akiknek bár volt kapcsolatuk a 2010 utáni rendszerrel is, utóbb mélységesen csalódtak abban.

„Volt néhány év, amikor egyszerre éltünk Brüsszelben. Egy-két alkalommal láttam őt a családjával az ottani magyar közösség rendezvényein. Mindazonáltal csak a válogatási folyamatban került sor arra, hogy először szót váltsunk egymással” – válaszolta lapunknak Gerzsenyi Gabriella jogász, író, a Tisza Párt európai parlamenti és fővárosi képviselőjelöltje arra a kérdésre, hogy korábban volt-e valamilyen kapcsolata Magyar Péterrel. Hasonlóról számolt be két további EP- és fővárosi jelölt, Bujdosó Andrea és Kollár Kinga is.

Mind ellenzéki, mind kormányoldalon fölmerült, hogy Magyar Péter színre lépése mégsem spontán, hanem nagyon is eltervezett volt és – eddig legalábbis – profi módon kivitelezett. Az egyik érv erre az EP-listás jelöltek kiválasztásának rapid, „pályázatszerű” lebonyolítása. Néhány nap alatt ezt így lejátszani nem reális, ennek a szervezése korábban indulhatott. Éppen ezért a Tisza jelöltjeinél arról is érdeklődtünk, hogy volt-e kapcsolatuk korábban Magyar Péterrel. Bár végleges válasz egyelőre nincs arra, hogy Magyar a közéleti szerepvállalását mennyire gondolta át előre, diplomata, privátszférás és NER-es múltja alapján jó eséllyel ismerhette egyik-másik mostani jelöltet korábbról is.

Improvizált vagy tudatos?

Magyar Péter februárban, közvetlenül a kegyelmi ügybe belebukott Novák Katalin köztársasági elnök lemondása után adott először interjút a Partizánnak. Első megmozdulását március 15-ére szervezte, akkor jelentette be mozgalmának nevét s azt, hogy a Talpra Magyarok Közössége politikai párttá fog alakulni. (Részletesebben lásd: Árad a Tisza, Magyar Narancs, 2024. április 24.) Április elején kiderült, hogy a Legyél a változás! Egyesület alapítói átadták szervezetüket, „hogy ezzel is lehetővé tegyék a munka mielőbbi megkezdését, és az oly sokak által ajánlott támogatások befogadását”. A szervezetet tavaly júliusban hozták létre, éppen ezért csak a bejegyző végzés lelhető fel róla. Alapítója Tarr Zoltán lelkész, aki a Válasz Online-nak adott interjújában azt mondta, elméleti lehetőségként megfordult a fejében, hogy alternatív református egyházat hozzon létre, de mivel erre „nem jutott energia”, eldöntötték, hogy megszüntetik az egyesületet – ám ekkor felbukkant Magyar Péter. Tarr Zoltán nem készült politikai pályára, de miután felszólalt Magyar mellett a Kossuth téri tüntetésen, azonnali hatállyal elbocsátották állami állásából, ez is közrejátszott abban, hogy felkerült a Tisza Párt EP-listájának harmadik helyére.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.