A Palkovicsnak engedő MTA-vezetőket sem kímélik a tüntető tudósok

  • CD
  • 2019. március 21.

Belpol

Azt kérik, az MTA tárgyalódelegációja tartsa magát az elnökség elvi döntéseihez. A zárt ajtók mögött, titokban zajló tárgyalások nem szolgálják az MTA érdekeit, ezért mindkét fél részéről transzparens tárgyalásokat követelnek.

Elkezdődött az újabb tüntetés az MTA  függetlenségéért, a kutatóhálózatok egyben- és megtartásáért. Az Akadémia Dolgozók Fóruma által szervezett demonstráción az első felszólalók részletesen kifejtve annak az aggodalmuknak adtak hangot, mely szerint meggondolatlan lépéseket tesz az MTA tárgyalódelegációja.

Az Akadémia Dolgozók Fóruma szerint az Akadémia vezetésének mindaddig nem kellene részt vállalnia Palkovics miniszter kapkodó és megalapozatlan ötletelésében, amíg az MTA legfőbb döntéshozó testülete, az elnökség nem foglal ismét állást abban a kérdésben, hogy a kutatóhálózat leválasztható-e az Akadémiáról.

Az Akadémiai Dolgozók Fórumának véleménye szerint a zárt ajtók mögött, titokban zajló tárgyalások nem szolgálják az MTA érdekeit, ezért mindkét fél részéről transzparens tárgyalásokat követelnek. Ugyanakkor aggályosnak tartják azt is, hogy az Akadémia delegációja úgy kíván stratégiai és szervezeti kérdésekben állást foglalni, hogy a kutatóhálózat működését felmérő átvilágítás eredménye még nem is publikus.

A tüntetők eközben konzultáltak is, a szervezők skandáltatták az Akadémiát érintő kérdésekről a résztvevőket.

Lőrincz Viktor és Szilágyi Emese az esemény házigazdái hangsúlyozták, ha bármilyen tárgyalóbizottság áll is fel, abban benne kell lennie az Akadémiai Dolgozók Fóruma képviselőjének is.

Mert „semmit rólunk nélkülünk!”

Kamarás Katalin elmondása szerint demoralizálás és fárasztás folyt. Kamarás az MTA közalkalmazotti tanácsának elnöke is, elmondta, "vagyunk elegen, de nem csoda, hogy néhányan elfáradtak".

Mint mondta, azt várják Palkovicstól, hogy egy minimum 30 oldalas dokumentumot helyzetelemzéssel, célok, módszerek, ütemezés és a költségvetés részletezésével nyújtson be, mint átgondolt koncepciót az Akadémia átalakításáról, ugyanis ezt eddig még nem tette meg a miniszter.

Az MTA ezt a maga részéről teljesítette, 2018 októberében benyújtotta a minisztériumhoz – tett hozzá a felszólaló Kamarás.

Kamarás Katalin szerint patthelyzet állt elő a tárgyalásokban: tartalmilag üres, stílusában elfogadhatatlan a minisztérium javaslata.

Az Akadémia Dolgozók Fóruma úgy véli, a tárgyalások során mediátorra van szükség, erre a feladatra pedig a Leibniz Társaság, a németországi tudományos szervezetek szövetsége lenne a legalkalmasabb, amely korábban már kifejezte aggályait az átalakítás kapcsán.

Ezt követően Bicskei Éva MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa elmondta, az Akadémia nem egyszerűen egy épület, hanem egy építmény, egy konstrukció. Mint mondta, a homlokzat egy másik világhoz tartozó jelleget képvisel, majd művészettörténeti szempontból elemezte az akadémia épületét, kifejtve, hogyan fejezi az ki a tudományos világ jellegét.

Bicskei ezt követően szembeállította a tudományos szakmaiságot a rövidtávú politikai érdekekkel. Majd folytatta a történelmi áttekintést, és kiemelte:

„Nem csupán építőkövek, hanem építmény vagyunk!”

A demonstrálók ezután átvonultak a Lánchídon át az az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz. A kora délutáni időponthoz képest elég sokan vettek részt az eseményen, amikor a tömeg eleje elérte a híd budai oldalát, a vége még csak akkor ért fel a pesti végére. A Lánchídon megállva a tüntetők piros lapot mutattak fel a kormánynak, valamint a magukkal hozott, számukra fontos könyveket emelték a magasba.

Az ITM előtt felszólaló Orosz Ferenc enzimológus csaknem negyven éve dolgozik különböző szerepekben az Akadémián. Orosz elmondta, két hónapja az Akadémia Dolgozók Fóruma elfogadta első nyilatkozatát, melynek első mondata az volt, hogy tartsák tiszteletben az MTA és kutatóintézeteinek egységét és függetlenségét mit sem vesztett érvényességéből.

A tudós szerint jelen helyzet szerint a kutatóhálózat még ha egyben is marad egy darabig, nem marad egységben az MTA-val. Miközben intézményi függetlenségről szó sincs, a kompromisszumos megállapodás szerint a testület elnökét is a miniszterelnök nevezné ki.

A kutatók ragaszkodnak eredeti követelésükhöz, és elutasítják a kizsarolt közös szándéknyilatkozatot.

Orosz Ferenc szerint az elmúlt két hónapos küzdelmük azt mutatja, ha közösen lépnek fel, eredményesek lehetnek. Mint mondta, elsöprő többséggel utasították el a Palkovics-féle pályázati rendszert, mely azóta ennek megfelelően a szemétdombra került.

A tüntetők elfogadhatatlannak tartják, hogy az Akadémia testületeinek döntéseit a hatalom önkényesen figyelmen kívül hagyja, emellett a Palkovics-Lovas megállapodásra utalva Orosz elmondta, az Akadémia dolgozói egyes vezetőiknél sokkal tisztábban látják a kialakult helyzetet.

Egyesek szerint a szándéknyilatkozat jó kompromisszum, Orosz azonban úgy látja, az nem megfelelő, mert nem tartalmaz elfogadható garanciákat az integritás és a függetlenség megőrzésére.

Orosz szerint habár a kutatóhálózat által működtetett vagyon az MTA tulajdonában marad, az érték nem az eszközökben, hanem a kutatóhálózatban dolgozó emberekben van. Úgy fogalmazott, ha minket elcsatolnak,

az a magyar tudomány Trianonja lesz".

Mende Balázs, az Akadémiai Dolgozók Fórumának aktivistája, az MTA bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa felidézte, hogy a legutóbbi tüntetésen a pályázati rendszer ellen emelték fel szavukat. Akkor Palkovics kész helyzet elé állította az MTA tárgyalódelegációját, vagy lemondanak a kutatóhálózatról, vagy erővel elveszik. Mendét ez a tárgyalási stílus a védelmi pénzek beszedésének szituációjára emlékeztette, miközben mindez egyértelműen a magyar tudományosság legjelentősebb kutatóhálózatának szétzilálása.

Mende arra szólította fel a kutatókat, hogy most ne egymás ellenében határozzák meg magunkat, ne ütköztessék egymás álláspontjait arról, mi a legjobb megoldás a kutatóhálózat átszervezésére, hanem egyvalamiben értsenek egyet, méghozzá abban, hogy a miniszter eljárása inkorrekt, rosszindulatú, és távol áll attól a tudós közegtől, amiből Palkovics is megpróbálja hitelességét meríteni.

„Sokan úgy érezhetik, ez a hajó elment, és a hálózatot leválasztják, de akkor a legtöbb féket és ellensúlyt kell beépíteni a megállapodásba” – tudatosította Mende.

Ezt követően Lőrincz Viktor felolvasta az Akadémia Dolgozók Fóruma 10 pontos követelését.

  1. Követeljük az Akadémia autonómiájának tiszteletben tartását!

  2. Követeljük az Akadémia egységének és függetlenségének tiszteletben tartását!

  3. Követeljük, hogy az akadémiai intézetek korábbi finanszírozási rendszerét tartsák fenn, és a normatív állami támogatás maradjon meg!

  4. Követeljük, hogy a kutatóhálózati felügyelet maradjon az MTA-nál!

  5. Követeljük, hogy garantálják a kutatóintézeti hálózat hosszútávú egyben maradását!

  6. Követeljük a dolgozók érvényes közalkalmazotti jogviszonyának és munkaszerződésének fenntartását!

  7. Követeljük, hogy a közalkalmazotti jogviszonytól és egyetemi bértáblától csak a dolgozók javára lehessen eltérni!

  8. Csak versenyképes bérezéssel lesz versenyképes kutatás!

  9. Követeljük, hogy a tárgyalások legyenek nyilvánosak, transzparensek és a kutatók is vehessenek részt azokon!

  10. Követeljük hogy Palkovics jelenjen meg az MTA közgyűlésén, és számoljon el a romboló tevékenységével, amit az elmúlt egy évben tett!

Majd a tüntetők egy delegációja petíciót adott át az ITM képviselője számára. És a demonstráció véget ért.

Cikkünk az esemény ideje alatt folyamatosan frissül.

Neked ajánljuk