Az MTA-tól elvett intézetek folyosóin máris öncenzúráról beszélnek

Belpol

Maróth Miklós érkezésével alábbhagyott az optimizmus.

A Magyar Narancs legfrissebb lapszámában részletesen foglalkozunk azzal a folyamattal, ahogy az MTA-tól elszakított kutatóintézetek szeptembertől átkerülnek a kormány által újonnan létrehozott szervezetbe.

Bemutatjuk, hogy az új hálózat irányító testületébe kiket delegált Palkovics László miniszter, és kiket az MTA, és hogy milyen viták voltak az Akadémián arról, egyáltalán részt vegyenek-e saját megcsonkításukban.

Néhány részlet a cikkből:

„Legendás optimizmusom egy kicsit alábbhagyott” – így kommentálja a Narancsnak egy vezető beosztásban lévő kutató, hogy Orbán Viktor augusztus 1-jével Maróth Miklós klasszika-filológust, orientalistát nevezte ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) irányító testületének élére. Forrásunk szerint Ma­ró­thot akadémiai körökben erőszakos, arrogáns Fidesz-hívőnek tartják, egyáltalán nem tekinthető konszenzusos jelöltnek. Az MTA elnökségében történtekre is rálátó forrás hozzáteszi: bár Lovász László akadémiai elnököt kész helyzet elé állították, „azért lehetett volna tökösebb, legalább megpróbálhatott volna mást javasolni Maróth helyett”. (...)

false

 

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A kutatókban egyelőre nagy a bizonytalanság a tekintetben, hogy az új testület mekkora lendülettel lát majd neki az átszervezésnek. (...)

Két káros folyamat mindenesetre nagyobb átszervezés nélkül, pusztán a megnövekedett kormányzati befolyás hatására felerősödhet a kutatókban: az öncenzúra és a kivándorlás. Szilágyi Emese (jogász, az Akadémiai Dolgozók Fórumának tagja) szerint folyosói beszélgetésekben már ma is lehet olyasmiket hallani, hogy „nem jönne jól az intézetnek egy nagyinterjú a magyar jogállam lerombolásáról”, vagy hogy „az alkotmányjog helyett valami kevésbé veszélyes területtel kellene foglalkozni”. A kutatói elvándorlásról a közeljövőben publikál egy felmérést az ADF, annyit az előzetes eredmények alapján is elmondtak, hogy sokan gondolkodnak a külföldre költözésben, esetleg már pályáztak is vagy állásinterjún voltak. „Ez azonban nem megy egyik napról a másikra, a valódi veszteségeket két-három év múlva látjuk majd” – mondja Szilágyi.

A teljes cikket a Magyar Narancs 2019. augusztus 8-i lapszámában olvashatja. Az újságra itt tud előfizetni.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.