Az MTA-tól elvett intézetek folyosóin máris öncenzúráról beszélnek

Belpol

Maróth Miklós érkezésével alábbhagyott az optimizmus.

A Magyar Narancs legfrissebb lapszámában részletesen foglalkozunk azzal a folyamattal, ahogy az MTA-tól elszakított kutatóintézetek szeptembertől átkerülnek a kormány által újonnan létrehozott szervezetbe.

Bemutatjuk, hogy az új hálózat irányító testületébe kiket delegált Palkovics László miniszter, és kiket az MTA, és hogy milyen viták voltak az Akadémián arról, egyáltalán részt vegyenek-e saját megcsonkításukban.

Néhány részlet a cikkből:

„Legendás optimizmusom egy kicsit alábbhagyott” – így kommentálja a Narancsnak egy vezető beosztásban lévő kutató, hogy Orbán Viktor augusztus 1-jével Maróth Miklós klasszika-filológust, orientalistát nevezte ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) irányító testületének élére. Forrásunk szerint Ma­ró­thot akadémiai körökben erőszakos, arrogáns Fidesz-hívőnek tartják, egyáltalán nem tekinthető konszenzusos jelöltnek. Az MTA elnökségében történtekre is rálátó forrás hozzáteszi: bár Lovász László akadémiai elnököt kész helyzet elé állították, „azért lehetett volna tökösebb, legalább megpróbálhatott volna mást javasolni Maróth helyett”. (...)

false

 

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A kutatókban egyelőre nagy a bizonytalanság a tekintetben, hogy az új testület mekkora lendülettel lát majd neki az átszervezésnek. (...)

Két káros folyamat mindenesetre nagyobb átszervezés nélkül, pusztán a megnövekedett kormányzati befolyás hatására felerősödhet a kutatókban: az öncenzúra és a kivándorlás. Szilágyi Emese (jogász, az Akadémiai Dolgozók Fórumának tagja) szerint folyosói beszélgetésekben már ma is lehet olyasmiket hallani, hogy „nem jönne jól az intézetnek egy nagyinterjú a magyar jogállam lerombolásáról”, vagy hogy „az alkotmányjog helyett valami kevésbé veszélyes területtel kellene foglalkozni”. A kutatói elvándorlásról a közeljövőben publikál egy felmérést az ADF, annyit az előzetes eredmények alapján is elmondtak, hogy sokan gondolkodnak a külföldre költözésben, esetleg már pályáztak is vagy állásinterjún voltak. „Ez azonban nem megy egyik napról a másikra, a valódi veszteségeket két-három év múlva látjuk majd” – mondja Szilágyi.

A teljes cikket a Magyar Narancs 2019. augusztus 8-i lapszámában olvashatja. Az újságra itt tud előfizetni.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.