Az MTA-tól elvett intézetek folyosóin máris öncenzúráról beszélnek

Belpol

Maróth Miklós érkezésével alábbhagyott az optimizmus.

A Magyar Narancs legfrissebb lapszámában részletesen foglalkozunk azzal a folyamattal, ahogy az MTA-tól elszakított kutatóintézetek szeptembertől átkerülnek a kormány által újonnan létrehozott szervezetbe.

Bemutatjuk, hogy az új hálózat irányító testületébe kiket delegált Palkovics László miniszter, és kiket az MTA, és hogy milyen viták voltak az Akadémián arról, egyáltalán részt vegyenek-e saját megcsonkításukban.

Néhány részlet a cikkből:

„Legendás optimizmusom egy kicsit alábbhagyott” – így kommentálja a Narancsnak egy vezető beosztásban lévő kutató, hogy Orbán Viktor augusztus 1-jével Maróth Miklós klasszika-filológust, orientalistát nevezte ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) irányító testületének élére. Forrásunk szerint Ma­ró­thot akadémiai körökben erőszakos, arrogáns Fidesz-hívőnek tartják, egyáltalán nem tekinthető konszenzusos jelöltnek. Az MTA elnökségében történtekre is rálátó forrás hozzáteszi: bár Lovász László akadémiai elnököt kész helyzet elé állították, „azért lehetett volna tökösebb, legalább megpróbálhatott volna mást javasolni Maróth helyett”. (...)

false

 

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A kutatókban egyelőre nagy a bizonytalanság a tekintetben, hogy az új testület mekkora lendülettel lát majd neki az átszervezésnek. (...)

Két káros folyamat mindenesetre nagyobb átszervezés nélkül, pusztán a megnövekedett kormányzati befolyás hatására felerősödhet a kutatókban: az öncenzúra és a kivándorlás. Szilágyi Emese (jogász, az Akadémiai Dolgozók Fórumának tagja) szerint folyosói beszélgetésekben már ma is lehet olyasmiket hallani, hogy „nem jönne jól az intézetnek egy nagyinterjú a magyar jogállam lerombolásáról”, vagy hogy „az alkotmányjog helyett valami kevésbé veszélyes területtel kellene foglalkozni”. A kutatói elvándorlásról a közeljövőben publikál egy felmérést az ADF, annyit az előzetes eredmények alapján is elmondtak, hogy sokan gondolkodnak a külföldre költözésben, esetleg már pályáztak is vagy állásinterjún voltak. „Ez azonban nem megy egyik napról a másikra, a valódi veszteségeket két-három év múlva látjuk majd” – mondja Szilágyi.

A teljes cikket a Magyar Narancs 2019. augusztus 8-i lapszámában olvashatja. Az újságra itt tud előfizetni.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.