"Az Alkotmánybíróság nyilvánosan kihirdetett határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény, valamint a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény módosításakor azzal, hogy nem szabályozta a jogbiztonság és a tulajdonhoz való jog érvényesülésének megfelelően az Eötvös Loránd Kutatóhálózat és a kutatóintézeti hálózat korábbi működtetője, a Magyar Tudományos Akadémia közötti vagyoni viszonyokat. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy ezzel kapcsolatos jogalkotói feladatának 2023. június 30-ig tegyen eleget." Ezt kedden délelőtt közölte az Alkotmánybíróság (Ab) a honlapján.
A határozatban az Ab azt is kimondta, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény alkalmazásával összefüggésben alkotmányos követelmény, hogy a tudományos kérdéseket illető döntések meghozatalakor a tudomány szabadsága érvényesüljön, és a döntéshozatal módja, szabályozása megfeleljen a tudományos szabadság alkotmányos értékének. „Az Alkotmánybíróság egyebekben a támadott törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványokat elutasította, illetve visszautasította” - olvasható a közleményben.
Mindezzel kapcsolatban a hvg.hu felidézi: az Országgyűlés 2019. július 2-án szavazta meg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megcsonkítását kimondó törvényt, mely az éppen a múlt héten lemondott Palkovics László – aki maga is az Akadémia rendes tagja – kezdeményezésére elvette az MTA-tól az akadémiai kutatóhálózatot. A jogszabály az addig az MTA irányítása alá tartozó 15 kutatóintézet és -központot az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat alá szervezte ki, melynek elnöke a fidesszel szimpatizáló Maróth Miklós professzor lett. „Az Akadémia és Palkovics között egy évig tartott a háború a tervek miatt. Az MTA garanciákat akart, hogy a kutatók megőrizhetik a függetlenségüket, erre a miniszter nem volt hajlandó. Sőt, Palkovics az utolsó pillanatban még az addig megígért engedményeket is visszavonta, majd erővel átnyomta a törvénymódosítást az Országgyűlésen” - emlékeztet cikkében a hírportál.
A tudományos kutatói szakma felháborodását kiváltó, tüntetéseket, tiltakozásokat előidéző törvény aztán úgy került az Alkotmánybíróság elé, hogy ellenzéki képviselők utólagos normakontrollt adtak be. Ebben egyrészt „a kihirdetett, de még hatályba nem lépett törvény végrehajtásának felfüggesztését” kérték, másrészt a törvény „kihirdetése napjára visszamenőleges hatályú megsemmisítését”. A testület mostani döntésével azt mondta ki, alkotmányellenes volt, ahogy a kutatóhálózatot leválasztották az MTA-ról, ám magát a jogszabályt nem semmisítette meg.
