Alapítványi irányítás helyett az egyetemeknek saját kezükbe kellene venniük a sorsukat, mert az állam fenntartói szerepe megszűnne. Az egyetemi cégek élén nem lesznek kancellárok, de az oktatók sem lesznek közalkalmazottak.
Bár Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a hétvégén a Corvinus-modell kiterjesztéséről beszélt egy rendezvényen, a HVG információi szerint ez nem azt jelenti, hogy minden magyarországi felsőoktatási intézmény alapítványi kézbe kerülne. A magyar felsősoktatást „kiszabadítanák” a nehézkes államháztartási intézményi formából.
A meglehetősen drága alapítványi modellt viszont lefeljebb néhány intézmény esetben alkalmazzák, a többi alapítói jogokat kapna. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egyetemek saját céget hoznának létre a működésükre, ami a lehet zrt, egy nonprofit kft., vagy akár egy profitorientált kft. is, ezzel az állam fenntartói szerepe megszűnne.
A piaci modellt követő felállásban a hallgatókkal, illetve akkreditációval "bíró" felsőoktatási intézmény szolgáltatóként, az állam pedig megrendelőként működne, és szerződést kötne egy adott intézménnyel. Az állam az "elvégzett munka" mennyisége után fizetne az intézménynek, amely ebből finanszírozhatná például saját ösztöndíjprogramjait. Ezek váltanák fel ugyanis az államilag támogatott képzéseket. Mellette pedig üzleti vállalkozásként költségtérítés képzéseket indíthatnának, amelynek bevétele náluk maradna.
Az új működési modellben megszűnne az oktatók közalkalmazotti státusza, a gazdasági szférában dolgozókhoz hasonlatosan foglalkoztatnák őket.
A folyamat információink szerint ugyanakkor nem lesz olyan gyors, mint a Corvinus esetében, semmiképp nem zárul le 2019-re.
