Az aktuális téma a lakástakarékok hirtelen beszántása volt. Ezzel kapcsolatban Hajnal Miklós elsősorban azt kifogásolta, hogy az ilyen intézkedések jellemzően rontják a piacba vetett bizalmat, ráadásul az amúgy szívesen konzultáló kormány csak a lakástakarékok állami támogatásának megszüntetése után kezd tárgyalásokba a bankszövetséggel, míg a takarékok felhasználóit, akik elsősorban fiatalok, nem is tervezi megkérdezni.
Schiffer ehhez azt tette hozzá, pont az ilyen jellegű, a parlamentet gyakorlatilag kiiktató jogalkotás az egyik ok, ami miatt az EP elmarasztalta Magyarországot a Sargentini-jelentés megszavazásával. Ugyanakkor a csok nem alternatívája a lakástakarékoknak, mivel az csak a szűk felső-középréteget célozza meg.
Orbán Balázs elismerte, hogy maga is kritikus azzal, ahogyan a kormány kiüresítette a parlamenti vitákat,
de ebben szerinte az ellenzék legalább ugyanannyira felelős. A kivételes eljárásra pedig azért volt szükség az államtitkár szerint, hogy csökkentsék a jogbizonytalanságot: a magyar piacba vetett hit pedig megvan, hiszen rengeteg külföldi tőke áramlik Magyarországra, és a bizalmi indexek is csúcsokat döntögetnek.
Ami pedig a lakástámogatásokat illeti, a takarékokba tett évi mintegy 70 milliárd forintot továbbra is erre a célra fordítja a kormány, sőt több juthat e célra. A cél pedig, hogy minél több lakás épüljön, elsősorban vidéken. Már, ha jól értelmeztük az államtitkár szavait.
Orbán Balázs ugyanis a falusi csok-ot hozta fel példaként: ha a legkisebb települések infrastruktúráján lehetne érdemben javítani, nőne szerinte a falvak népességmegtartó képessége, a magyar vidék pedig olyan virágzásnak indulna, amire régen nem volt példa. Emellett a magyar az egyik legnagyvonalúbb támogatási rendszer Európában, ezért nem érti az ezzel kapcsolatos kritikákat, tette hozzá Orbán. A momentumos Hajnal ezt annyival egészítette ki, hogy a kormány a legalább háromgyerekes családoknak ad kedvezményt, amit leginkább a felső-középosztály tud kihasználni. Valójában azonban a probléma az, hogy az első-második gyerekek nem születnek meg, a családi pótlék összege pedig 2008 óta nem emelkedett.
|
Amikor aztán a Sargentini-jelentésre terelődött a szó, Schiffer Andrásról kiderült, hogy ő még mindig 2006-ban él, és azt a felfogást képviseli, hogy „mindkét oldaltól egyenlő távolságot kell tartani”. Egyrészt ugyanis igaz, hogy Magyarországon súlyosan sérült a jogállamiság, sőt, emiatt a hetes cikkely szerinti eljárást már 2012–13-ban meg kellett volna indítani.
Maga a Sargentini-jelentés tele van hazugsággal, és felsorol sok olyan dolgot, aminek nincs is köze a jogállamisághoz.
A volt LMP-s politikus szerint ez is csak azt bizonyítja: a jelentést nem azért fogadták el, mert bárki is aggódna a jogállamiság helyzetéért Magyarországon. Schiffer szerint a V4-tengely megerősödött az unióban, ezt pedig a „Berlin–Párizs-tengely” nem hagyhatta szó nélkül, oda kellett tehát csapni a renitens lengyeleknek és magyaroknak.
Orbán szerint még a jogállamiság fogalma is mást jelent a különböző országokban, ezért Magyarország elítélése előtt azt a vitát kellett volna lefolytatni, hogy mit is értünk e fogalom alatt. Ugyanakkor az államtitkárnak Schiffer szavaival nem volt nehéz egyetértenie. Szerinte az Európai Parlament – ami egy lobbiszervezet, és kontraszelektált, nem túl intelligens emberekkel van tele – nem csak a V4-et akarja meggyengíteni, de a valódi európai jobboldalt és a migrációt ellenző erőket is. Az európai liberálisok és a baloldal teljesen egységesíteni akarja Európát, de ez a törekvés szét fogja feszíteni a kontinenst – véli az államtitkár.
Magyarországnak viszont mozgástérre és szuverenitásra van szüksége ahhoz, hogy el tudja érni például az osztrák életszínvonalat, érvelt Orbán.
Pont ez a megőrzendő szuverenitás az oka annak is, hogy a kormány nem akarja, hogy az ország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, mely az uniós költések szabályosságát vizsgálhatná. Ez a szerv ugyanis vádemelést is tehetne, ami „egy nagyon komoly érték” az államtitkár szerint, ezt elvenni az országoktól nem helyes, ráadásul a vádemelésre a jelenlegi szabályozás is lehetőséget tesz.
A nyilvánvaló ellentmondásra, miszerint a magyar ügyészség akkor sem emel vádat, ha az uniós pénzekkel való visszaélés – például a Tiborcz István-féle Elios-ügyben – teljesen nyilvánvaló, és az OLAF szerint is problémát jelent, Hajnal Miklós hívta fel a figyelmet. Erre az államtitkár mindössze annyit tudott reagálni, hogy az OLAF által felderített legnagyobb csalás a négyes metró ügye, az pedig, hogy az uniós forrásokat teljes egészében elköltsük, nemzeti érdek.