Türelempróbával is felért Markó József polgármester hosszú felvezetője a szerdai gödi közmeghallgatáson, ahol a fő téma – és ezt nyilván ő is tudta – a Samsung akkumulátorgyárának tervezett bővítése volt.
A Duna-part Nyaralóházak nevű intézmény nagytermében kezdetben még foghíjasan húzódó széksorok a bevezető végére csordultig teltek, és fal mellé is felsorakoztak a gödiek. Markó végül csaknem 40 perc múltán fordult rá a Samsung bővítési terveire.
Nagy lóvé van benne
Ezt is messziről kezdte. Még szocialista elődje vezette a várost, amikor a koreai cég 2001-ben megjelent a városban, vett 30 hektárt, felhúzott egy gyárat, ahol 2014-es bezárásáig plazmatévékhez gyártottak képcsöveket. A város ezen időszak alatt 2,5 milliárdot zsebelhetett be, amit fejlesztésre költöttek, és ez bizony nagyon jól jött, hiszen nem nagyon voltak bevételeik.
Most pedig visszajöttek a koreaiak és újabb terveik vannak: elektromos autókba való akkumulátorokat gyártanának. Ezt be is jelentették 2016 augusztusában, majd tavaly beindult a próbaüzem is.
| ||
Az üzlet azonban nagynak ígérkezik, ezért minél gyorsabban, jelentősen bővítenék a gyárat. Ehhez vennének 80 hektár földet. S hát igen, „beleesett ebbe az erdő is”. Az önkormányzat próbálta másfelé, az M2-es túloldalára terelni a Samsungot, de ők ragaszkodtak ehhez a területhez. S hát nem lehetett mit tenni, felül megszületett a döntés – tárta szét a karját a polgármester.
Azt mondta, az erdő egyébként sem az önkormányzaté volt, hanem állami tulajdon, amit a Pilisi Parkerdő kezelt. Szerinte egyébként is rossz állapotban volt már. Az októberi rendkívüli testületi ülésen viszont azt is elismerte, hogy „az erdőt letermelték, de konkrét terveket még nem tudnak mutatni. Egyelőre csak a cél van meg, hogy egy gazdasági terület alakuljon ki, de még sok lépés bizonytalan”. Nem egészen érthető, hogy akkor miért is volt olyan sietős a tarvágás.
A kormány adott zöld utat
A döntések sokkal feljebb születtek meg, erre nekünk semmilyen ráhatásunk nem volt – magyarázta Markó. A Samsung megkereste a kormányt – nem derült ki a polgármesteri beszámolóból, pontosan kit –, a kormány pedig támogatta az akkumulátorgyár tervét, mivel korszerű technológiát hoz és munkahelyeket teremt.
A vitában később az is elhangzott, hogy a munkavállalók többsége nem Gödről kerül majd ki, sőt az is lehetséges, hogy külföldről, Ukrajnából hoznak majd munkásokat. (A képcsőgyárban is főként szlovákiaiak dolgoztak.) A gödiek így attól is tartanak, hogy miképpen illeszkednek majd be a nagy számban ide hozott munkások a város életébe.
A fejlesztést egyébként kiemelt kormányzati beruházássá nyilvánította a kormány. A bővítéshez szükséges építési engedélyek kiadásához így egy csomó szakvéleményt nem kell beszereznie a Samsungnak, a többit meg gyorsítva adják ki a hatóságok.
Azaz a polgármester szerint az önkormányzatnak ebbe nincs beleszólása. Rájuk azt bízta a kormány, hogy vásárolják fel a kormányrendeletben kijelölt 150 földrészletet, vonják ki a művelés alól, termeljék le róla a felső 40 centi humuszt, azután hirdessék meg, amire bárki jelentkezhet majd, de nyilván csak a Samsung fog.
Az ingatlanok felvásárlására 2,1 milliárd forintnyi, 2019 végéig visszafizetendő kölcsönt adott az állam. (Ezen felül a város kapott még 1,3 milliárd forint működési, 143 millió forint fejlesztési támogatást részben a terület utakkal történő feltárására, és 402 milliót az erdő művelés alóli kivonására.)
Már az ügyvédet is jól választották
Az önkormányzat felkért egy ügyvédi irodát a 150 ingatlan tulajdonosával való egyezkedésre. (A választás az elhangzottak szerint éppen a Turi ügyvédi irodára esett, ami aligha lehet más, mint a Biczi és Turi ügyvédi iroda, amelynek 2015-ig a körzet országgyűlési képviselője, Tuzson Bence államtitkár is tagja volt.)
A polgármester szerint a tulajdonosok 65 százaléka elfogadta a felajánlott négyzetméterenkénti 1500 forintot, a többiek a bíróságon próbálhatnak többet kiperelni az államból, de ezek az eljárások nem lassítják a kisajátítást. Következő lépésként Göd városa átminősíti a területeket, majd pályázaton értékesíti. Várhatóan a Samsungnak.
Júdáspénz?
Az önkormányzat a gyár megépülése után évi több százmillió forint adóbevételre számít az építményadóból és az iparűzési adóból, amire a polgármester állítása szerint nagy szükségük lenne. A város lakosságának jelentős bővülése miatt ugyanis több iskolára, óvodára, bölcsődére, új egészségházra és rengeteg útra van szükségük, amit jelenlegi bevételeikből nem tudnak finanszírozni. A gödiek egy része úgy véli, hogy a kormány által adott fejlesztési és működési támogatás valójában júdáspénz, a városvezetés elárulta az ott élőket.
Sok kérdést vett fel az építési engedélyben szereplő kitétel, miszerint a gyárban használni kívánt anyagok egy részének behozatalát és használatát az unióban előre regisztráltatni kell. A cég évi 100–1000 tonnát akar ebből a légzőszervi és reprodukciós szempontból mérgezőnek minősülő anyagból használni. A polgármester a közmeghallgatáson elismerte, hogy ilyen vészhelyzetre nekik nincs forgatókönyvük, de ez nem is az önkormányzat feladata, hanem a katasztrófavédelemé.
A gödiek aggodalmát csak fokozza, ahogy a Samsung az eddigi bejelentésekre reagált. A néhány héttel ezelőtt keringő szúrós szagról szóló bejelentést azzal csapták el, hogy a helyiek vélhetőleg az útfelújítás szagát érezték, de a környékbeliek váltig állítják, hogy amit éreztek, az nem aszfaltszag volt.
Nem jutottak sokkal többre a tesztüzem 2017-es kezdése óta megugró zajterhelés ügyében sem, habár az önkormányzat lakossági nyomásra tavaly tavasz óta többször is jelezte a problémát a Samsung vezetésének. A cég saját zajméréseinek hatására elismerte, hogy a zajszint meghaladja a megengedett mértéket és áthelyezte a kompresszorok lefúvató csöveit, majd zajvédő falat épített. De a zaj nem sokkal csökkent, mire a Samsung vezetése közölte, hogy a gyár „belső zajszigetelésének tervezése még folyamatban van”.
Holott a tesztüzem egy éve megy. A gödiek állandó mérőállomások felállítását kérték a város több pontján, mire Markó József tegnap azt válaszolta, hogy ezt a szakhatóság kérheti a beruházótól, de ők majd telepítenek védőerdőt 50 méter szélességben. Majd, ha felépült a gyár.
