Antifasiszta tüntetést tartott szombat délután az Antifasiszta összefogás a Széll Kálmán téren. Bár a Facebook-eseményben eredetileg nem írták, a tüntetők a Vár felé vették az irányt, ahonnan fél ötkor megindultak a kitörés emléktúra túrázói. A rendőrök hétfőn sajtótájékoztatón jelentették be, hogy drónokkal, kutyákkal és kamerákkal készülnek a megmozdulásokra – írja a Telex.
A lap helyszíni tudósítója szerint nem volt sok tüntető, a tér negyedét se foglalták el. Ugyanakkor két-három tüntetőre jutott egy rendőr. A rendfenntartók arra is megkérték az embereket, hogy vegyék le a maszkokat, mert nem lehet ilyeneket viselni a tüntetésen. Az a lobogókból az látszott, hogy magyarok és külföldiek is voltak az antifasiszta tüntetők között, bár utóbbiakból talán kevesebben jöttek el idén, mint 2024-ben.
Az antifasiszta megmozduláson az első felszólaló a második világháborúról, a Horthy-rendszer felelősségéről beszélt.
„Úgy tűnik, 80 év alatt mindent sikerült elfelejteni”
– mondta, majd emlékeztetett arról, hogy a holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Arról beszélt, hogy pont a második világháború népirtásai miatt is elfogadhatatlan, hogy évente ünneplik a kitörés napját szélsőjobboldali csoportok. A parlamenti frakcióval is rendelkező Mi Hazánkot pedig egy aggasztóan erősödő befolyású neonáci pártként írta le.
A tüntetők aztán elhagyták a Széll Kálmán teret, és az Ostrom utcán vonultak a Vár irányába.
„Free Maja!”, azaz „Engedjék szabadon Maját” – üvöltötték a tüntetők a Várnegyedhez érve. Arra a Maja T.-re utalhattak, aki ellen a 2023-as kitörés napi utcai támadások miatt indult bírósági eljárás, és aki 2024 júniusa óta van előzetes letartóztatásban Magyarországon. A német legfelsőbb bíróság döntése szerint azonban jogellenesen adták ki Maja T.-t Magyarországnak.
Közben legalább ezer ember várakozott a Budai Vár sarkánál délután négy előtt, készülve a maximum 60 kilométeres kitörés emléktúrára. A meghirdetett starthelyet, a Kapisztrán teret a rendőrség teljesen lezárta, ezért gyűltek össze az emberek a Tóth Árpád sétány végén, a várfal tetején. Háromnegyed részben túrázók, egynegyed részben hagyományőrzőnek öltözött emberek alkották a tömeget. Fegyelmezett sorbamn állt mindenki, mivel teljesítménytúráról van szó, szabályos indítás volt az időméréshez – írta a lap.
Voltak katonai egyenruhás emberek a helyszínen, világháborús német szimbólumokat is látni lehetett, bár tiltott önkényuralmi jelképet nem láttak, maximum vaskereszteket és gót betűs írásokat. Nem sokkal délután fél öt előtt rajtolt el a tömeg a Vártól.
A rendezvény eredete, hogy 1945. február 11-én próbáltak kitörni a német és magyar csapatok a budapesti Várból, a Vörös Hadsereg ostromgyűrűjéből. Az akció brutális volt, kevesebb mint öt nap alatt több tízezer katona halt meg, a szovjet vonalakon csak pár százan tudtak átjutni. Az elmúlt években több alkalommal is összetűzések, verekedések voltak a második világháború végén lejátszódott eseményeket különbözőképpen értelmező, azokra máshogyan emlékező csoportok között.
