Az ausztriai jelentés szerint törésvonalra épülne Paks2

  • narancs.hu
  • 2022. november 22.

Belpol

Kétségbe vonják a bővítés biztonságosságát.

Hétfő reggel publikálta az osztrák környezetvédelmi ügynökség a Paks2 szeizmológiai kockázataival kapcsolatos jelentését; az ausztriai szakértők továbbra is kétségesnek tartják a telephely alkalmasságát - írja a Népszava.

A dokumentum, amelyre Jávor Benedek hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán, arra figyelmeztet, hogy az atomerőmű-építésre kiválasztott területen a magyar fél által elvégzett geológiai vizsgálatok szerint a felszínen elmozdulást okozni képes, aktív (úgynevezett kapabilis) törésvonalak jelenléte valószínűsíthető.

Egy ilyen helyszínt viszont nemcsak a magyar szabályozás, hanem a nemzetközi és az orosz előírások szerint is alkalmatlannak kell tekinteni nukleáris erőmű létesítésére.

A lap emlékeztet, hogy az osztrákok korábban már jelezték ugyanezt a problémát. A magyar vizsgálati dokumentációt az osztrákok ugyanis úgy értelmezik, hogy ez azt jelzi: egy 6-os erősségű földrengés által a felszínen okozott 30-40 cm-es elmozdulást is okozhat. A szakértők szerint a hatályos magyar szabályok sem teszik lehetővé atomerőmű létesítését olyan helyszínen, amely esetében nem zárható ki minden kétséget kizáróan a fentihez hasonló felszíni elmozdulás lehetősége. Még idén februérban egy találkozó keretében igyekezett ezt tisztázni a magyar fél az osztrákokkal, de a felhozott historikus adatokat Ausztria nem tartotta meggyőzőnek.

Ugyanis úgy gondolják, hogy problémás az az állítás, hogy az erőmű 10 kilométeres körzetben nincs olyan aktív törésvonal, amely az elmúlt százezer évben elmozdulást idézett volna elő.

Az osztrák szakértők szerint ez az állítás a magyar fél által elvégzett vizsgálatok alapján tényszerűen nem igaz, figyelembe véve a Németkér törlésvonalra vonatkozó információkat.

Még nagyobb azonban az a probléma, hogy az osztrákok állítása szerint a törésvonalak nem csupán a tervezett Paks2 erőmű helyszíne alatt húzódnak, de a jelenlegi erőművet is érintik. Ez nem befolyásolja ugyan a jelenlegi erőmű blokkjainak 2030-as éek közepéig meghosszabbított működését, de a kormányzat által most elindított további 10-20 éves üzemidő-hosszabbítás engedélyeztetése során még okozhat gondot. 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.