Az egységes orvosképzéssel szétverik a tudományegyetemeket? A szegedi vezetők tiltakoznak

  • B. T.
  • 2020. július 23.

Belpol

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) egységét, a képzési szinteket és a tudományági lefedettségeket akarja megőrizni a Dékáni Kollégium, mivel egy elképzelés szerint egységes, nemzeti orvosegyetemet hoznának létre. Emiatt az önálló debreceni és pécsi orvosképzés is veszélyben van. Frissítve!

Merkely Bélának, a Semmelweis Egyetem (SE) rektorának az orvosegyetemek összeolvasztását vizionáló elképzelései jó eséllyel megvalósulhatnak, és terveit azért is illik komolyan venni, mert Merkelyt sokan Kásler Miklós lehetséges utódaként emlegetik az Emmi élén – írja az SZTE Dékáni Kollégiumának állásfoglalásáról elsőként beszámoló szeged.hu. (Maga Merkely egyébként mindig határozottan cáfolta, hogy ilyen ambíciói lennének.)

Még július 20-án tartott rendkívüli ülésén Szegedi Tudományegyetem Dékáni Kollégiuma egy állásfoglalást fogadott el, amelyet Rovó László rektor, Fendler Judit kancellár, valamint az SZTE minden karának dékánja aláírásával támogatott. Az elfogadott dokumentum címe: „Állásfoglalás a Szegedi Tudományegyetem egységének megőrzéséről.” A három bekezdésből álló dokumentum így fogalmaz:

Alapfeltétel a multidiszciplináris egyetemi szervezet

„Kezdetben az »universitas« kifejezés a középkori egyetemek tanáraiból és diákjaiból álló közösség összességére utalt. Az »európai egyetem« – a katolikus egyház után – a nyugati világ leghosszabb folyamatos történettel rendelkező társadalmi intézménye. A 11. századtól kezdődően a nyugat-európai egyetemek függetlenséggel, autonómiával, belső önkormányzattal rendelkező intézmények voltak, és a kialakulóban lévő európai értékek (autonómia, sokféleség egysége stb.) meghatározó elemeivé váltak az egyház és a városi önkormányzatok mellett.

A Szegedi Tudományegyetem eszmei és intézményi gyökerei 1581. május 12-ig nyúlnak vissza, amikor Báthory István erdélyi fejedelem kiadta a kolozsvári egyetem alapítólevelét. 1872. november 10-én ünnepi üléssel kezdte meg működését a modern Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem. A trianoni szerződést követően, 1921. október 9-én Menyhárt Gáspár rektor ünnepélyes keretek között nyitotta meg a »Ferencz József Tudományegyetem« első szegedi tanévét, majd pár évvel később a mai gyermekklinika helyén az egyetem első alapkő letételével megindulnak az egyetemi építkezések. 1937-ben egyetemünk professzora, Szent-Györgyi Albert orvosi Nobel-díjat kapott. 2000 óta az SZTE Magyarország vezető tudományegyetemévé vált, a nemzetközi mezőnyben is kiemelkedő eredményeket elérve.

A Szegedi Tudományegyetem kinyilvánítja, hogy oktatási, kutatási, társadalmi és nemzeti céljainak eléréséhez alapfeltételnek tekinti a jelenlegi multidiszciplináris egyetemi szervezet megőrzését. Küldetésnyilatkozatának megfelelően meg kívánja őrizni egységét mind a képzési szinteket, mind pedig a tudományági lefedettségeket tekintve. Elkötelezettek vagyunk és felelősséget vállalunk a régió fejlődéséért, azért, hogy a régióban élő honfitársaink helyben, egészségben és jólétben éljenek, valamint azért, hogy régiónk vonzóvá váljon a magasan képzett munkaerő számára. Ezen célok eléréséhez nélkülözhetetlen feltétel az egyetemi jelenlegi szervezeti egységének megőrzése."

A Dékáni Kollégium a sokféleséget félti

A Dékáni Kollégium a sokféleséget félti

Fotó: u-szeged.hu

Veszélyben Debrecen és Pécs is

Az SZTE Dékáni Kollégiuma állásfoglalásában külön hangsúlyozza a „jelenlegi multidiszciplináris egyetemi szervezet megőrzését”. S ezzel szoros összefüggésben azt, hogy nem értenek egyet, s nem asszisztálnak a legkülönbözőbb tudományágakat felvonultató karokat magában foglaló universitas szétverésével.

A "nemzeti orvosegyetem" létrehozása nem csupán a szegedi orvosi kart, hanem a szegedi felsőoktatás más egészségügyi képzéseit is nehéz és autonómiahiányos állapotba hozná, éppen úgy, ahogy a két másik nagy vidéki orvosegyetemi centrumot, a debrecenit és a pécsit.

Frissítés:

A felsőoktatási ponthatárokkal kapcsolatos sajtótájékoztató után újságírói kérdésre válaszolva Rovó László, a SZTE rektora közölte: "túldimenzionáltnak tartja" azokat a sajtóhíreket, hogy a szegedi egyetemi képzés rendszeréből az orvos- és az egészségtudományi képzéseket kiszakítanák. Mint mondta, nem merült fel annak lehetősége, hogy az egyetem szervezeti rendje megváltozna. Arra viszont nincs válasz, hogy akkor mi indokolta azt, hogy a SZTE Dékáni Kollégiuma rendkívüli ülésen fogadjon el állásfoglalást "az egyetem egységének megőrzéséről".

 

(Címlapfotónk: A Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatala, a felvétel forrása: Szegedi Tudományegyetem/Facebook.com.)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.