Az egységes orvosképzéssel szétverik a tudományegyetemeket? A szegedi vezetők tiltakoznak

  • B. T.
  • 2020. július 23.

Belpol

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) egységét, a képzési szinteket és a tudományági lefedettségeket akarja megőrizni a Dékáni Kollégium, mivel egy elképzelés szerint egységes, nemzeti orvosegyetemet hoznának létre. Emiatt az önálló debreceni és pécsi orvosképzés is veszélyben van. Frissítve!

Merkely Bélának, a Semmelweis Egyetem (SE) rektorának az orvosegyetemek összeolvasztását vizionáló elképzelései jó eséllyel megvalósulhatnak, és terveit azért is illik komolyan venni, mert Merkelyt sokan Kásler Miklós lehetséges utódaként emlegetik az Emmi élén – írja az SZTE Dékáni Kollégiumának állásfoglalásáról elsőként beszámoló szeged.hu. (Maga Merkely egyébként mindig határozottan cáfolta, hogy ilyen ambíciói lennének.)

Még július 20-án tartott rendkívüli ülésén Szegedi Tudományegyetem Dékáni Kollégiuma egy állásfoglalást fogadott el, amelyet Rovó László rektor, Fendler Judit kancellár, valamint az SZTE minden karának dékánja aláírásával támogatott. Az elfogadott dokumentum címe: „Állásfoglalás a Szegedi Tudományegyetem egységének megőrzéséről.” A három bekezdésből álló dokumentum így fogalmaz:

Alapfeltétel a multidiszciplináris egyetemi szervezet

„Kezdetben az »universitas« kifejezés a középkori egyetemek tanáraiból és diákjaiból álló közösség összességére utalt. Az »európai egyetem« – a katolikus egyház után – a nyugati világ leghosszabb folyamatos történettel rendelkező társadalmi intézménye. A 11. századtól kezdődően a nyugat-európai egyetemek függetlenséggel, autonómiával, belső önkormányzattal rendelkező intézmények voltak, és a kialakulóban lévő európai értékek (autonómia, sokféleség egysége stb.) meghatározó elemeivé váltak az egyház és a városi önkormányzatok mellett.

A Szegedi Tudományegyetem eszmei és intézményi gyökerei 1581. május 12-ig nyúlnak vissza, amikor Báthory István erdélyi fejedelem kiadta a kolozsvári egyetem alapítólevelét. 1872. november 10-én ünnepi üléssel kezdte meg működését a modern Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem. A trianoni szerződést követően, 1921. október 9-én Menyhárt Gáspár rektor ünnepélyes keretek között nyitotta meg a »Ferencz József Tudományegyetem« első szegedi tanévét, majd pár évvel később a mai gyermekklinika helyén az egyetem első alapkő letételével megindulnak az egyetemi építkezések. 1937-ben egyetemünk professzora, Szent-Györgyi Albert orvosi Nobel-díjat kapott. 2000 óta az SZTE Magyarország vezető tudományegyetemévé vált, a nemzetközi mezőnyben is kiemelkedő eredményeket elérve.

A Szegedi Tudományegyetem kinyilvánítja, hogy oktatási, kutatási, társadalmi és nemzeti céljainak eléréséhez alapfeltételnek tekinti a jelenlegi multidiszciplináris egyetemi szervezet megőrzését. Küldetésnyilatkozatának megfelelően meg kívánja őrizni egységét mind a képzési szinteket, mind pedig a tudományági lefedettségeket tekintve. Elkötelezettek vagyunk és felelősséget vállalunk a régió fejlődéséért, azért, hogy a régióban élő honfitársaink helyben, egészségben és jólétben éljenek, valamint azért, hogy régiónk vonzóvá váljon a magasan képzett munkaerő számára. Ezen célok eléréséhez nélkülözhetetlen feltétel az egyetemi jelenlegi szervezeti egységének megőrzése."

A Dékáni Kollégium a sokféleséget félti

A Dékáni Kollégium a sokféleséget félti

Fotó: u-szeged.hu

Veszélyben Debrecen és Pécs is

Az SZTE Dékáni Kollégiuma állásfoglalásában külön hangsúlyozza a „jelenlegi multidiszciplináris egyetemi szervezet megőrzését”. S ezzel szoros összefüggésben azt, hogy nem értenek egyet, s nem asszisztálnak a legkülönbözőbb tudományágakat felvonultató karokat magában foglaló universitas szétverésével.

A "nemzeti orvosegyetem" létrehozása nem csupán a szegedi orvosi kart, hanem a szegedi felsőoktatás más egészségügyi képzéseit is nehéz és autonómiahiányos állapotba hozná, éppen úgy, ahogy a két másik nagy vidéki orvosegyetemi centrumot, a debrecenit és a pécsit.

Frissítés:

A felsőoktatási ponthatárokkal kapcsolatos sajtótájékoztató után újságírói kérdésre válaszolva Rovó László, a SZTE rektora közölte: "túldimenzionáltnak tartja" azokat a sajtóhíreket, hogy a szegedi egyetemi képzés rendszeréből az orvos- és az egészségtudományi képzéseket kiszakítanák. Mint mondta, nem merült fel annak lehetősége, hogy az egyetem szervezeti rendje megváltozna. Arra viszont nincs válasz, hogy akkor mi indokolta azt, hogy a SZTE Dékáni Kollégiuma rendkívüli ülésen fogadjon el állásfoglalást "az egyetem egységének megőrzéséről".

 

(Címlapfotónk: A Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatala, a felvétel forrása: Szegedi Tudományegyetem/Facebook.com.)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.