Az egységes orvosképzéssel szétverik a tudományegyetemeket? A szegedi vezetők tiltakoznak

  • B. T.
  • 2020. július 23.

Belpol

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) egységét, a képzési szinteket és a tudományági lefedettségeket akarja megőrizni a Dékáni Kollégium, mivel egy elképzelés szerint egységes, nemzeti orvosegyetemet hoznának létre. Emiatt az önálló debreceni és pécsi orvosképzés is veszélyben van. Frissítve!

Merkely Bélának, a Semmelweis Egyetem (SE) rektorának az orvosegyetemek összeolvasztását vizionáló elképzelései jó eséllyel megvalósulhatnak, és terveit azért is illik komolyan venni, mert Merkelyt sokan Kásler Miklós lehetséges utódaként emlegetik az Emmi élén – írja az SZTE Dékáni Kollégiumának állásfoglalásáról elsőként beszámoló szeged.hu. (Maga Merkely egyébként mindig határozottan cáfolta, hogy ilyen ambíciói lennének.)

Még július 20-án tartott rendkívüli ülésén Szegedi Tudományegyetem Dékáni Kollégiuma egy állásfoglalást fogadott el, amelyet Rovó László rektor, Fendler Judit kancellár, valamint az SZTE minden karának dékánja aláírásával támogatott. Az elfogadott dokumentum címe: „Állásfoglalás a Szegedi Tudományegyetem egységének megőrzéséről.” A három bekezdésből álló dokumentum így fogalmaz:

Alapfeltétel a multidiszciplináris egyetemi szervezet

„Kezdetben az »universitas« kifejezés a középkori egyetemek tanáraiból és diákjaiból álló közösség összességére utalt. Az »európai egyetem« – a katolikus egyház után – a nyugati világ leghosszabb folyamatos történettel rendelkező társadalmi intézménye. A 11. századtól kezdődően a nyugat-európai egyetemek függetlenséggel, autonómiával, belső önkormányzattal rendelkező intézmények voltak, és a kialakulóban lévő európai értékek (autonómia, sokféleség egysége stb.) meghatározó elemeivé váltak az egyház és a városi önkormányzatok mellett.

A Szegedi Tudományegyetem eszmei és intézményi gyökerei 1581. május 12-ig nyúlnak vissza, amikor Báthory István erdélyi fejedelem kiadta a kolozsvári egyetem alapítólevelét. 1872. november 10-én ünnepi üléssel kezdte meg működését a modern Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem. A trianoni szerződést követően, 1921. október 9-én Menyhárt Gáspár rektor ünnepélyes keretek között nyitotta meg a »Ferencz József Tudományegyetem« első szegedi tanévét, majd pár évvel később a mai gyermekklinika helyén az egyetem első alapkő letételével megindulnak az egyetemi építkezések. 1937-ben egyetemünk professzora, Szent-Györgyi Albert orvosi Nobel-díjat kapott. 2000 óta az SZTE Magyarország vezető tudományegyetemévé vált, a nemzetközi mezőnyben is kiemelkedő eredményeket elérve.

A Szegedi Tudományegyetem kinyilvánítja, hogy oktatási, kutatási, társadalmi és nemzeti céljainak eléréséhez alapfeltételnek tekinti a jelenlegi multidiszciplináris egyetemi szervezet megőrzését. Küldetésnyilatkozatának megfelelően meg kívánja őrizni egységét mind a képzési szinteket, mind pedig a tudományági lefedettségeket tekintve. Elkötelezettek vagyunk és felelősséget vállalunk a régió fejlődéséért, azért, hogy a régióban élő honfitársaink helyben, egészségben és jólétben éljenek, valamint azért, hogy régiónk vonzóvá váljon a magasan képzett munkaerő számára. Ezen célok eléréséhez nélkülözhetetlen feltétel az egyetemi jelenlegi szervezeti egységének megőrzése."

A Dékáni Kollégium a sokféleséget félti

A Dékáni Kollégium a sokféleséget félti

Fotó: u-szeged.hu

Veszélyben Debrecen és Pécs is

Az SZTE Dékáni Kollégiuma állásfoglalásában külön hangsúlyozza a „jelenlegi multidiszciplináris egyetemi szervezet megőrzését”. S ezzel szoros összefüggésben azt, hogy nem értenek egyet, s nem asszisztálnak a legkülönbözőbb tudományágakat felvonultató karokat magában foglaló universitas szétverésével.

A "nemzeti orvosegyetem" létrehozása nem csupán a szegedi orvosi kart, hanem a szegedi felsőoktatás más egészségügyi képzéseit is nehéz és autonómiahiányos állapotba hozná, éppen úgy, ahogy a két másik nagy vidéki orvosegyetemi centrumot, a debrecenit és a pécsit.

Frissítés:

A felsőoktatási ponthatárokkal kapcsolatos sajtótájékoztató után újságírói kérdésre válaszolva Rovó László, a SZTE rektora közölte: "túldimenzionáltnak tartja" azokat a sajtóhíreket, hogy a szegedi egyetemi képzés rendszeréből az orvos- és az egészségtudományi képzéseket kiszakítanák. Mint mondta, nem merült fel annak lehetősége, hogy az egyetem szervezeti rendje megváltozna. Arra viszont nincs válasz, hogy akkor mi indokolta azt, hogy a SZTE Dékáni Kollégiuma rendkívüli ülésen fogadjon el állásfoglalást "az egyetem egységének megőrzéséről".

 

(Címlapfotónk: A Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatala, a felvétel forrása: Szegedi Tudományegyetem/Facebook.com.)

Figyelmébe ajánljuk

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.

Kik vagyunk mi?

Bár a választás lehetséges kimenetelére vonatkozó vélemények, spekulációk, kinyilatkoztatások jelentékeny hányada alapján azt hihetnénk, hogy voltaképpen már csak az kérdés, hogy kétharmada vagy csupán sima feles többsége lesz-e a Tisza Pártnak a leendő Országgyűlésben, ezúttal képzeljük el azt, hogy Orbán Viktor megnyeri az április 12-i választást.

Háború tömeggyilkosok ellen

Azt nem állíthatjuk, hogy a Trump-kormányzat ne adott volna magyarázatot arra, hogy – Izraellel szövetségben – miért kezdett háborúba Iránnal. Éppenséggel egy kicsit sok indokot is adott, lehet, egy-kettővel kevesebb elég lett volna.

„Mert ez szerelem”

  • Artner Szilvia

Bukarestben, a román állami balettintézetben diplomázott 1984-ben, majd családjával áttelepült Magyarországra. 2024 óta a Magyar Színházi Társaság (MSZT) elnöke.

Nem dőlt el, nem dőlt meg

Szombat hajnalban az Egyesült Államok és Izrael kiterjedt légi­csapásokat indított Irán ellen, s már az első napon likvidálták az iráni legfelső vallási vezetőt. A háború kimenetele és Irán politikai jövője ugyan kérdéses, de a teheráni rezsim negyedszázados aktív regionális politikájának minden bizonnyal vége.

Három méterrel a tenger szintje alatt

Április 13-a, hétfő reggel. Még csípős a tavasz, de lassan vége a fűtési szezonnak. Mindenhol kialvatlan emberek, a munkavégzés akadozik. Minden második ember csalódott. Elcsalódott, mondják, elcsalták! Többen szervezni kezdik a kivándorló bulikat. Mások csöndben csomagolnak.

Lámpával a sűrűbe

Lehet, hogy törvényes, csak épp nem éri el a célját az a büntetés, amelyet a Mezőkövesdi Járásbíróság szabott ki tárgyalás mellőzésével arra a vadászra, aki egy ember lábát örökre megnyomorította. Ezt most már nemcsak a golyós fegyverrel eltalált ökológus látja így, hanem a legfőbb ügyész is.