Az egységes orvosképzéssel szétverik a tudományegyetemeket? A szegedi vezetők tiltakoznak

  • B. T.
  • 2020. július 23.

Belpol

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) egységét, a képzési szinteket és a tudományági lefedettségeket akarja megőrizni a Dékáni Kollégium, mivel egy elképzelés szerint egységes, nemzeti orvosegyetemet hoznának létre. Emiatt az önálló debreceni és pécsi orvosképzés is veszélyben van. Frissítve!

Merkely Bélának, a Semmelweis Egyetem (SE) rektorának az orvosegyetemek összeolvasztását vizionáló elképzelései jó eséllyel megvalósulhatnak, és terveit azért is illik komolyan venni, mert Merkelyt sokan Kásler Miklós lehetséges utódaként emlegetik az Emmi élén – írja az SZTE Dékáni Kollégiumának állásfoglalásáról elsőként beszámoló szeged.hu. (Maga Merkely egyébként mindig határozottan cáfolta, hogy ilyen ambíciói lennének.)

Még július 20-án tartott rendkívüli ülésén Szegedi Tudományegyetem Dékáni Kollégiuma egy állásfoglalást fogadott el, amelyet Rovó László rektor, Fendler Judit kancellár, valamint az SZTE minden karának dékánja aláírásával támogatott. Az elfogadott dokumentum címe: „Állásfoglalás a Szegedi Tudományegyetem egységének megőrzéséről.” A három bekezdésből álló dokumentum így fogalmaz:

Alapfeltétel a multidiszciplináris egyetemi szervezet

„Kezdetben az »universitas« kifejezés a középkori egyetemek tanáraiból és diákjaiból álló közösség összességére utalt. Az »európai egyetem« – a katolikus egyház után – a nyugati világ leghosszabb folyamatos történettel rendelkező társadalmi intézménye. A 11. századtól kezdődően a nyugat-európai egyetemek függetlenséggel, autonómiával, belső önkormányzattal rendelkező intézmények voltak, és a kialakulóban lévő európai értékek (autonómia, sokféleség egysége stb.) meghatározó elemeivé váltak az egyház és a városi önkormányzatok mellett.

A Szegedi Tudományegyetem eszmei és intézményi gyökerei 1581. május 12-ig nyúlnak vissza, amikor Báthory István erdélyi fejedelem kiadta a kolozsvári egyetem alapítólevelét. 1872. november 10-én ünnepi üléssel kezdte meg működését a modern Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem. A trianoni szerződést követően, 1921. október 9-én Menyhárt Gáspár rektor ünnepélyes keretek között nyitotta meg a »Ferencz József Tudományegyetem« első szegedi tanévét, majd pár évvel később a mai gyermekklinika helyén az egyetem első alapkő letételével megindulnak az egyetemi építkezések. 1937-ben egyetemünk professzora, Szent-Györgyi Albert orvosi Nobel-díjat kapott. 2000 óta az SZTE Magyarország vezető tudományegyetemévé vált, a nemzetközi mezőnyben is kiemelkedő eredményeket elérve.

A Szegedi Tudományegyetem kinyilvánítja, hogy oktatási, kutatási, társadalmi és nemzeti céljainak eléréséhez alapfeltételnek tekinti a jelenlegi multidiszciplináris egyetemi szervezet megőrzését. Küldetésnyilatkozatának megfelelően meg kívánja őrizni egységét mind a képzési szinteket, mind pedig a tudományági lefedettségeket tekintve. Elkötelezettek vagyunk és felelősséget vállalunk a régió fejlődéséért, azért, hogy a régióban élő honfitársaink helyben, egészségben és jólétben éljenek, valamint azért, hogy régiónk vonzóvá váljon a magasan képzett munkaerő számára. Ezen célok eléréséhez nélkülözhetetlen feltétel az egyetemi jelenlegi szervezeti egységének megőrzése."

A Dékáni Kollégium a sokféleséget félti

A Dékáni Kollégium a sokféleséget félti

Fotó: u-szeged.hu

Veszélyben Debrecen és Pécs is

Az SZTE Dékáni Kollégiuma állásfoglalásában külön hangsúlyozza a „jelenlegi multidiszciplináris egyetemi szervezet megőrzését”. S ezzel szoros összefüggésben azt, hogy nem értenek egyet, s nem asszisztálnak a legkülönbözőbb tudományágakat felvonultató karokat magában foglaló universitas szétverésével.

A "nemzeti orvosegyetem" létrehozása nem csupán a szegedi orvosi kart, hanem a szegedi felsőoktatás más egészségügyi képzéseit is nehéz és autonómiahiányos állapotba hozná, éppen úgy, ahogy a két másik nagy vidéki orvosegyetemi centrumot, a debrecenit és a pécsit.

Frissítés:

A felsőoktatási ponthatárokkal kapcsolatos sajtótájékoztató után újságírói kérdésre válaszolva Rovó László, a SZTE rektora közölte: "túldimenzionáltnak tartja" azokat a sajtóhíreket, hogy a szegedi egyetemi képzés rendszeréből az orvos- és az egészségtudományi képzéseket kiszakítanák. Mint mondta, nem merült fel annak lehetősége, hogy az egyetem szervezeti rendje megváltozna. Arra viszont nincs válasz, hogy akkor mi indokolta azt, hogy a SZTE Dékáni Kollégiuma rendkívüli ülésen fogadjon el állásfoglalást "az egyetem egységének megőrzéséről".

 

(Címlapfotónk: A Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatala, a felvétel forrása: Szegedi Tudományegyetem/Facebook.com.)

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.