Az egységes orvosképzéssel szétverik a tudományegyetemeket? A szegedi vezetők tiltakoznak

  • B. T.
  • 2020. július 23.

Belpol

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) egységét, a képzési szinteket és a tudományági lefedettségeket akarja megőrizni a Dékáni Kollégium, mivel egy elképzelés szerint egységes, nemzeti orvosegyetemet hoznának létre. Emiatt az önálló debreceni és pécsi orvosképzés is veszélyben van. Frissítve!

Merkely Bélának, a Semmelweis Egyetem (SE) rektorának az orvosegyetemek összeolvasztását vizionáló elképzelései jó eséllyel megvalósulhatnak, és terveit azért is illik komolyan venni, mert Merkelyt sokan Kásler Miklós lehetséges utódaként emlegetik az Emmi élén – írja az SZTE Dékáni Kollégiumának állásfoglalásáról elsőként beszámoló szeged.hu. (Maga Merkely egyébként mindig határozottan cáfolta, hogy ilyen ambíciói lennének.)

Még július 20-án tartott rendkívüli ülésén Szegedi Tudományegyetem Dékáni Kollégiuma egy állásfoglalást fogadott el, amelyet Rovó László rektor, Fendler Judit kancellár, valamint az SZTE minden karának dékánja aláírásával támogatott. Az elfogadott dokumentum címe: „Állásfoglalás a Szegedi Tudományegyetem egységének megőrzéséről.” A három bekezdésből álló dokumentum így fogalmaz:

Alapfeltétel a multidiszciplináris egyetemi szervezet

„Kezdetben az »universitas« kifejezés a középkori egyetemek tanáraiból és diákjaiból álló közösség összességére utalt. Az »európai egyetem« – a katolikus egyház után – a nyugati világ leghosszabb folyamatos történettel rendelkező társadalmi intézménye. A 11. századtól kezdődően a nyugat-európai egyetemek függetlenséggel, autonómiával, belső önkormányzattal rendelkező intézmények voltak, és a kialakulóban lévő európai értékek (autonómia, sokféleség egysége stb.) meghatározó elemeivé váltak az egyház és a városi önkormányzatok mellett.

A Szegedi Tudományegyetem eszmei és intézményi gyökerei 1581. május 12-ig nyúlnak vissza, amikor Báthory István erdélyi fejedelem kiadta a kolozsvári egyetem alapítólevelét. 1872. november 10-én ünnepi üléssel kezdte meg működését a modern Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem. A trianoni szerződést követően, 1921. október 9-én Menyhárt Gáspár rektor ünnepélyes keretek között nyitotta meg a »Ferencz József Tudományegyetem« első szegedi tanévét, majd pár évvel később a mai gyermekklinika helyén az egyetem első alapkő letételével megindulnak az egyetemi építkezések. 1937-ben egyetemünk professzora, Szent-Györgyi Albert orvosi Nobel-díjat kapott. 2000 óta az SZTE Magyarország vezető tudományegyetemévé vált, a nemzetközi mezőnyben is kiemelkedő eredményeket elérve.

A Szegedi Tudományegyetem kinyilvánítja, hogy oktatási, kutatási, társadalmi és nemzeti céljainak eléréséhez alapfeltételnek tekinti a jelenlegi multidiszciplináris egyetemi szervezet megőrzését. Küldetésnyilatkozatának megfelelően meg kívánja őrizni egységét mind a képzési szinteket, mind pedig a tudományági lefedettségeket tekintve. Elkötelezettek vagyunk és felelősséget vállalunk a régió fejlődéséért, azért, hogy a régióban élő honfitársaink helyben, egészségben és jólétben éljenek, valamint azért, hogy régiónk vonzóvá váljon a magasan képzett munkaerő számára. Ezen célok eléréséhez nélkülözhetetlen feltétel az egyetemi jelenlegi szervezeti egységének megőrzése."

A Dékáni Kollégium a sokféleséget félti

A Dékáni Kollégium a sokféleséget félti

Fotó: u-szeged.hu

Veszélyben Debrecen és Pécs is

Az SZTE Dékáni Kollégiuma állásfoglalásában külön hangsúlyozza a „jelenlegi multidiszciplináris egyetemi szervezet megőrzését”. S ezzel szoros összefüggésben azt, hogy nem értenek egyet, s nem asszisztálnak a legkülönbözőbb tudományágakat felvonultató karokat magában foglaló universitas szétverésével.

A "nemzeti orvosegyetem" létrehozása nem csupán a szegedi orvosi kart, hanem a szegedi felsőoktatás más egészségügyi képzéseit is nehéz és autonómiahiányos állapotba hozná, éppen úgy, ahogy a két másik nagy vidéki orvosegyetemi centrumot, a debrecenit és a pécsit.

Frissítés:

A felsőoktatási ponthatárokkal kapcsolatos sajtótájékoztató után újságírói kérdésre válaszolva Rovó László, a SZTE rektora közölte: "túldimenzionáltnak tartja" azokat a sajtóhíreket, hogy a szegedi egyetemi képzés rendszeréből az orvos- és az egészségtudományi képzéseket kiszakítanák. Mint mondta, nem merült fel annak lehetősége, hogy az egyetem szervezeti rendje megváltozna. Arra viszont nincs válasz, hogy akkor mi indokolta azt, hogy a SZTE Dékáni Kollégiuma rendkívüli ülésen fogadjon el állásfoglalást "az egyetem egységének megőrzéséről".

 

(Címlapfotónk: A Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatala, a felvétel forrása: Szegedi Tudományegyetem/Facebook.com.)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.