Máris tüntetést hirdetett péntekre a Momentum az Index-ügy miatt

  • narancs.hu
  • 2020. július 22.

Belpol

Vonulásos tüntetésen állnának ki a sajtószabadság mellett.

Vonulásos tüntetést szervez péntekre a Momentum az Indexszel történtek miatt a magyar sajtószabadságért.

A Facebookon meghirdetett esemény szerint pénteken délután 6-ra a Kolosy térre, az Index szerkesztőségéhez várják a tüntetőket, mint írják, azokat, "akik nem hallgatnak! Akik kiállnak a szabad sajtó és egy szabad ország mellett!"

A Kolosy téri gyülekező után a terv szerint a tüntetők a Várba vonulnának a Karmelita kolostorhoz, vagyis a miniszterelnöki rezidenciához, hogy megmutassák, "nincsen szabad ország szabad sajtó nélkül".

Ahogy arról beszámoltunk, szerdán Bodolai László, az Indexet kiadó Magyar Fejlődésért Alapítvány elnöke egy közleményt adott ki, amelyben bejelentette Dull Szabolcs főszerkesztő menesztését azzal indokolva a döntést, hogy "az utóbbi napok megmutatták, hogy a főszerkesztőnek nem volt módja a piaci helyzetet kedvezőtlenül befolyásoló belső folyamatokat megállítani vagy kontrollálni".

Később a 444.hu nyilvánosságra hozott egy felvételt arról az állománygyűlésről, amelyen Dull az Index szerkesztőségének beszámol a történtekről: ebben arról beszélt, hogy azért akarták meneszteni, mert korábban többször is jelezte, veszélyben a lap függetlensége. Azt is mondta, felkínáltak neki egy pénzösszeget, hogy ha hallgat, akkor közös megegyezéssel is távozhat. Az Index a Dull Szabolcs mellett kiálló szerkesztőségi nyilatkozatában szintén egy "zsarolási folyamatról" írt, amellyel Bodolai László az Indexet veszélyben mutató barométer visszaállítását próbálta kikényszeríteni. Bodolai később tagadta, hogy zsarolásról lett volna szó.

A Momentum most azzal hirdette meg a tüntetését, hogy "az Index szerkesztősége elmondta, mi történik: beavatkozás a munkájukba, fenyegetés, zsarolás, kényszerítés, nyomásgyakorlás, ellehetetlenítés. Ezt nem engedhetjük" – írják.

Hozzáteszik, ahol kicsinálják az összes szabad médiumot, ahol rémhírterjesztésért visznek el rokkantnyugdíjasokat, az nem egy demokratikusan működő jogállam, mert egy demokráciában nem történhet olyan, hogy “szervezeti átalakításokra” és “szinergiákra” hivatkozva egy kormányközeli tulajdonos egyik napról a másikra elküldi az ország legismertebb online hírportáljának a főszerkesztőjét.

"Mindezt persze úgy, hogy közben mindenki tudja, hogy a céljuk kizárólag annyi, hogy elhallgattassanak mindenkit, aki nem ért egyet velük, aki megírja a valóságot" – írják a tüntetés szervezői.

A szervezők azt kérik, hogy aki demonstrálni megy, ezt maszkban tegye.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.