Az ellenzéki polgármesterek maguk kilincselnének a vállalkozásoknál az iparűzési adóért

Belpol

Ellenzéki városvezetők mondták el egy kerekasztal-beszélgetésen, milyen lehetőségeik vannak a túlélésre. 

„Önkormányzatok a NER szorításában” címmel tartott kerekasztal-beszélgetést csütörtökön délután a Republikon Intézet ellenzéki polgármesterek részvételével. Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, Cserdiné Németh Angéla XV. kerületi, Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi, Nemény András szombathelyi és Nyirati Klára bajai polgármester beszélt arról, milyen helyzetben van a magyar önkormányzatiság, milyen hatása van a kormány intézkedéseinek (iparűzési adó elvonása) a helyi költségvetésre, és milyen lehetőségei vannak ilyen helyzetben az ellenzéki vezetésű városoknak.

A beszélgetés során többször is előkerült, hogy miközben karácsonykor a kormány szinte kizárólag a fideszes vezetésű városok között osztott szét milliárdokat, az ellenzéki vezetésű települések semmilyen kompenzációt nem kaptak. Elhangzott, hogy Budapest működtetéséből a korábbi költségvetéséhez képest mintegy 40 százalék hiányzik, összesen körülbelül 80 milliárd forint, a XV. kerületnek legalább 3,5 milliárd forintot jelentettek az elvonások, Baján 700 millió forinttal kevesebb a bevétel, Hódmezővásárhelyen 600 millió forintot jelent az ipa kiesése, Szombathelyen pedig 1,2 milliárd forintot.

Nemény András úgy fogalmazott, a járvány miatti kiesést és pluszköltségeket még meg tudták oldani, de 2021-ben mindent összeadva 3,6 milliárd forint hiányzik a város költségvetéséből, amely már kezelhetetlen.

„Ha a covid az infarktus, a kormány okozott még egy stroke-ot, és most azt várják, hogy fussunk versenyt”

– tette hozzá.

Hódmezővásárhelyen és Baján az elvonások ellenére kisebb, fenntartható fejlesztések kigazdálkodásában gondolkoznak, Cserdiné Németh Angéla azonban arról beszélt, hogy a december 31-én egy kormányrendelettel a kerülettől is elvonták az egészségügyi intézmények felújítására szánt támogatást, holott az utolsó pillanatig tárgyaltak erről. Emellett a XV. kerületben nem marad pénz a több mint 50 éves óvoda- és bölcsődeépületek felújítására sem, abban pedig csak reménykednek, hogy a kerületi szociális ellátásokat meg tudják tartani. Szombathelyen valószínűleg szintén a szociális támogatásokat kell majd visszavágni, de mint Nemény András fogalmazott,

ha nem lesz kompenzáció, a Savaria Karnevál megrendezése is kétséges lesz.

„Van egy listánk, hogy ha nagy a baj, miből veszünk el: sport, kultúra, szociális területen, de akkor már nem beszélhetünk városról. Megtesszük, amit tudunk, de ha a működésből kell visszavenni, azt mindenki meg fogja érezni” – tette hozzá.

Karácsony Gergely azt mondta, ha visszanyesnék a közszolgáltatásokra költött összegeket, akkor ezek összeomlanának, azzal pedig nem is lehet sokat spórolni, ha például egy busz ritkábban járna. Mint mondta, elvégeztek némi finomhangolást, de a főváros alapvetően a tartalékait forgatja be a költségvetésbe, ami nem is lenne gond, mert amikor jobban megy a gazdaság, akkor félre lehetne tenni, jelenleg viszont válság idején többet fizet be a főváros a központi költségvetésbe mint amennyit kap.

Hozzátette, a fővárosnak jelent némi mozgásteret, hogy van fejlesztési hitelkerete is, amelyet sikerült újratárgyalni, bár bővíteni nem, mert a kormány nem járult hozzá. Karácsony arról beszélt, hogy a Lánchíd felújítása elindult, illetve vannak olyan projektek is, amelyekről egyeztetnek a kormánnyal – ilyen a Biodóm, amelyet muszáj befejezni, „mert különben kidobtunk 70 milliárd forintot az ablakon”; illetve a pesti alsó rakpart felújítása is. A még az előző városvezetés által elindított járműcsere-programra (trolik és villamosok beszerzése) viszont nem látni a forrásokat.

A beszélgetésen a polgármesterek arra is többször kitértek, hogy a kormány mostanra egyértelműen különbséget tesz fideszes és nem fideszes vezetésű városok között. Nemény András elmondta, hogy a héten több városvezetővel közösen egyeztettek a Megyei Jogú Városok Szövetségét vezető kaposvári fideszes polgármesterrel, Szita Károllyal, ahol szóba került az ellenzéki városok kivéreztetése is. „Provokáltam Szitát az ülésen, hogy mit csinálna, ha minden szomszédos város kapna pénzt, de ő nem. Erre azt mondta, nagyon mérges lenne. Szabadkozott, hogy megpróbálta, ha nem is nyilvánosan, de eddig terjed az ő hatásköre. Ez a rendszer olyan, hogy van egy főnök, és ellene nem mernek szólni, mert akkor az ő városuk is rosszul járhat” – emlékezett vissza Nemény, aki szerint a megbeszélésen szóba került, hogy az ellenzéki városok mit kérnének a kormánytól, de

ha kapnak is támogatást a kormánytól, cserébe további hatásköröket fognak elvonni az önkormányzatoktól.

Nyirati Klára egy olyan történetet osztott meg, amelyben egy már elnyert pályázat megvalósítását lehetetlenítették el: mint mondta, az előző bajai városvezetés 660 millió forintot nyert egy uszoda és wellness központ tervezésére, a közbeszerzés kiírásáról pedig szerződést is kötöttek az állami tulajdonú Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-vel (BMSK), amely azonban ezután nem írta ki határidőre a közbeszerzést és a város megkereséseire sem reagált, a határidő be nem tartása miatt pedig a városnak vissza kellene adnia a korábban megkapott pénzt. Nyirati elmondása szerint a helyi Fidesz most ezzel támadja a városvezetést, amely viszont be akarja perelni a BMSK-t, mert a megkötött szerződés ellenére sem indították el a közbeszerzést. 

Az ellenzéki polgármesterek hosszan értekeztek az önkormányzatiság lebontásáról is. Karácsony Gergely azt mondta, a magyar belpolitikának nagyon fontos frontvonala most az önkormányzatok és a kormányzat közötti, az önkormányzatok lebontása pedig a demokrácia szisztematikus felszámolásának folyamatába illeszkedik. „A központi hatalmi szerveket már megszállták, a központi hatalom ellensúlyát pedig jelenleg az önkormányzatok jelentik” – mondta, hozzátéve, hogy az elmúlt 10 évben egy választást nem nyert meg a Fidesz, a 2019-es önkormányzatit, a mostani folyamatoknak pedig ehhez van köze.

„Ami most történik, az nem kormányzás, hanem uralkodás. Amit az önkormányzatok csinálnak, az viszont kormányzás, a helyi közösségek érdemi szolgálata” – mondta Karácsony, aki szerint az ellenzék kapott egy lehetőséget, hogy a helyi kormányzásban értékeket mutathasson meg, például hogy egy beruházásnak nem kell feltétlenül ezer fa kivágásával történnie.

Nyirati Klára arról beszélt, hogy az önkormányzatiság visszaesett a rendszerváltás előtti szintre, a kormány „rablógazdálkodást” folytat, az emberek jó része pedig függ valamilyen szinten a kormánytól. „Ez nem a Kádár-korszak, ez már a Rákosi-korszak” – fogalmazott. 

Márki-Zay Péter ugyanakkor hozzátette, a magyar önkormányzati rendszer a kormány intézkedéseitől függetlenül is rendkívül elavult struktúra, hiányzik belőle a gazdasági szemlélet, a korszerű vállalatirányítási és intézményi rendszer és kultúra. „Sokszor a zavarosban halászás miatt szándékosan nem alakították ki ezeket, a fejlesztéseket ész nélkül hajtották végre, függetlenül attól, hogy a működtetés például mennyire veszteséges” – mondta.

Szerinte ez örökölt probléma, ugyanúgy, mint az államigazgatásnál, és ehhez adódik hozzá az is, hogy „amiről beszélünk, az egy maffia”. Felidézte, hogy míg 2010 előtt Kósa Lajos volt debreceni fideszes polgármester volt a legnagyobb harcosa az önkormányzatiságnak, addig 2010, és különösen 2019 óta zajlik a központosítás, de valójában

a lopás és a hatalom megtartása van mögötte. Azt akarják megakadályozni, hogy egy kormányváltás ennek a talaján elindulhasson.

Márki-Zay hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok ellehetetlenítése valójában hatalomtechnikai kérdés, és mint fogalmazott, „ezzel a maffiával kell szembeszállni”. Hozzátette, ha nem sikerül leváltani a kormányt 2022-ben, akkor egy tanácsrendszer kialakítása várható, ahol semmilyen hatósági jogköre nem lesz a polgármestereknek és az önkormányzatoknak.

Abban mind az öt résztvevő ellenzéki polgármester egyetértett, hogy a hosszú távú megoldást az önkormányzatok számára a 2022-es kormányváltás jelentené. „Ha kibírjuk 2021-et, akkor két dologban bízhatunk: valamiféle gazdasági talpraállásban, amely a bevételeket növeli, és hogy vagy a kormány politikája változik meg, vagy a kormány. 2022 tétje az, hogy megmaradnak-e az önkormányzatok” – mondta Karácsony Gergely.

Márki-Zay közölte, azt várja az ellenzéki pártoktól, hogy alakuljon árnyékkormány, és egységesen nyilvánítsák ki, hogy kormányra kerülve helyreállítják az önkormányzatiságot, illetve határozzák meg, hogy milyen fékeket és ellensúlyok fognak beépíteni a saját hatalmuk korlátozására és az önkormányzatok önállóságának biztosítására.

„Az önkormányzatokkal kapcsolatban az egységes ellenzéki pártok minél hamarabb tegyék nyilvánvalóvá, hogy mit akarnak tenni, és hogyan akarják biztosítani az önkormányzatok függetlenségét, saját bevételeit” – hangsúlyozta. A hódmezővásárhelyi polgármester a maga részéről ugyanakkor azt ígérte, hogy ha 2022 után egy új kormány olyat lépne, mint a mostani Fidesz-kormány, és például hátrányosan különböztetné meg a fideszes városokat, akkor képviselni fogja őket is, és küzdeni fog, „hogy valóban demokratikus országban éljünk”. Hozzátette, a Szita Károllyal folytatott említett tanácskozáson egyébként két fideszes polgármester azt ígérte neki, hogy hajlandó kiállni az ellenzéki városokért nyilvánosan is, de ez még nem történt meg. 

Nemény András hozzátette, az ellenzéki pártoknak azt is ki kell mondania, hogy kormányra kerülve nem fogják megkülönböztetni a városokat a vezetésük pártállása szempontjából. Karácsony hozzátette, szerinte az ellenzéki pártoknak pont abban különbözik a politikája a Fideszétől, hogy képes egységet képviselni, a főváros is fejleszt fideszes vezetésű kerületekben és „nem szállítjuk le a buszról a fideszeseket”, ebben a szellemiségben kell új alapokra helyezni az önkormányzati politikát is.

„A nagy kérdés az, hogy hogyan húzzuk ki önkormányzati szinten 2022-ig” – tette fel a kérdést Nyirati Klára, aki azt mondta, személyesen kéri a bajai vállalkozásokat, hogy fizessék be az iparűzési adót.

„Meg kell keresnünk a vállalkozókat személyesen, hogy ha lokálpatrióták, és szeretnék, ha lenne tömegközlekedés és közvilágítás, akkor fizessék be az ipát”

– mondta, hozzátéve, eddig jó tapasztalatai vannak erről, és sok ígéretet kapott már vállalkozásoktól, egy helyi vállalkozói kör pedig nyilvánosan is vállalná, hogy így tesz.

A résztvevő polgármesterek elmondása szerint mindannyiuknál vannak már ezzel kapcsolatban pozitív visszajelzések. Karácsony azt mondta, a nemrég indult plakátkampányt is arra szeretnék kifuttatni, hogy ne éljenek a vállalkozók az ipa elengedésével, Márki-Zay pedig azt mondta, olyan magánszemélyek is akadtak Hódmezővásárhelyen, akik a kormány tilalma miatt nem kivethető földadót szeretnék befizetni a városnak. Azt mondta, erről levelet is fognak küldeni a helyieknek.

 

Neked ajánljuk