Az ellopott Balaton

Jól tükrözi az ország állapotát a Balaton átalakulása: a tó környéke immár a gazdagok pihenőhelye, a változás legnagyobb haszonélvezőit pedig Orbán Viktor környezetében kell keresni.

A tömegek nyaralóhelyéből az elmúlt években egyre inkább a kiváltságosok pihenőhelyévé vált a Balaton. Kormányközeli és egyéb jól menő vállalkozók vásárolják fel a legjobb telkeket, hogy oda luxusapartmanokat húzzanak fel. Eltűnőben vannak a szabadstrandok, a kempingeket beépítik, ezzel pedig egyértelműen a szegényebb rétegek szorulnak ki a tó mellől. Az új szabályozás az építkezéseknek kedvez a zöld felület és a szabadon hozzáférhető vízpart kárára, a következő években pedig több százmilliárd forintot költ a kormány a Balaton fejlesztésére. A legnagyobb beruházó és a változások legnagyobb nyertese természetesen Mészáros Lőrinc és Tiborcz István. A kormányfő jó barátja és a veje már 14 kemping és 10 szálloda tulajdonosa a Balaton körül, de a portfólióban van borászat, kikötő és golfpálya is. Az ingatlanpiacon általában úgy tartják, érdemes Mészárosék közelébe költözni, vagy a szomszédjukban befektetni, mert az ilyen környék biztosan fejlődni fog – a Balatonnál sincs ez másképp.

A Balaton a kádári konszolidáció szimbólumaként az 1950-es évektől kezdve a tömegek nyaralóhelye lett. A honi idegenforgalom legfontosabb helyszínévé tett tó és környéke központi fejlesztési tervek híján lassan leamortizálódott, a ’80-as, ’90-es évekre átcsúszott a helyi ügyeskedők és a szervezettebb alvilág kezébe (lásd: A dolgozók tava, Magyar Narancs, 2015. május 28.). A határok megnyílása óta a Balaton presztízse és pozíciója folyamatosan romlott, az utóbbi években viszont újra pezsgés van, és még csak nem is a retróhullám miatt. Elsősorban a budapesti felső-középosztály kezdte újra felfedezni a Balaton-felvidéket, a Káli-medencét, majd északról elindulva lassan az egész Balatont. E folyamattal párhuzamosan lett a hazai turizmus fellendítése a kormány egyik prioritása, valószínűleg nem függetlenül attól, hogy a miniszterelnök családja is élénken érdeklődik e szolgáltatási ág iránt. Ahogy a Mészáros–Tiborcz-érdekkör terjeszkedni kezdett a Balatonnál, rögtön lett új Balaton-törvény és fejlesztési terv is annak ellenére, hogy a tó térsége ma sem rendelkezik közös irányítási rendszerrel.

Hotel Pelion, Tapolca

Fotó: Szántó György

 

Szabályozás és fejlesztések

2016-ban Lázár János adta be a Balaton-törvény módosítóját a költségvetéssel egy időben, így előbbi kevesebb figyelmet kapott. Az új törvény megkönnyítette a tó környékén az ingatlanfejlesztéseket és lazított a partszabályozás előírásain. A korábbi szabályozás szigorúan tiltotta a tómeder csökkentését, a partvonal megváltoztatását, vagy a tóba benyúló állandó építmények kialakítását. A szabályozást addig is figyelmen kívül hagyták sokszor, és valószínűleg most már nem is bontják vissza a szabálytalan építményeket. Az építkezésekhez ugyanis már nincs szükség vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekre: csupán partvonal-szabályozási tervet kell készíteni, de ezek kötelező tartalmi elemei kikerülnek a törvényből. Tavaly módosult a területrendezési törvény is, amely rögzíti a Balatonra vonatkozó szabályokat is. A törvényt Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára úgy jellemezte, hogy az „eddigi területhasználati szabályok rugalmasabbá válnak, így könnyebben elkészíthetőek lesznek a települési tervek”. A törvény vitájában a szocialista Harangozó Gábor arra figyelmeztetett, hogy a törvény nem tiltja a Balaton-part további beépítését és kempingek felparcellázását sem. Míg Lázár János azt mondta, hogy „a Balaton mindenkié, ez a legfontosabb kormányzati álláspont, hozzáférhetőnek kell maradnia a tónak”, addig az MSZP úgy látja, „a Fidesz azt tervezi, hogy a Balatonnál jövő évtől már csak a tehetősek nyaralhassanak”, és „a Balaton fideszes kisajátítása” valós veszély.

A konkrét, helyi építési előírásokat tartalmazó jogszabályokat ezekben a hónapokban véglegesítik az önkormányzatok. Az eddig nyilvánosságra került településképi arculati kézikönyvek (TAK) és településképi rendeletek (TKR) azonban inkább befektetőbarátnak tűnnek: a forráshiánnyal küzdő önkormányzatok minden beeső forintnak örülnek, főleg azóta, hogy a kormány az elmúlt években rengeteg forrást vont el, például megfelezte az idegenforgalmi adó kiegészítését is.

A Balaton fejlesztését célzó programot 2016 végén nyújtotta be a kormány. Ennek keretében 365 milliárd forintot költenek – részben uniós forrásból – turisztikai fejlesztésekre. Ebből például 5 milliárd forint jut kempingfejlesztésre, 17 milliárd „tematikus élménypark” kialakítására, 8 milliárd pedig „integrált termék- és szolgáltatásfejlesztésre”. Hasonlóan nagy összegekből újulhatnak meg a kikötők és a hajópark, és tízmilliárdos nagyságrendben költenek a közlekedés fejlesztésére is (légi forgalom, buszok, vasút). Ezen felül 2019 után további 300 milliárd forintot ad a kormány a kiemelt térségek – köztük a Balaton – turizmusának fejlesztésére. Guller Zoltán miniszteri biztos, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója elmondta, hogy 2030-ra Magyarországot Közép-Európa vezető turisztikai térségévé szeretnék emelni. Az MTÜ programját a Mészáros Lőrinc-féle Világgazdaság úgy mutatta be, hogy „gombamód szaporodhatnak a szállodák a Balaton környékén”.

Mészáros Lőrinc

A Balaton legfőbb ura természetesen a Mészáros Lőrincnek nevezett szupervállalkozó. Hotelek, kempingek, borászat, rádió tulajdonosa már a Balatonnál Mészáros, és persze a környékbeli fejlesztésekből is csurran-cseppen. 2016-ban került a felcsúti polgármesterhez az ország egyik legnagyobb szállodalánca, a Hunguest Hotels. A Hunguestet Leisztinger Tamás – korábban MSZP-közeli – vállalkozó adta el Jászai Gellértnek. Leisztinger tavaly azzal indokolta az eladást a Narancsnak, hogy „kapott egy jó ajánlatot” (lásd: „Olyan nincs, hogy valaki a hatalom ellen legyen”, Magyar Narancs, 2017. február 9.). A vételár több tízmilliárd forint lehetett, és Jászai – aki a Konzum Nyrt. élén ma már büszkén vallja magát Mészáros Lőrinc jobbkezének – akkor azt állította, magának vásárolt. Pár hónap elteltével aztán a szállodák hivatalosan is Mészáros Lőrinchez kerültek, amikor a felcsúti csodaember papíron is a Konzum fő tulajdonosa lett. Többek között a lánc­hoz tartozik a négycsillagos Balatonal­mádi Hotel Bál Resort (a település szívében, egy ősparkban található, 200 méterre a tótól), a szintén négycsillagos Hotel Pelion Tapolcán, a felújítás alatt álló part menti Hotel Helikon Keszthelyen, valamint további három szálloda a Balaton vonzáskörzetében (a hévízi Hotel Helios és Hotel Panorama, valamint a zalakarosi Hotel Freya). A fellendülő turizmussal persze a Hunguest is jól járt, erről a szintén kormányközeli Magyar Idők számolt be. A teljes lánc (tehát a nem Balaton-környéki szállókkal együtt) tavaly 15 milliárd forintra növelte árbevételét (ez 1,5 milliárddal több, mint 2016-ban), miközben a vendégéjszakák száma közel 90 ezerrel emelkedett. A cég 2016-ban 800 millió forint eredményt termelt, korábban pedig jóval egymilliárd felett, igaz, akkor még több szálloda tartozott a láncba.

Tavaly lett Mészárosé a Balatontourist, amelyet a Hunguesthez hasonlóan a Konzum-csoporton keresztül birtokol. Érdemes megjegyezni, hogy Jászai már volt egyszer a Balatontourist tulajdonosa, a kétezres évek közepétől. A luxemburgi bejegyzésű SCD-csoport tulajdonos-elnökeként Jászai hatalmas turisztikai céget álmodott meg, a válság azonban elsodorta terveit. 2010-ben bővülés helyett kénytelen volt eladni nemcsak a Balatontouristot, de egyéb érdekeltségeit is (például a sármelléki reptér üzemeltetését vagy Budapesten a déli Klotild Palotát és a Párisi udvart), ám 2017-ben az erre a célra létrehozott Konzum-leányvállalat, a BLT Group lett a Balatontourist tulajdonosa. Mészárosék végül attól a Varga Jenőtől vették meg a társaságot, aki a Malév felszámolását is vezette, vagyis bizalmi embernek számít. Ennek azért van jelentősége, mert Varga két további kemping, a zamárdi és a siófoki haszonélvezője is. A Balatontouristhoz tartozó három cég főleg part menti kempingek üzemeltetésével foglalkozik. A társaság 106 hektárnyi Balaton-parton 5200 kempinghely, 500 bungaló és 200 mobilház felett rendelkezik. A kempingek és üdülőfaluk körbe­ölelik a tavat, hiszen a Balatontouristhoz tartozik a balatonfüredi Füred Kemping, a bala­ton­akali Strand-Holiday Kemping, a révfülöpi Napfény Kemping, a keszthelyi Zala Kemping és Üdülőfalu, a balatonberényi Naturista Kemping, a balatonalmádi Yacht Kemping, a balatonszemesi Vadvirág Kemping és Üdülőfalu, a zamárdi Mirabella Kemping, a siófoki Aranypart Kemping és Üdülőfalu, valamint a Zalakarosi Termál Kemping is. A Balatontourist 2017-es sikereiről szintén beszámolt a Magyar Idők; eszerint a cégcsoport tavaly 1,4 milliárdos árbevételt ért el 10 százalékos forgalomnövekedés mellett, míg a 2016-os nyeresége meghaladta a 116 millió forintot. A cég vezetője, Nagy Gábor azt is megosztotta az olvasókkal, hogy nem akarnak bekebelezni mindent, ennek bizonyítéka, hogy bár a Siófok-Sóstón lévő Ifjúság Kemping tulajdonosát felszámolták, arra a területre nem pályáztak. A Magyar Idők „piaci információk alapján úgy tudja”, hogy az új gazda, a részben szlovák tulajdonú Retro Motors Company „valószínűleg nem szálláshelyként tervezi újranyitni a más típusú fejlesztésre is alkalmas területet”. A lap azt már elfelejtette hozzátenni, hogy a Retro Motors vezetőjének, Putnik Ljubomirnek közös cége van Árki Tamással, aki egy másik Mészáros-cég, az Eurogenerál igazgatósági tagja. A felszámolás idején még 942,4 millióra becsülték a 8,25 hektáros területet, amit a vevő végül 377 millióért kapott meg. Most már csak az a kérdés, mi lesz az a bizonyos „más típusú fejlesztés” – ehhez némi kapaszkodót a balatonakali kemping sorsa adhat. A Strand-Holiday két kemping összevonásából született, így itt található az egyik leghosszabb egybefüggő partszakasz a Balatonon. A csődbe ment kempingtulajdonos céget a felszámoló 2016-ban a becsült érték kevesebb mint feléért adta el az akkor még rejtélyes SSS Groupnak, ahonnan Mészárosékhoz került a nagy értékű ingatlan. Az adásvételről egy évvel ezelőtt a 24.hu írt, ebből pedig az derül ki, hogy a kemping napjai meg vannak számlálva. Az eladásról szóló önkormányzati jegyzőkönyv szerint „a vevő képviselője a minőségi turizmus felé szeretne nyitni, fejleszteni, a területet beépíteni, épületeket emelni”. A lakókocsikat hamar el is vitették a helyszínről, Koncz Imre, Balatonakali polgármestere pedig azt mondta a lapnak, hogy „szinte biztosra vehető, hogy a nagy múltú kemping a régi fényében mint kemping, már nem fog pompázni”. A cikkben megszólalt egy helyi vállalkozó, aki azt mondta, tudomása szerint a területet beépítik, és apartmanházakat húznak fel a kemping helyére. Valószínűleg pár éven belül a többi Mészáros-féle kemping is hasonló sorsra jut, hiszen a zömében vízparti telkeken különleges adottságú – és drágán értékesíthető – lakóparkokat lehet építeni azoknak, akiknek bejött a NER.

Azzal, hogy a Hunguest és a Balatontourist egy kézbe került, Magyarország legnagyobb turisztikai vállalkozása jött létre. A Mészáros neve alatt futó birodalom vezetői türelmetlenek voltak, mert még az előtt átvették a Balatontouristban az irányítási jogokat, hogy arra a hatóság engedélyt adott volna. A Gazdasági Versenyhivatal ezért 5,3 millió forintra büntette a céget. Még szerencse, hogy a kormány tavaly úgy döntött: 5 milliárd forintot ad a balatoni kempingek fejlesztésére, így talán lesz miből kigazdálkodni a büntetést. Aggódni azért sem kell, mert Mészárosnak a Balatontouriston és a Hunguesten túl is vannak szálláshelyei a Balatonnál. Mészárosé lett a badacsonyörsi Balaton Kemping és Vendégház, valamint a Konzumhoz került a balatonalmádi Yacht Kemping tulajdonjoga, egy 6,4 hektáros terület Almádi központjában és a felújításra váró, part menti Balaton Szálló Keszthelyen. Szijj Lászlón és a Duna Aszfalton keresztül került közel Mészároshoz az évek óta üresen álló Hotel Via – amelyet közvetlenül a megtévesztő nevű Szőke Tisza Kft. birtokol. De még ezzel sem értünk a lista végére, mert a birodalom része a Mészáros tulajdonában lévő MKB Banké a balatonakarattyai egykori nudista strand, a Piroska kemping 3 hektáros területe. Ráadásul az mfor.hu január elején arról írt, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. portfóliótisztításba kezdett, és eladogatja ingatlanait. Így megválik Balatonföldvár egyik legjobb fekvésű, part menti ingatlanától is, ahol a Hotel Három Hattyú áll. A lap szerint a vevő Mészáros Lőrinc lehet, aki már tavaly is érdeklődött a telek iránt, mert oda állítólag luxuslakóparkot szeretne felhúzni. Ne felejtsük, hogy a Magyar Közút közbeszerzésein többnyire Mészáros-közeli cégek a befutók.

 

Fotó: Narancs-gyűjtés

A terjeszkedés persze nem állhat meg az idegenforgalomnál. Tavaly nyár végén a Mészáros család agrárérdekeltségeit összefogó Búzakalász 66 Kft. több mint 100 hektár Balaton-felvidéki szőlőültetvény birtokosa lett. A Demján Sándor nagyvállalkozó tulajdonában lévő Badacsonyi Pincegazdaság vált meg érdekeltségeitől, így ma már Mészárosé a Tihany-Vin Kft., a Badacsonyi Pincészet Kft., a Canter Borház Kft. és a Tihanyi Borászati Kft. is. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Búzakalász 66 korábban már bevásárolt Tokaj környékén (Dereszla Bortermelő Kft., Dereszla Food and Spirit, Henye Borászat, Tokaj-Major Bortermelő Kft.), akkor nem túlzás kijelenteni, hogy Mészáros a turizmus mellett a borászatban is a legnagyobbak közé került.

De nem lehetne összekapcsolni a két ipar­ágat? Nos, ez a kérdés feltehetően Mészároséknak is eszükbe jutott, és igennel válaszoltak rá. Tavaly ősszel ugyanis Zánka képviselőtestülete a Budakalász 66 bevonásával a község településrendezési tervének módosításáról egyeztetett. A település keleti határában lévő Canter Borházat ugyanis borhotellé szeretnék bővíteni, aminek valószínűleg nincs semmi akadálya. Mint Filep Miklós, Zánka polgármestere a decemberi közmeghallgatáson elmondta, a település jól jár a szállodával, hiszen az új munkahelyeket és extra adóbevételeket teremt. Ráadásul Mészárosék 20 millió forintot is felajánlottak az önkormányzatnak, amit „például a környék útjainak javítására fordíthatnának”. Ezért cserébe igazán nem probléma a jelenlegi erdős területet feláldozni, és engedélyezni a nagyobb beépíthetőséget.

Mészáros nemcsak vendégül lát és bort termel a Balatonnál, de szórakoztat és informál is. 2017. június végén Mészárosék egyik családi cége, a Talentis Group megvette a balatoni térség kereskedelmi rádióját, a Part FM-et. A rádiót működtető Echo Penisolát azóta – a versenyhatósági eljárást elkerülendő – tovább is adták a már említett Szőke Tisza Kft.-nek, azaz nem adták ki az érdekkörükből. A Part FM a „Balaton rádiójaként” hirdeti magát, a siófoki 92,6 és a fonyódi 101,3-on sugároz, ezzel le is fedi a teljes balatoni régiót, sőt a kétszer 50 km-es adókörzet miatt még Székesfehérváron, Veszprémben és Kaposváron is fogható. Azt már csak emlékeztetőül írjuk, hogy mind a négy Balaton-parti megye napilapját (Veszprém megyei Napló, Zalai Hírlap, Somogyi Hírlap, Fejér Megyei Hírlap) a Mediaworks adja ki, amelyet a Népszabadság bedöntése után vett át Mészáros. Persze, máshonnan is jut azért a kasszába. A dél-balatoni vasút felújítását 72,4 milliárd forintért (az előzetesen becsült költségnél 20 milliárddal drágábban) végzik Mészáros cégei a Swietelskyvel konzorciumban, de a rászoruló gyerekek táboroztatásával foglalkozó zánkai és fonyódligeti Erzsébet Tábor is már Mészárosnál hagyott több mint félmilliárd forintot.

Tiborcz István

A család első nagybevásárlása a Balaton partján a keszthelyi vitorláskikötő trükkös bekebelezése volt, amelynek részleteit az Átlátszó göngyölítette fel. A kikötőt évek óta veszteségesen üzemeltető Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) 2012 elején a működtetés jogát átadta a helyi önkormányzatnak, és opciós szerződést is kötöttek a Keszthelyi Yachtkikötő Kft.-vel. Eszerint az önkormányzati cég 2014 végéig 330 millió forintért megveszi a kikötőt, ha pedig mégsem, akkor 50 milliót fizet a Bahartnak. A határidő lejárta előtt az önkormányzati cég élt az opciós jogával, majd másnap eladták a Keszthelyi Yachtkikötőt egy Tiborcz István résztulajdonában álló társaságnak. Ezzel a húzással sikerült mindenféle pályáztatási eljárást kikerülni. Tiborczék a vételáron túl kifizették a társaság 23 millió forintos tartozását is, és nem csak a kikötő üzemeltetési joga lett az övék, de a város tulajdonában lévő 7600 négyzetméteres terület bérleti joga is, 15 évre – havi 300 ezer forintért. Ez utóbbi terület (büfé, snackbár, fürdőház, pontonok) opciós vételi joga is Tiborczékhoz került, és mindezért nem is igazán kellett a zsebükbe nyúlniuk: az akkor 50 százalékban állami tulajdonú Gránit Bank 450 millió forintos hitele bőven fedezte a ki­adásokat. Nem sokkal azután, hogy az ügylet nyilvánosságot kapott, Tiborcz névleg kiszállt a keszthelyi kikötőből, de az nem igazán került távol a miniszterelnöki vő köreitől. Ma is tulajdonos a cégben Péter Zsolt, az Elios Zrt. egyik vezetője, György Zoltán, aki Bánki Erik fideszes képviselő jó barátja és régi üzlettársa (valamint a 2010 utáni állami fürdőépítési láz nyertese), Peresztegi Márton, az Eximbank egyik igazgatóhelyettese vagy Gelencsér János, aki a Fidesz képviselője Hévízen.

Keszthelynél maradva, Tiborcz és Mészáros érdekeltségébe került a Monarchia korabeli, 2004-ben felújított partközeli Hullám Szálló. Ennek közvetlen tulajdonosa a Pannon Tessera Hospitalis Zrt., amelynek vezetője Somlyai Zoltán, Mészáros üzlettársa. A cég a Tiborcz tulajdonában álló, budapesti volt Mahart-székházba van bejelentve, a társaság jogásza pedig Hamar Endre, Tiborcz ügyvédje és üzlettársa. Tiborcz és Mészáros érdekeltsége nem csupán Keszthelyen ér össze: a hotel- és kempingfelvásárlások jó részét az a B3 Takarékszövetkezet finanszírozta, amely az utóbbi években szintén Mészáros vonzáskörzetébe került. A kempingekből Tiborcznak is jutott: a hozzá közel álló Magyar Építő Zrt. lett a 3 hektáros keszthelyi kemping tulajdonosa, a fonyódi, 100 hektáros Napsugár Kemping pedig az FND Kemping Kft. birtokába került. Az FND tulajdonosai között megtaláljuk a kormányzati gyűlöletkampányokat levezénylő Kuna Tibor üzlettársait. A cég vezetője Kiss Zsófia, aki üzleti kapcsolatban van a volt bibós, és állami megrendelésekből is jól kereső Rátky Miklóssal, az Index szerint pedig Kiss a keszthelyi kikötő vezetőjével is üzleti kapcsolatban áll. A Heti Válasz arról számolt be tavaly, hogy a kempingek tulajdonjogát felszámolások során szerezte meg Tiborcz és Mészáros, meglehetősen nyomott áron. A keszthelyi telek irány­ára 976,5 millió volt, ám végül csak 250 milliót fizettek érte, a balatonakaliért 817 millió helyett 300 milliót, a fonyódiért pedig 700 helyett 300 millió forintot kellett kifizetni, a baráti B3 Takarékszövetkezet hiteléből. A lap szerint Tiborczéké a már lebontott keszthelyi Phoenix hotel beépíthető telke is, és ezzel „néhány foghíj kivételével a teljes városi partszakasz” az Orbán család közelébe került.

Tiborcz István nem lenne Tiborcz István, ha megelégedne szállodákkal és olcsó kempingekkel. A nagy budapesti hotelbizniszeit szervező BDPST Zrt. ugyanis megvette a badacsonyi Ranolder-villát. Ranolder János egykori veszprémi püspök klasszicista villája ugyan meglehetősen romos állapotban van, de csinos kis birtok veszi körül, pazar balatoni panorámával. Ahogyan a kilátás teszi különlegessé a balatonudvari golfpályát is. Miként arról a HVG beszámolt, a 18 szakaszos pálya üzemeltetője fizetésképtelenné vált, és a becsült 1,1 milliárd helyett csak 390 millióért tudták eladni a 60 hektáros területet. A vevő a 34 éves Vagács András volt, aki kapcsolatban áll többek között azzal a Szivek Norberttel, aki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója – és a golfszövetség elnöke. Vagácsnak közös cége van Hoffmann Gézával is, aki viszont közvetlen üzlettársa Tiborcz Istvánnak.

Aranypart kemping, Siófok

 

 

Hajózás, kikötők

Ha már a sok magyar – már aki megengedheti magának – lejutott a Balatonra, és megszállt valamelyik hotelben, valahogyan el kell ütni az időt. Hiába drágulnak évről évre a strandbelépők és lassan elfogynak a szabad strandok a tó körül – tavaly nyárra kevesebb mint húsz településen maradt ingyen használható partszakasz –, a parthoz kötött strandolás nem igazán menő. Aki kicsit is ad magára, az vízre száll és onnan veti magát a vízbe. A kormány és a turizmussal foglalkozó illetékesek szerencsére felismerték ezt az igényt. A következő években összesen 2,5 milliárd forint uniós forrást szánnak a balatoni vitorlásturizmus fejlesztésére, a magyar költségvetésből pedig további 13 milliárd jut az aktív turizmus – azon belül a vitorlázás – fejlesztésére, 2,1 milliárd kikötőfejlesztésre, 4,9 milliárd a Bahart hajóparkjának fejlesztésére. A Balatonon jelenleg mintegy 7–8 ezer vitorlás fut, de a Magyar Vitorlás Szövetség szerint kétszer ennyit is elbírna a tó. Ennek megfelelően nemcsak Tiborczék újították fel a kikötőjüket, de megújult Balatongyöröké is. Vonyarcvashegyen és Balatonfenyvesen új kikötőket avattak, ezekre nagyjából 1 milliárd forint uniós támogatás ment el. A fenyvesi beruházás azért került a hírekbe, mert a két monumentális, 450 méteres mólót sokan összefüggésbe hozták a szomszédos strandok eliszaposodásával.
A Fenyves Yacht Klub megújulását nemcsak az Európai Unió, de Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a bankja, az NHB is segítette. A fenyvesi beruházó az az Előny Kft., amely NHB-hitelből épített hasonlóan gigantikus kikötőt Alsóörsön is.

Jelenleg mintegy 500 kikötői férőhely áll kivitelezés vagy engedélyezés alatt; 1,7 milliárd forintból 150 férőhelyes kikötő épül például Balatonfüreden. A beruházás érdekessége, hogy a kikötő helyszíne az a kemping, amelyet Mészáros Lőrinc Balatontouristja üzemeltet. Füred polgármestere, Bóka István pont aznap jelentette be a fejlesztést, amikor Mészáros cége átvette a kempingeket. Szintén botrány kerekedett a balatonföldvári kikötőbővítésből, ahol a Bahart és az önkormányzat a szabad strand és a szomszédos park rovására növeli a kikötőt és a hozzá szükséges parkolót.

A fák kivágásánál azonban nagyobb az aggodalmuk a part menti települések polgármestereinek. Attól tartanak ugyanis, hogy a kormány előbb államosítja, majd a felújítások után magánkézbe adja a kikötőket. Ahogy azt a magyarnarancs.hu-n decemberben megírtuk (Mészáros Lőrincéknek készítik elő a balatoni kikötőket?), mindenki arra számít, komoly változások jönnek a balatoni hajózásban. Jelenleg ugyanis a vitorláskikötőket és a sétahajózást is üzemeltető Bahart tulajdonosa a kikötővel rendelkező 22 part menti település. Az önkormányzatoknak idén márciusig 1,5 milliárd forinttal fel kellene tőkésíteni a társaságot. A kormány viszont arra készül, hogy a Balaton-fejlesztési csomagból a Bahartnak jutó 12,6 milliárd forintot (a kikötőfejlesztés és a hajópark megújítása mellett 5,6 milliárd jutna a második komp létesítésére) tőkejuttatás formájában adná cégnek – mondta lapunknak Bóka István polgármester. Ezzel viszont az önkormányzatok ki is szorulnának a cégből, hiszen a 1,5 milliárdos tőkeemelésre sem igazán futja. A lapunknak decemberben név nélkül nyilatkozó polgármesterek úgy vélekedtek, hogy „valakik ki is nézték maguknak a nyereséget hozó vitorláskikötőket”. A jó helyzetben lévő üzleti körök vinnék a Bahart siófoki hajózási szigetét is. Az ingatlant jelenleg 1,5 milliárd forint értékűre becsülik, de ha a Bahart elköltözteti onnan üzemcsarnokait, több milliárdra is felmehet az értéke (erről részletesen lásd: Alig ismerjük, de hamarosan a Balaton legértékesebb része lesz ez a kis sziget, magyarnarancs.hu).

A vitorlázás ugyan menő, de évekig tartó gyakorlat kell hozzá, mire valaki magabiztosan el tud vezetni egy hajót. Szerencsére erre a problémára is van megoldás, mégpedig az elektromos hajózás. Egy elektromos hajó mindössze 20–30 millió forintba kerül, a kezelése pedig semmiféle szaktudást nem igényel. Ennek megfelelően az elektromos hajózás felfutásától is sokat várnak. Most mintegy 250 ilyen jármű lehet a Balatonon, de a szakemberek (értsd: hajógyártók és kikötőfejlesztők) reményei szerint ennek többszörösét helyezik majd vízre a következő években. A kormány több milliárd forintot költ az e-hajózás fejlesztésére a következő években, már tavaly is elment erre egymilliárd. Decemberben a Magyar Vitorlás Szövetség és a Balatoni Elektromos Hajózási Nonprofit Kft. stratégiai megállapodást kötött a vízi élményturizmus fellendítésére és a kikötői infrastruktúra fejlesztésére, amiről a kormánymédia lelkesen beszámolt, ecsetelve az e-hajózás előnyeit. Januárban a 24.hu írta meg, miért válhatott hirtelen fontossá az új ágazat. Az Elektromos Hajózási Kft. tulajdonosa ugyanis egy bizonyos Viszkei András.
Ő a testvérével együtt alapította az AQWIA Kft.-t, amely elektromos hajók gyártásával foglalkozik, és amely korábban több százmilliós állami támogatást kapott (ma már csak Viszkei András testvére tulajdonos a cégben). A Viszkei testvérek reklámügynöksége 2010 után milliárdos összegben nyert pályázati pénzeket, és tőlük vett jachtot Giró-Szász András volt kommunikációért felelős államtitkár is. A fejlesztési pénzekre rögtön rástartolt Balatonkenese, de a Mészáros füredi kempingjében létesülő kikötő is képes lesz e-hajók fogadására.

Lakóparkok

Szintén a jómódúaknak kedvez, hogy egyre-másra épülnek a lakóparkok a Balaton partján. Noha a Balaton-törvény értelmében a belterületi partszakasz legalább 30 százalékának szabadon hozzáférhetőnek kell lennie, a forráshiánnyal küzdő önkormányzatok ennek nem tudnak vagy nem akarnak érvényt szerezni. Egyre több vízpart épül be, és nem csak Mészáros Lőrinc tervezi beépíteni kempingjeit. Az SCD felszámolásából a szepezdi Venus Kempinget a Páhok Turisztikai Kft. vette meg. A 24.hu-nak Sándor Gyuláné alpolgármester azt mondta, ő úgy tudja, ide üdülőházakat épít a tulajdonos. Ez történhet a szintén volt SCD-tulajdon balatonszemesi Lidó kempinggel is, amelyet a Part-Invest Hungary vásárolt meg. Ez a két kemping tavaly már ki sem nyitott. A balatonfüredi kemping területén elkezdődött az építkezés. Az önkormányzati tulajdonú telket a VEX-Holding konzorcium hasznosítja, melyben résztulajdonos az önkormányzat. A saját partszakasszal rendelkező, 4 emeletes, 64 luxuslakásból álló Carina Residence-ben egymillió forint felett vannak a négyzetméterárak. Balatonlellén három, szintén közvetlenül vízparti lakópark épül, a Lellemarine, a Lela Apartment Residence, és a Lelle Resort, az első lakásokat már idén átadják. Itt egyébként éppen a nagy építkezések előtt, a múlt év elején módosították a rendezési tervet, mit ad isten, a befektetők kedvére. A balatonlellei luxuslakások jelentős része már vevőre talált, ahogyan jól halad az alsóörsi Pelso Bay, a keszthelyi Royal Homes, valamint a Siófok utolsó szabad vízparti telkén épülő Panoráma Part értékesítése is. A legalacsonyabb négyzetméterárak itt is a budapesti belvárost idézik, a nagyobb és örökpanorámás lakásoké pedig még meg is haladják azt.

Az építkezési láz nem áll meg a Balaton partján. A HÉTFA kutatóintézet magazinjának nyilatkozó Balaton-felvidéki bortermelők a szőlők eltűnésétől tartanak. Jásdi István, a csopaki Jásdi Pince tulajdonosa és vezetője szerint „az elmúlt másfél évben olyan változások mentek végbe az ingatlanpiacon, melyek kedvezőbbé tették az északi parti szőlőföldeket az ingatlanbefektetők számára”, azaz a tulajdonosokra nagy nyomás nehezedik az ingatlanpiac részéről, hogy szőlőiket építési telekként értékesítsék. „Ami most a Balatonnál zajlik, teljesen egyedi helyzet. Nem tudok mondani még egy helyet, ahol a termőföld kárára építkeznek” – mondta Kovács Tamás, a Szent Donát Birtok vezetője a lapnak.

Az alacsonyabb jövedelműek kiszorulása a Balatonról nem a közeljövőben várható, hanem jelen idejű folyamat. Erről árulkodik az Index és a Závecz Research tavaly augusztusi felmérése. A reprezentatív kutatásban a megkérdezettek fele az elmúlt öt évben egyetlen napot sem töltött a Balatonnál, a felnőttek kétharmada pedig az elmúlt két évben nem jutott le a tóhoz. Az életkor növekedésével és a jövedelem csökkenésével ez az arány csak egyre nő. A felmérés szerint az idős, alacsony státuszú, községben élő emberek 88 százaléka nem volt ott legalább öt éve. Pedig ha a megkérdezettek anyagi lehetőségei megengednék, akkor inkább a Balatont választanák, még a külföldi nyaralással szemben is. A jelenlegi folyamatok alapján azonban úgy tűnik, még kevesebb magyar embernek lesz lehetősége a balatoni nyaralásra.

Frissítés: A cikk eredeti verziója tévesen azt tartalmazta, hogy a badacsonyörsi panzió is Mészáros Lőrinc tulajdonában áll. Valójában azonban az említett panzió nem Mészárosé, azt nem az ő cége működteti, hanem Jászai Gellérté.