Akkora a tanárhiány az országban, hogy ismét a Jófogáson keresnek pedagógust az iskolák

  • Gera Márton
  • 2018. augusztus 11.

Belpol

Van olyan intézmény, ahová bármilyen szakos tanárt felvennének.

Már az ország legnagyobb apróhirdetési oldalán, a Jófogáson is keresnek tanárokat egyes közoktatási intézmények. Bár az új tanév három hét múlva elkezdődik, az oldalon keresnek informatika–bármely szakos tanárt egy Hajdú-Bihar megyei általános iskolába, de egy gyáli iskola például rögtön négy hirdetést adott fel: augusztus 31-ig várják a testnevelés, a kémia–matematika, a rajz–informatika és a matematika–informatika szakos tanárok jelentkezését.

false

Fotó: magyarnarancs.hu

false

Fotó: magyarnarancs.hu

false

 

Fotó: magyarnarancs.hu

A jelenség nem új, tavaly a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) korábbi elnöke, Mendrey László számolt be arról, hogy „Facebookon, Jófogáson, Vaterán, ismerősökön keresztül, más közösségi oldalakon, mindenféle felületen próbálnak pedagógust találni az iskolák”. Bár a Jófogáson egyébként is lehet álláshirdetést feladni, meglehetősen furcsa, hogy közalkalmazotti állást – melyet leginkább csak a Közigálláson és a munkáltató közvetlen honlapján szoktak hirdetni – hirdetnek a portálon. Mutatja viszont, hogy mekkora probléma a tanárhiány az országban. A Pénzcentrum tegnapi összesítése szerint ugyanis jelenleg több mint 2000 tanári állás betöltetlen, Budapesten például több mint 300 pedagógus hiányzik az intézményekből.

Néhány év múlva óriási problémák lesznek

Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke a magyarnarancs.hu-nak azt mondta, hogy a tanárhiány évről évre növekszik: míg tavaly ilyenkor 1000–2000 között volt a betöltetlen pedagógusállások száma, ma ez kétezer fölött van. „A számok önmagukért beszélnek, néhány éven belül mindenki tapasztalni fogja a tanárhiányt, mivel egyre kevesebb pedagógus lesz, aki tanítani tudja a gyerekeket” – magyarázza Szűcs. Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy a pedagógusok legtöbbje 40 év fölötti, azaz már közelít a nyugdíj felé. A tavalyi tanévben a tanítók átlagéletkora 46,6 év, a tanároké pedig 46,9 év volt. Szűcs Tamás szerint éppen ezért ha a kormány nem igyekszik emelni a pedagógusok megbecsültségét és nem javítja a munkakörülményeiket, pár év múlva a tanárhiány olyan probléma lesz, amit már nem lehet kezelni.

A magyarnarancs.hu úgy értesült, az új Nemzeti Alaptanterv (Nat) bevezetésével a kormány csökkentené a tanárok maximális óraszámát (ami jelenleg 26 tanóra egy héten), ezzel tehát lehetne mérsékelni a pedagógushiányt, hiszen kevesebb tanárra volna szükség. Ugyanakkor hosszabb távon ez sem oldaná meg a helyzetet, és azt sem tudni, mikorra várható az új Nat bevezetése, a Népszava ugyanis úgy értesült, 2019-ben még biztosan nem tudják bevezetni, mert jelenleg sincs teljesen kész.

A kormány szerint nincs nagy gond

Nem úgy tűnik azonban, hogy a kormány érdemben akarna foglalkozni a tanárhiánnyal. Palkovics László tavaly, amikor még ő felelt államtitkárként az oktatásért, azt mondta, „a problémát eltúlzottan ábrázolják a sajtóban, hiszen 170 ezer tanár van és csupán 700 tanárt keresnek”. Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ új vezetője pedig a hét közepén beszélt arról, hogy „nem olyan rossz a helyzet, mint azt néhány helyen sugallják”.

A tanárhiányról megkérdeztük az Oktatásért Felelős Államtitkárságot is, ha válaszolnak a kérdéseinkre, megírjuk.

Borítókép: MTI/Balázs Attila


Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.