Akkora a tanárhiány az országban, hogy ismét a Jófogáson keresnek pedagógust az iskolák

  • Gera Márton
  • 2018. augusztus 11.

Belpol

Van olyan intézmény, ahová bármilyen szakos tanárt felvennének.

Már az ország legnagyobb apróhirdetési oldalán, a Jófogáson is keresnek tanárokat egyes közoktatási intézmények. Bár az új tanév három hét múlva elkezdődik, az oldalon keresnek informatika–bármely szakos tanárt egy Hajdú-Bihar megyei általános iskolába, de egy gyáli iskola például rögtön négy hirdetést adott fel: augusztus 31-ig várják a testnevelés, a kémia–matematika, a rajz–informatika és a matematika–informatika szakos tanárok jelentkezését.

false

Fotó: magyarnarancs.hu

false

Fotó: magyarnarancs.hu

false

 

Fotó: magyarnarancs.hu

A jelenség nem új, tavaly a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) korábbi elnöke, Mendrey László számolt be arról, hogy „Facebookon, Jófogáson, Vaterán, ismerősökön keresztül, más közösségi oldalakon, mindenféle felületen próbálnak pedagógust találni az iskolák”. Bár a Jófogáson egyébként is lehet álláshirdetést feladni, meglehetősen furcsa, hogy közalkalmazotti állást – melyet leginkább csak a Közigálláson és a munkáltató közvetlen honlapján szoktak hirdetni – hirdetnek a portálon. Mutatja viszont, hogy mekkora probléma a tanárhiány az országban. A Pénzcentrum tegnapi összesítése szerint ugyanis jelenleg több mint 2000 tanári állás betöltetlen, Budapesten például több mint 300 pedagógus hiányzik az intézményekből.

Néhány év múlva óriási problémák lesznek

Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke a magyarnarancs.hu-nak azt mondta, hogy a tanárhiány évről évre növekszik: míg tavaly ilyenkor 1000–2000 között volt a betöltetlen pedagógusállások száma, ma ez kétezer fölött van. „A számok önmagukért beszélnek, néhány éven belül mindenki tapasztalni fogja a tanárhiányt, mivel egyre kevesebb pedagógus lesz, aki tanítani tudja a gyerekeket” – magyarázza Szűcs. Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy a pedagógusok legtöbbje 40 év fölötti, azaz már közelít a nyugdíj felé. A tavalyi tanévben a tanítók átlagéletkora 46,6 év, a tanároké pedig 46,9 év volt. Szűcs Tamás szerint éppen ezért ha a kormány nem igyekszik emelni a pedagógusok megbecsültségét és nem javítja a munkakörülményeiket, pár év múlva a tanárhiány olyan probléma lesz, amit már nem lehet kezelni.

A magyarnarancs.hu úgy értesült, az új Nemzeti Alaptanterv (Nat) bevezetésével a kormány csökkentené a tanárok maximális óraszámát (ami jelenleg 26 tanóra egy héten), ezzel tehát lehetne mérsékelni a pedagógushiányt, hiszen kevesebb tanárra volna szükség. Ugyanakkor hosszabb távon ez sem oldaná meg a helyzetet, és azt sem tudni, mikorra várható az új Nat bevezetése, a Népszava ugyanis úgy értesült, 2019-ben még biztosan nem tudják bevezetni, mert jelenleg sincs teljesen kész.

A kormány szerint nincs nagy gond

Nem úgy tűnik azonban, hogy a kormány érdemben akarna foglalkozni a tanárhiánnyal. Palkovics László tavaly, amikor még ő felelt államtitkárként az oktatásért, azt mondta, „a problémát eltúlzottan ábrázolják a sajtóban, hiszen 170 ezer tanár van és csupán 700 tanárt keresnek”. Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ új vezetője pedig a hét közepén beszélt arról, hogy „nem olyan rossz a helyzet, mint azt néhány helyen sugallják”.

A tanárhiányról megkérdeztük az Oktatásért Felelős Államtitkárságot is, ha válaszolnak a kérdéseinkre, megírjuk.

Borítókép: MTI/Balázs Attila


Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

„Belül éget”

Nagyon fiatalon lett a Berlini Filharmonikusok vezető fuvolaszólistája, ma már felerészt a saját projektjein dolgozik. A fuvolista szabadságáról, régi- és újzenéről, mindenféle inspirációforrásokról beszélgettünk vele.