Az Emmi a gyöngyöspatai „roma gyerekek érdekeit tartja szem előtt”, nem fizetne, oktatással kárpótolná őket

  • narancs.hu
  • 2020. január 23.

Belpol

Ja, és a szegregáció a balliberáris kormány idején alakult ki. Csak, hogy tudják!

A gyöngyöspatai roma gyerekek érdekeit kell szem előtt tartani – így reagált a nemzetiségi ombudsmanhelyettes nyilatkozatára az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) csütörtökön.

„Gyöngyöspatán a szegregáció a balliberális kormány idején, az önkormányzati iskolafenntartás időszakában alakult ki. 2010 után, amikor az állam átvette az iskolák fenntartását, többek között az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, megszüntette ezt az állapotot az iskolában.

A korábbi szegregáció miatt indított és évek óta tartó perben a bíróság végül kimondta, hogy az államnak és az önkormányzatnak 100 millió forintos kártérítést kell fizetnie a roma családoknak. Mi nem vitatjuk, hogy kár érte a gyerekeket, a minisztérium álláspontja azonban az, hogy elsősorban a gyöngyöspatai roma gyerekek érdekeit kell szem előtt tartani: az oktatásban érte őket kár, ezért nem pénzzel, hanem oktatással, fejlesztésekkel, képzéssel, nyelvtanulással kell kárpótolni ezeket a gyerekeket.

Ezzel tudunk segíteni nekik abban, hogy boldoguljanak az életben, hogy érettségit, szakmát szerezzenek, és akik tudnak, azok továbbtanuljanak. Így lesz ezeknek a gyerekeknek a jövőben munkájuk, jövedelmük, megélhetésük.

Ma már minden tankerületi központban antiszegregációs munkacsoport működik azért, hogy elősegítse az integrációs törekvéseket. Kiemelt feladatként foglalkozunk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megsegítésével, integrációjával” – áll az Emmi közleményében.

Szerdán a nemzetiségi ombudsmanhelyettes azt közölte: az elmúlt napokban aggodalommal követte az oktatási szegregáció miatt megítélt kártérítésekkel kapcsolatos gyöngyöspatai eseményeket, részletesen vizsgálni fogja a történteket és elvi állásfoglalást ad ki. (MTI)

Setét Jenő a Wallenberg-díjjal járó pénzt a gyöngyöspatai roma tanodának adományozza

"Egyetlen fillérre sem tart igényt a magyar kormánytól, amíg nem változtat a jelen álláspontján és politikai gyakorlatán." Szerdán adták át a Raoul Wallenberg-díjakat Budapesten. Idén a díjazottak között volt Setét Jenő roma polgárjogi aktivista is. Setét a Hírklikknek elmondta, az elismeréssel járó pénzjutalmat a gyöngyöspatai roma diákokat oktató tanodának adja.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.