„Az EU cirógatja Orbánt” - a Harvard kutatója az illiberális rendszerekről

  • B. Simon Krisztián
  • 2018. november 30.

Belpol

Bedőlhet-e a Nyugat, és törvényszerű-e a kapcsolat a szabadságjogok és a jólét között? A nemzetközi politikatudomány ifjú csillagát kérdeztük.

Magyar Narancs: A Brexittel az Egyesült Királyság is megtapasztalta, milyen az, ha a többség a populistákkal van.

Yascha Mounk: Kevesen fogalmazzák meg a Brexit elleni fellépést a demokrácia melletti harcként. De növekedett azoknak az aránya, akik nem szeretnék, ha az Egyesült Királyság kilépne az EU-ból, és azoké is, akik hangot adnak nemtetszésüknek, és próbálják mozgósítani a polgártársaikat. A demográfiai folyamatok is a maradáspártiak pozícióját erősítik. A népszavazás óta az is nagy változást hozott, hogy a frissen szavazati jogot nyerő fiatalok ellenzik a Brexitet.

false

MN: Mennyire tehető felelőssé az orosz propaganda vagy más külső beavatkozás azért, hogy megingott az emberek hite a demokráciában?

YM: Először mindenütt az adott országok belső fejleményeiben keresném a bajok gyökerét. Sok választó érzi úgy, hogy a po­litikusok nem teljesítették, amit ígértek, az életszínvonal nem nő, az elitek magukra hagyták a szegényebbeket. Ez pedig lehetőséget ad a külső erőknek, hogy a cinizmust és a bizalmatlanságot erősítsék a helyi populáció körében.

(...)

Névjegy

Yascha Mounk a Harvard oktatója. Írásai rendszeresen jelennek meg vezető német és angol nyelvű lapokban. Németországban született 1982-ben, lengyelországi zsidó szülők gyermekeként – hogy mennyire nehéz volt otthon éreznie magát a nyugatnémet társadalomban, azt Idegenként a saját hazámban c. első könyvében dolgozta fel. Az idén megjelent People vs. Democracy című művében a liberális demokrácia két alapköve – a szabadságjogok és a népakarat – között feszülő ellentétet vizsgálja.

 

MN: Szeptemberben az Európai Parlament kétharmados többsége meg is szavazta az alapszerződés 7. cikke szerinti szankciós eljárás megindítását – de nem fordulhat-e ez a visszájára?

YM: Jelen helyzetben az EU-nak semmi kontrollja nincs afelett, hogy Orbán meddig mehet el demokráciaellenes politikájával. Aki azt állítja, hogy idáig sikerült valamelyest kordában tartani, az nincsen magánál. Az EU cirógatja és pénzeli Orbánt, abban a hitben, hogy majd hirtelen jó útra tér. De ez nem jött be. Most itt az ideje őt és vele a magyar lakosságot is választás elé állítani: autoriter rezsim nem lehet az uniós támogatások kedvezményezettje. Mivel a magyar állampolgárok jelentős része erősen Európa-barát és fontosnak érzi az EU-tagság előnyeit, ez a választás lehetőséget teremthet arra, hogy újragondolják, miért támogatják Orbánt (...).

Yasha Mounk arra is válaszolt, hogy az inga kilengése a szabadságellenes politika irányában mikor áll le, vagy leállítható-e mesterségesen, mikor jön el az a pillanat, amikor az emberek úgy érzik, a szabadságuk legalább olyan fontos, mint a rend vagy a jólét.

A teljes interjút a Magyar Narancsban olvashatja, a lap már kapható az újságárusoknál vagy itt megrendelhető:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.