Nagyon próbálkozott a magyar diplomácia az Izraellel kapcsolatos állásfoglalás megvétózásával, de az EU simán figyelmen kívül hagyta

  • narancs.hu
  • 2019. május 1.

Belpol

Felolvasták a közös nyilatkozatot, magyar vétó ide vagy oda.

Az Európai Unió gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta a magyar kormányzat utolsó pillanatban benyújtott vétóját, és annak ellenére is egyfajta közös álláspontot fogalmazott meg Izrael ügyében az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén - jelentette az EUObserver szerdán.

A brüsszeli hírportál arról számolt be, hogy közvetlenül a hétfői ülés előtt Magyarország elutasította az EU tervezett nyilatkozatát, de az unió soros elnökségét júliustól betöltő Finnország ENSZ-nagykövete azt ennek dacára is felolvasta.

Kai Sauer azért azzal kezdte a felszólalását, hogy huszonhét uniós tagállam nevében beszél: ezeket Magyarországot kihagyva fel is sorolta. Utána olyanokat mondott, hogy "az Európai Unió súlyos aggodalmát fejezi ki a kétállami megoldást veszélyeztető jelenlegi trendek miatt", illetve az EU álláspontját ismertette az izraeli telepek és a palesztin tüntetők halála ügyében.

Az EUObserver által megkérdezett illetékesek közölték, hogy Magyarország a "legeslegutolsó pillanatban" fejezte ki tiltakozását, és azt nem is indokolta semmivel, a végeredmény pedig így egyfajta "átmeneti pragmatikus megközelítés" volt a "magyar konokság" miatt.

Egy névtelenséget kérő tisztségviselő "arroganciaként" értékelte, hogy az illetékes magyar uniós nagykövet még egy másnapi brüsszeli ülésükön sem adott semmilyen magyarázatot a történtekre.

A cikk szerint Magyarország az elmúlt két évben most ötödik alkalommal torpedózta meg az EU közös nyilatkozatát Izraellel kapcsolatban, bár volt, hogy ehhez más, például Csehország is csatlakozott. Tavaly pedig kilencszer blokkolta egy Kelet-Jeruzsálemre vonatkozó bizalmas belső jelentés elfogadását.

Külpolitikai kérdésekben az EU tagállamai egységes szavazással hoznak határozatokat, azonban pont az ilyen vétók kikerülése érdekében az Európai Bizottság nemrég javaslatot tett a minősített többségi döntéshozatalra való áttérésre. Ezt az EU-tagok többsége, köztük Németország és Franciaország is támogatja, viszont ehhez is egyhangúságra lenne szükség, ami nem valószínű, hogy meglesz.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.