„Az isteni kegyelem megmentheti” – Interjú Király Júliával

  • narancs.hu
  • 2013. december 4.

Belpol

A kockázatokkal mit sem törődő mentalitás a legijesztőbb – jellemzi a Magyar Nemzeti Bank döntéseit Király Júlia, aki szerint a jegybank növekedési hitelprogramja is e túláradó optimizmusra épít elsősorban. Ízelítő holnapi interjúnkból.

Király Júliát, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnökét, a KBC Bank igazgatósági tagját a jegybank növekedési hitelprogramjáról kérdeztük.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A közgazdász először idézte az EBDR legfrissebb jelentését: az „egyedi országtanulmányok azt mutatják, hogy a belső természeti erőforrásra – mondjuk nagy kőolaj- vagy földgázkincsre – és az ebből származó járadékjövedelemre támaszkodó országokban könnyebben rögzülnek a nem demokratikus politikai formák és a nem piacgazdasági intézményrendszer. Izgalmas az az esettanulmány, amely szerint Fehéroroszország az Oroszországgal kötött nagyon kedvező kereskedelmi megállapodásokon keresztül jut egyfajta járadékjövedelemhez. Ez vezetett oda, hogy míg Fehéroroszország 1992–93-ban demokratikus politikai berendezkedésű állam volt, mára egy állami többségi tulajdonú, rendkívül centralizált, autoriter országgá vált. A jelentés szerint a fejlődő országok között Magyarországon utal a legtöbb jel arra, hogy a gazdasági reformfolyamat és az intézményrendszer demokratizálódása visszafordulhat – miközben Magyarországon nincs járadékjövedelem. Nos, úgy vélem, nálunk éppen a hálózatos szektorra kivetett különadókból finanszírozza a jelenlegi állam ezt a folyamatot.

MN: Vagyis ez a mi olajkincsünk.

KJ: Igen. Magyarország a tanulmány szerint erőteljesen szembefordult a politikai és gazdasági reformfolyamattal.

MN: Mert inkább mással próbálkozik, lásd az ún. keleti nyitást.

KJ: Igen, bár a dubaji vagy a kínai járadék egyelőre még nem ide folyik, úgyhogy marad a telekom-, a kiskereskedelmi, a banki adókból bejövő járadékjövedelem.

Király Júlia a növekedési hitelprogrammal kapcsolatban elmondta: jelen pillanatban „a magyar gazdaság valójában lefelé megy. És valóban, ezért is nehéz elhinni, hogy hirtelen megjelenik az a sok száz kisvállalkozó, aki jól hasznosítja majd a kihelyezett olcsó állami hitelt. A kétely tehát bennem is erős, de egzakt módon bizonyítani egyelőre nem tudom, hogy ez miért rossz.” A végén hozzátette: „az MNB-alelnökségről lemondó levelemben is arra hivatkoztam, hogy az a mód, ahogyan a döntéseket előkészítik és ahogyan azok megszületnek, borzasztóan nagy tragédiához vezethet. Viszont kétségtelen, a vágtató ló is lebeghet a szakadék fölött, majd át is ugorhatja. Ezért sem akarom azt sugalmazni, hogy a növekedési hitelprogram egy eleve kudarcra ítélt program. És ezért merem kijelenteni azt is, hogy az isteni kegyelem a növekedési hitelprogramot is megmentheti.”

A Király Júliával készült teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.