„Az isteni kegyelem megmentheti” – Interjú Király Júliával

  • narancs.hu
  • 2013. december 4.

Belpol

A kockázatokkal mit sem törődő mentalitás a legijesztőbb – jellemzi a Magyar Nemzeti Bank döntéseit Király Júlia, aki szerint a jegybank növekedési hitelprogramja is e túláradó optimizmusra épít elsősorban. Ízelítő holnapi interjúnkból.

Király Júliát, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnökét, a KBC Bank igazgatósági tagját a jegybank növekedési hitelprogramjáról kérdeztük.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A közgazdász először idézte az EBDR legfrissebb jelentését: az „egyedi országtanulmányok azt mutatják, hogy a belső természeti erőforrásra – mondjuk nagy kőolaj- vagy földgázkincsre – és az ebből származó járadékjövedelemre támaszkodó országokban könnyebben rögzülnek a nem demokratikus politikai formák és a nem piacgazdasági intézményrendszer. Izgalmas az az esettanulmány, amely szerint Fehéroroszország az Oroszországgal kötött nagyon kedvező kereskedelmi megállapodásokon keresztül jut egyfajta járadékjövedelemhez. Ez vezetett oda, hogy míg Fehéroroszország 1992–93-ban demokratikus politikai berendezkedésű állam volt, mára egy állami többségi tulajdonú, rendkívül centralizált, autoriter országgá vált. A jelentés szerint a fejlődő országok között Magyarországon utal a legtöbb jel arra, hogy a gazdasági reformfolyamat és az intézményrendszer demokratizálódása visszafordulhat – miközben Magyarországon nincs járadékjövedelem. Nos, úgy vélem, nálunk éppen a hálózatos szektorra kivetett különadókból finanszírozza a jelenlegi állam ezt a folyamatot.

MN: Vagyis ez a mi olajkincsünk.

KJ: Igen. Magyarország a tanulmány szerint erőteljesen szembefordult a politikai és gazdasági reformfolyamattal.

MN: Mert inkább mással próbálkozik, lásd az ún. keleti nyitást.

KJ: Igen, bár a dubaji vagy a kínai járadék egyelőre még nem ide folyik, úgyhogy marad a telekom-, a kiskereskedelmi, a banki adókból bejövő járadékjövedelem.

Király Júlia a növekedési hitelprogrammal kapcsolatban elmondta: jelen pillanatban „a magyar gazdaság valójában lefelé megy. És valóban, ezért is nehéz elhinni, hogy hirtelen megjelenik az a sok száz kisvállalkozó, aki jól hasznosítja majd a kihelyezett olcsó állami hitelt. A kétely tehát bennem is erős, de egzakt módon bizonyítani egyelőre nem tudom, hogy ez miért rossz.” A végén hozzátette: „az MNB-alelnökségről lemondó levelemben is arra hivatkoztam, hogy az a mód, ahogyan a döntéseket előkészítik és ahogyan azok megszületnek, borzasztóan nagy tragédiához vezethet. Viszont kétségtelen, a vágtató ló is lebeghet a szakadék fölött, majd át is ugorhatja. Ezért sem akarom azt sugalmazni, hogy a növekedési hitelprogram egy eleve kudarcra ítélt program. És ezért merem kijelenteni azt is, hogy az isteni kegyelem a növekedési hitelprogramot is megmentheti.”

A Király Júliával készült teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.