Az NKA lenyúlása – az MMA és a minisztérium válaszol

  • - urfi -
  • 2013. november 27.

Belpol

Az MMA-nak odaadni mindent nem kell félnetek jó lesz.

A Nemzeti Kulturális Alap a magyar kultúra legnagyobb mecénása, szakmai kuratóriumai évente tízmilliárd forintot megközelítő összeget osztanak szét, és évente tízezer pályázatot támogatnak. Ezért először nem hittünk a fülünknek, amikor az ATV Szabad szemmel című műsorában (megtekinthető itt) az alábbi párbeszéd zajlott le vasárnap este:

Hiller István: Igaz az, amit én hallok, hogy néhány héttel ezelőtt a kormányülésen az hangzott el, hogy a Magyar Művészeti Akadémia átveszi a Nemzeti Kulturális Alapot?

Kerényi Imre: Én erről nem tudok ilyen pontosan, de barátja lennék a gondolatnak, és nagyon egyetértenék azzal, ha beolvadna a Magyar Művészeti Akadémiába, mert egy nagy rendszer az nagyon jól tud működni, és én hiszek abban, hogy ez kiforrja magát.”

false

 

Fotó: MTI

Másnap blogunkban már elmélkedtünk róla, milyen hatásai lennének egy ilyen döntésnek, és hogy miért félelemkeltő már önmagában is Kerényi lelkesedése az ötletért. De az egész elképzelés annyira abszurd, hogy titokban reménykedtünk: a hivatalos helyek azonnal és határozottan cáfolják az egészet. Nem ez történt.

Vasárnap este írtunk az MMA-nak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) és L. Simon László NKA-alelnöknek. Két kérdésünk volt. Igaz-e, hogy kormányülésen felmerült az NKA beolvasztása az MMA-ba? Illetve: Mi az álláspontjuk ebben a kérdésben, vagyis lehetséges és/vagy szükséges-e beolvasztani az NKA-t az MMA-ba? Finoman szólva kitérő válaszokat kaptunk.

Az Emmi reakcióját a maga teljességében idézzük: „A kormányülésen nem született ilyen döntés, és a következő kormányülés napirendjén sem szerepel ilyen szándék.”

Az MMA pedig ezt írta: „A kormányülésre nem kapott az MMA meghívást, így nincs információnk arról, hogy milyen napirendi pont szerepelt az ülésen.”

L. Simon László nem reagált.

Kezdünk aggódni.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.