Mi szerepel a közhasznúsági jelentésben?
Az Eötvös Károly Intézet közhasznúsági jelentéseiben, a törvényi előírásoknak megfelelően, minden évben közzéteszi, milyen támogatásokkal járul hozzá egy-egy alapítvány vagy szervezet – köztük az Open Society Institute – az intézet működéséhez vagy egyes projektekhez. Az Origo újságíróit valószínűleg megzavarta, hogy léteznek olyan projektek, amelyek több évig tartanak. Ez esetben a több évre szánt keretösszeg és a tárgyévben folyósított – azaz az intézethez valóban eljuttatott – összeg is olvasható a jelentésekben, sőt, rögtön nem is egyben, hanem az évek számától függően több jelentésben is. Ezeket a számokat az Origo lelkesen összeadta, tehát bizonyos összegeket többször is beszámított a végeredménybe, pedig józan ésszel könnyen belátható, hogy ez összeadási hiba.
Összeadás
Az Origo fenti, téves módszertana hangzatos eredményeket produkál, a valóság azonban ennél sokkal szerényebb. Az EKINT részére 2008–2015 között az Open Society Institute az alábbi támogatási összegeket folyósította:
| 2008 | 0 Ft |
|
| 2009 | 6 168 E Ft |
|
| 2010 | 19 346 E Ft |
|
| 2011 | 29 801 E Ft | amelyből 22 611 E Ft-ot inkubátor program keretében a Mérték |
| 2012 | 30 624 E Ft | amelyből 22 532 E Ft-ot inkubátor program keretében a Mérték |
| 2013 | 7 870 E Ft |
|
| 2014 | 0 Ft |
|
| 2015 | 15 014 E Ft |
|
A számháború jelentőségéről
Mindamellett, hogy az Eötvös Károly Intézet bármikor szívesen segít hasonló feladatok megoldásában, megjegyeznénk, az EKINT nemhogy nem titkolta, de mindig is büszkén vállalta, hogy 2003-ban a Soros Alapítvány hozta létre, és támogatói között szerepel többek között az Open Society Institute is. Nem túl meglepő fordulat az sem, hogy a liberális jogállami értékek érvényesüléséért dolgozó intézetet egy liberális értékeket képviselő alapítvány támogat, és abban is nehéz lenne kivetnivalót találni, ha ezt a jelenleginél nagyobb összeggel tenné. Az, hogy mindez egyáltalán hírértékkel bír, többet árul el a kormányközeli média és a civil szervezeteket ellenségnek kikiáltó propaganda működéséről, mint az Eötvös Károly Intézetről. Ezért ezúton is szeretnénk jelezni, egy személy vagy egy alapítvány által nyújtott támogatás semmilyen módon nem jogosít fel arra, hogy a támogató beleszóljon a támogatott szervezet működésébe és munkájába, még ha ez kormányzati körökben szokássá is vált.
A CÖF-CÖKA sajtótájékoztatójának margójára
A Civil Összefogás Fórum (CÖF-CÖKA) a március 9-én tartott sajtótájékoztatóján fejtette ki aggályait az Eötvös Károly Intézet átláthatóságával kapcsolatban. Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF szóvivője az euobserver.com adataira hivatkozva egyenesen azt állította, hogy az EKINT az „egyik legátláthatatlanabb szervezet Európában”, így a „vállalhatatlan” jelzővel illette az intézetet. Hogy jogászként mi vállalható és vállalhatatlan, arról a vélemények megoszlanak, annyi azonban bizonyos, hogy a szakmaiság az értesülések forrásainak naprakész megválasztásánál kezdődik.
A szóvivő megjegyzése a Transparify 2015-ben publikált jelentésére utalt, melynek kapcsán kiderült, hogy a szervezet a Google Translate segítségével mérte fel az EKINT magyar nyelvű honlapját, és nem vette figyelembe az EKINT évekre visszamenően közzétett közhasznúsági jelentéseit. A hibát a Transparify korrigálta, aktuális adatai szerint az EKINT átláthatóságát a legmagasabb, ötcsillagos minősítéssel jutalmazta. Mellesleg, az ötcsillagos klubban Magyarországot egyedül az Eötvös Károly Intézet képviseli.
Mindezek után nyitva marad az a kérdés, kit vagy mit is lepleztek le az Origo és CÖF híradásai valójában?
Eötvös Károly Intézet
2017. március 10.
