„Vannak unokáim, nekem se mindegy, mi lesz itt a jövőben” – mondta Majtényi László a Republikon Intézet csütörtök esti beszélgetésén. Miközben a Fidesz és a kormány lakájmédiája lassan már óránként megy neki Majtényinak és nyomja a szokásos sorosozást, az ellenzék közös köztársaságielnök-jelöltje inkább arról beszélt a rendezvényen, mi is a gond az országban, és mihez kellene kezdeni.
Amikor jelölték, kissé vonakodott, rögtön elkezdte sorolni szerinte a nálánál alkalmasabb jelölteket a civileknek. „Ha valaki azt mondja, tud nálam jobb jelöltet, azt mondom neki, persze, én is tudok” – jegyezte meg nevetve, hiszen Majtényi eredetileg több embert ajánlott, például azt is szerette volna, hogy helyette női jelöltet kérjenek fel a civilek.
Majtényi szerint ugyan a köztársasági elnök szerepe formális Magyarországon, Göncz Árpád és Sólyom László példája azt mutatja, az államfő sokat tehet korlátozott pozíciója ellenére is. „Nem bírja el a kritikát ez a rendszer, nem véletlen, hogy az általam nagyon nagyra tartott Sólyom Lászlót sem tűrte el” – mondta. Majtényi a mostani államfőről úgy nyilatkozott,
| ||
„Áder János távolról sem ideális elnök”.
Az Eötvös Károly Intézet (EKINT) alapító elnöke négypontos programot ajánlott a pártoknak még januárban, amelyben szerepelt a korrupció és szegénység felszámolása is. Csütörtökön azt mondta, programját inkább szimbolikus feltételnek szánta az őt támogató pártok számára, és hiába nincs a köztársasági elnöknek felhatalmazása, szerinte „egy olyan országban, ahol kétmillió ember a harmadik világ szegényeinek körülményei között él, ott
a szegénység felszámolása az egyik legfontosabb állami feladat”.
Arra a kérdésre, hogy nem a Majtényi által alkotmányellenesnek tartott rendszer legitimálása-e a jelölés elfogadása, az egykori adatvédelmi ombudsman azt mondta: „Ha az ember elfogad egy ilyen jelölést, az még nem a rendszer legitimálása. Meg kell haladni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.”
Majtényi egyébként nem gondolta volna, hogy összejön a hivatalos jelölés, ehhez képest a demokratikus ellenzék összes pártja beállt a volt ombudsman mögé, még a különutas LMP is. Most sikerként értékeli, hogy ez összejött, mert úgy látja, a korábbi hónapokhoz képest nem a Jobbik és a Fidesz vitájáról szólt a közélet, ahogy azt is fontos eredménynek tartja, hogy az ellenzéki pártoknak sikerült végre megegyezniük egy kérdésben.
Ahogyan januári interjúnkban, úgy most is elmondta, hogy bár a saját jelöltségét szimbolikusnak tartja, a feladatot mégis izgalmasnak gondolta, mivel az elmúlt időszakban olyan problémákról beszélhetett nyilvánosan, amiket fontosnak tart. Mondjuk, a felesége a jelölés elfogadása óta azt mondja neki: „Kellett nekünk rohamsisak…”
| ||
Majtényinak nincsenek politikai ambíciói, legalábbis pártpolitikusként nem szeretne tevékenykedni, közügyekkel azonban továbbra is foglalkozni akar. „Nem vagyok egy frusztrált ember, nekem van egy normális életem. Iszonyatosan meg voltam lepődve akkor is, amikor kiderült, hogy az ismertségem negyven százalék fölött van, hiszen én egy nyolcfős intézetet vezetek. Amikor hétfőn véget ér ez a dolog,
szeretnék visszatérni a korábbi életemhez.”
Majtényi a „kampány” során végigjárta az országot, és több vidéki városban is beszélt a programjáról, az alkotmányos Magyarországról, ugyanakkor nem érzi azt, hogy elkopott volna az elmúlt hetekben. Hétfőn tizenöt percet beszélhet a parlamentben, igaz, azt még nem tudja, mit fog mondani, mivel egyelőre nem volt ideje megírni a beszédét. Viszont eljátszott a gondolattal, mi lenne az első lépése, ha esetleg ő lenne az államfő: benyújtana egy törvényindítványt a sajtószabadságról az Országgyűlés elé.
2018-ban nem akar miniszterelnök-jelölt lenni, de egy közönségkérdésre válaszolva arról beszélt, még nem tudja, fel fogja-e használni az elmúlt két hónapban szerzett ismertségét a „demokrácia kiteljesedése” érdekében, ám úgy látja, azzal, hogy elfogadta a jelölést, tett egy szolgálatot a hazájának.
A beszélgetés végén az is szóba került, hogy noha sokan egészében bírálják az elmúlt huszonhét évet, ő nincs ezzel így. „A harmadik köztársaságban húsz évig szabadságban éltem, nekem ez hatalmas ajándék.” Majtényi azt mondta, bár számosak voltak a rendszerváltás utáni időszak bűnei, és lehet utálni az összes parlamenti pártot, ám lehetőleg ne a parlamenti demokráciát és az alkotmányosságot utáljuk meg.
