Az ügyészség cáfolja az informátorát kiadó PestiSrácok állításait

  • narancs.hu
  • 2019. március 27.

Belpol

Közleményük szerint a portál minden alapot nélkülöző megállapításokat tett az ügyészséggel kapcsolatban.

Az ügyészség szerint a Pestisrácok.hu írása  megkérdőjelezhető állításokat tartalmaz a Czeglédy-ügyben – derül ki a Csongrád Megyei Főügyészség Media1 szerkesztőségébe eljuttatott közleményéből.

A közlemény leszögezi, hogy az ügyben folytatott nyomozás felügyeleti tevékenysége során mindvégig a hatályos büntetőeljárási törvény rendelkezései szerint járt el és ezért visszautasít minden ezt megkérdőjelező állítást.

Az ügy előzménye, hogy a Pestisrácok újságírója, Füssy Angéla kiadott egy informátort az ügyészségnek Czeglédy Csaba ügyében, mire a Pestisrácok főszerkesztője bírálni kezdte az ügyészséget, amiért nem jól végzi a dolgát.

Spiclinek állt a PestiSrácok, még az informátorát is kiadta az ügyészségnek a Czeglédy-ügyben

Kevesellte a "politikai szálat" a büntetőügyben. A Czeglédy-ügyről többek közt a PestiSrácok is folyamatos tudósítást adott, de hogy újságírójuk, Füssy Angéla milyen (saját megfohalmazása szerint) "jelentős szerepet" töltött be az eljárásban, arra a hvg.hu világított rá. A lap birtokába került nyomozati anyagokból ugyanis kiderül, hogy maga Füssy írt levelet Polt Péternek, ezzel aktívan beavatkozva a Czeglédy Csaba ellen zajló büntetőügybe.

A Media1-nek elküldött közleményben az ügyészség azonban most cáfolja ezeket az állításokat.

Azt elismerik, hogy írásbeli bejelentése nyomán valóban tanúként hallgatta ki a nyomozó hatóság Füssy Angélát, azonban a közlemény szerint a tanú a személyi adatai zártan kezelését nem kérte, ami azért is érdekes, mert ennek az ellenkezőjét állította korábban Huth Gergely a Pestisrácok főszerkesztője.

A közleményből az is kiderül, hogy az újságíró a kihallgatását követően újabb beadványt küldött, melynek kapcsán az ügyészség azt elismeri, hogy a beadvány tartalmazott egy olyan megjegyzést, hogy a beadvány benyújtója ezen okiratot és annak tartalmát zártan kéri kezelni, azonban az ügyészség álláspontja az, hogy ezen kérelem ugyanakkor sem a beadvány benyújtása idején, sem a jelenleg hatályos büntetőeljárási szabályok szerint nem értelmezhető, és nem teljesíthető, tekintettel arra, hogy az két gyanúsítottra, a gyanúsítottak befolyásolására, továbbá egy, az eljárás során kihallgatott tanú szavahihetőségére, és az eljárás során érkezett számos, és több bűncselekmény megvalósulását állító beadvány valóságtartalmára vonatkozó adatokat tartalmaz.

Az ügyészség szerint minden alapot nélkülöz és az iratokkal ellentétes az az állítás is, hogy az ügyészség a több milliárd forintos vagyoni hátrány útját ne kísérelte volna meg felderíteni, amit az is alátámaszt, hogy azzal kapcsolatban a nyomozás mellett vagyonvisszaszerzési eljárás is elrendelésre került.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.