Az új Nemzeti alaptanterv emberképe Csépe Valéria szerint „magyar és európai”

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 7.

Belpol

Nem csoda, hogy a kormány át akarja írni.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az új Nemzeti alaptanterv tervezete nem igazán nyerte el a kormány tetszését. Gulyás Gergely egy korábbi kormányinfón egyenesen azt mondta, hogy ebben a formában biztosan nem fog életbe lépni, változtatni kell rajta. Hogy pontosan mi csípi a kormány szemét az új NAT-ban, ami a tervek szerint jövő szeptemberben lép életbe, az kiderül Csépe Valériának, a tervezetet készítő munkacsoport vezetőjének mai nyilatkozatából.

Korszerűbb és kevésbé nemzeti lett az új alaptanterv tervezete, mint ami a kormány tetszését elnyerné

Gulyás Gergely már elöljáróban biztosított is mindenkit: ebben a formájában nem fog életbe lépni. Pénteken jelent meg az új Nemzeti alaptanterv (NAT) első 312 oldalas tervezete, amelyen 2017 decembere óta dolgozott Csépe Valéria miniszteri biztos, a Magyar Tudományos Akadémia pszichológusprofesszorának vezetésével egy százfős, pedagógiai szakértőkből, pszichológusokból és gyakorló tanárokból álló kutatócsoport.

„Olyan alaptantervet igyekeztünk készíteni, amely a legkorszerűbb tanulástudományi eredményekre alapoz, ötvözi a magyar és európai kultúrát és hagyományait, a hazai pedagógia progresszív irányzatait, valamint a modern műveltség – nemzetközi egyetértést élvező – elveit” – mondta Csépe a Magyar Időknek.

A tervezet számos olyan módosítást tartalmaz, ami eddig csak megkeserítette a diákok és a tanárok életét. Például a nulladik óra intézményéről Csépe úgy gondolja, hogy az „megzavarja az alvás-ébrenléti ciklust”, éppen ezért nem javasolják. A NAT-on dolgozó munkacsoport vezetője arról is beszélt, hogy milyen emberképet képvisel az új alaptanterv. Az biztos, hogy ezért nem fogják fentről megdicsérni, hiszen kapásból azzal kezdi: a NAT emberképe magyar és európai. „Ideálja a harmonikus, folyamatosan tanulni tudó, a világ változásaihoz megfelelően alkalmazkodni képes, környezetét aktívan alakító, gondolkodó ember. Ennek nevelési céljait együtt fogalmaztuk meg az iskolára, a pedagógusra, a tanulóra és a szülőre. Sokan kérdezik, hogy a javasolt alaptanterv mitől nemzeti. Például attól, hogy ez Magyarország alaptanterve. S attól is, hogy a nemzeti identitást erősítő tartalmak akkor és úgy jelennek meg, amikor és ahogyan ezt az értelmi és érzelmi fejlődés lehetővé teszi.”

Csépe arra is kitért, hogy az új tervezetet a szülők is véleményezhetik a www.oktatas2030.hu oldalon.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.