Az új Nemzeti alaptanterv emberképe Csépe Valéria szerint „magyar és európai”

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 7.

Belpol

Nem csoda, hogy a kormány át akarja írni.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az új Nemzeti alaptanterv tervezete nem igazán nyerte el a kormány tetszését. Gulyás Gergely egy korábbi kormányinfón egyenesen azt mondta, hogy ebben a formában biztosan nem fog életbe lépni, változtatni kell rajta. Hogy pontosan mi csípi a kormány szemét az új NAT-ban, ami a tervek szerint jövő szeptemberben lép életbe, az kiderül Csépe Valériának, a tervezetet készítő munkacsoport vezetőjének mai nyilatkozatából.

Korszerűbb és kevésbé nemzeti lett az új alaptanterv tervezete, mint ami a kormány tetszését elnyerné

Gulyás Gergely már elöljáróban biztosított is mindenkit: ebben a formájában nem fog életbe lépni. Pénteken jelent meg az új Nemzeti alaptanterv (NAT) első 312 oldalas tervezete, amelyen 2017 decembere óta dolgozott Csépe Valéria miniszteri biztos, a Magyar Tudományos Akadémia pszichológusprofesszorának vezetésével egy százfős, pedagógiai szakértőkből, pszichológusokból és gyakorló tanárokból álló kutatócsoport.

„Olyan alaptantervet igyekeztünk készíteni, amely a legkorszerűbb tanulástudományi eredményekre alapoz, ötvözi a magyar és európai kultúrát és hagyományait, a hazai pedagógia progresszív irányzatait, valamint a modern műveltség – nemzetközi egyetértést élvező – elveit” – mondta Csépe a Magyar Időknek.

A tervezet számos olyan módosítást tartalmaz, ami eddig csak megkeserítette a diákok és a tanárok életét. Például a nulladik óra intézményéről Csépe úgy gondolja, hogy az „megzavarja az alvás-ébrenléti ciklust”, éppen ezért nem javasolják. A NAT-on dolgozó munkacsoport vezetője arról is beszélt, hogy milyen emberképet képvisel az új alaptanterv. Az biztos, hogy ezért nem fogják fentről megdicsérni, hiszen kapásból azzal kezdi: a NAT emberképe magyar és európai. „Ideálja a harmonikus, folyamatosan tanulni tudó, a világ változásaihoz megfelelően alkalmazkodni képes, környezetét aktívan alakító, gondolkodó ember. Ennek nevelési céljait együtt fogalmaztuk meg az iskolára, a pedagógusra, a tanulóra és a szülőre. Sokan kérdezik, hogy a javasolt alaptanterv mitől nemzeti. Például attól, hogy ez Magyarország alaptanterve. S attól is, hogy a nemzeti identitást erősítő tartalmak akkor és úgy jelennek meg, amikor és ahogyan ezt az értelmi és érzelmi fejlődés lehetővé teszi.”

Csépe arra is kitért, hogy az új tervezetet a szülők is véleményezhetik a www.oktatas2030.hu oldalon.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.