„A Covid-ellátás amőbaként terjeszkedik az intézményben, egyre több helyet foglalnak el azok az osztályok, ahol covidosokat látnak el. Teljes egységeket és osztályokat kell átengedni, hogy ott a fertőző betegek ellátását végezni lehessen. Nálunk váltásban dolgoznak ezeken az osztályokon az orvosok és a rezidensek, még meg tudjuk oldani” – beszél a tapasztalatairól egy budapesti kórház orvosa. Egy másik fővárosi intézmény dolgozója szűkszavúan annyit mond a mindennapokról: „Ha elmegy vagy meghal egy beteg, azonnal kettő jön a helyére. Minden a Coviddal van tele.” A helyzet a vidéki kórházakban sem jobb; egy nagyobb intézmény ápolója azt mondta lapunknak, náluk december–januárban nagyon sok beteg volt, majd enyhébb időszak következett, most viszont „az intenzív ellátásra nagyobb szükség van, mint eddig. Telnek be a helyek, újabb átcsoportosítás várható, az egyik műtőt biztosan intenzívvé alakítják át. Rossz a hangulat, és az eddiginél rosszabbra készülünk”.
Sokkal durvább
A lapzártánkkor elérhető legfrissebb adatok szerint nagyot ugrott a kórházban ápolt koronavírus-fertőzöttek száma: hétfő este 9300-an szorultak kórházi kezelésre. Azt ugyan általában nem közli az Operatív Törzs, hogy hányan vannak intenzív osztályon, azt viszont tudjuk, hogy március 15-én már 1008-an voltak lélegeztetőgépen. Decemberben Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora úgy nyilatkozott, hogy „a magyar egészségügy teherbíró képessége 1000 lélegeztetett beteg körül határozható meg, ekkora és ennél nagyobb számú súlyos állapotban lévő beteget hosszú időn keresztül az ellátórendszer nem bír el”. A Népszavának a múlt héten Merkely már azt mondta, mivel az egészségügyi dolgozók elsőként kapták meg a védőoltást, számításai szerint az ellátók a korábbiakhoz képest 20–25 százalékkal jobban terhelhetők, vagyis a korábbi ezres határ elmehet akár 1200–1250 lélegeztetett betegig is. Lantos Gabriella egészségügyi menedzser a 24.hu-nak azt fejtegette, hogy jó minőségű ellátást 800–1200 lélegeztetett beteg számára lehet biztosítani. Ha van körülbelül 1800 bevethető intenzíves ápoló, akkor egy műszakban 600-an tudnak dolgozni. Egy ápoló pedig akkor tud megfelelő színvonalú ellátást biztosítani, ha egy vagy maximum két betegre kell figyelnie. Ha ez a szám felkúszik három-négyre vagy még többre, azt értelemszerűen megsínyli az ellátás minősége.
Ehhez képest Gulyás Gergely a múlt csütörtökön arról beszélt, hogy rendelkezésre áll további 1918 lélegeztetőgéppel felszerelt ágy – csak afölött siklott el elegánsan, hogy ki fogja e majdnem kétezer gépet kezelni. Ezt annyival intézte el, hogy „a humán erőforrás biztosítása volt mindig is a legnehezebb”. Pedig talán volna megoldás: például ha a kormány mindenféle ösztönzőkkel, ha csak ideiglenesen is, visszacsábítaná azokat a szakápolókat, akik korábban elhagyták az egészségügyet – ilyen szándékra azonban semmi jel nem utal. Másrészt a csehekhez hasonlóan nemzetközi segítséget is kérhetnénk, ám Orbán Viktor vasárnapi rádióinterjújából látszik, hogy ez sem opció. A miniszterelnök továbbra is arra büszke, hogy Európában lakosságarányosan Magyarországon van a legtöbb ágy és lélegeztetőgép – a humánerőforrás-hiányról azonban ő sem beszélt.
Az egészségügyben dolgozók azonban nagyon is érzékelik, hogy kevesen vannak. „Miután tavaly tavasszal megkapták a kórházak az utasítást, hogy fel kell szabadítani az ágyak egy részét, jóval több üres ágy volt, mint most. Jelenleg bizonyos kórházakban szinte csak Covid-ellátás folyik, a többi intézményben pedig felgyülemlik az a betegtömeg, amelynek nem halasztható az ellátása. Olyan nincs, hogy osztályok üresen állnak” – mondja egy budapesti kórház orvosa, aki Covid-ellátásban és „tiszta osztályon” egyaránt dolgozik. Míg korábban a sürgősségi osztályra csak néhány olyan beteg jött, aki fulladt, most már jóval többen érkeznek naponta. Van egy ún. szürke osztályuk is, ahová azokat a betegeket irányítják, akik kórházi ellátásra szorulnak, de még nem érkezett meg a PCR tesztjük eredménye. Forrásunk megjegyezte: egyre gyakoribb, hogy a kórházba kerülőt néhány napra rá követik a családtagjai – a mostani fertőzés jóval erősebb, mint a korábbi.
Az is komoly probléma újabban, hogy sokszor későn kerülnek az ellátásba a covidos betegek. Sok fertőzött a háziorvoshoz sem jut el, a telefonos kommunikáció nem minden esetben működik, vagy egyszerűen elérhetetlenek a vonalak, annyian próbálnak telefonálni. A beteg így nem jut megfelelő terápiához, gyógyszerhez, és ha rosszabbra fordul az állapota, akkor már a mentő viszi a kórházba, holott ez sokszor megelőzhető lenne. A koronavírusnál minél később lesz diagnózis és jut ellátáshoz a beteg, annál tragikusabb lehet a végkimenetel. Beszéltünk olyan, fővárosi intézményben dolgozó orvossal, aki szerint átlagosan napi 40–50-en érkeznek hozzájuk, ebből 20–25 embert mentő hoz. Tud olyan intézményről, ahová naponta 50 beteget is bevisznek mentővel.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
