Interjú

„20–25 csatatér”

Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke

Belpol

A saját tábor és a bizonytalanok mozgósításáról fog szólni a 2022-es választás, a kampányban a Fidesztől gyurcsányozás és járványkezelési sikerpropaganda várható – mondja Horn Gábor. Az SZDSZ egykori kampányfőnökét a Bige László által megrendelt kutatásról is kérdeztük.

Magyar Narancs: A Telex.hu beszámolója szerint 5 ezer fős kutatást készítettek Závecz Tibor intézetével közösen. Magyarországon viszonylag ritkán van lehetőség ekkora mintát vizsgálni; mi volt a kutatás célja, mire szólt a megrendelés?

Horn Gábor: Magyarországon nagyon gyakran végeznek ilyen kutatásokat közpénzből, csak nem értesülünk róla. A Nézőpont és a Századvég éves bevételeit, illetve a kormány kommunikációját elnézve egyértelmű, hogy majdnem név szerint tudják, mit gondolnak a szavazóik, és erre reflektálva alakul az orbáni politika. Amikor az SZDSZ kampányfőnöke voltam, nem volt sok pénzünk, mégis ragaszkodtam hozzá, hogy kétévente csináljunk ilyen nagy mintás kutatásokat, mert ezres mintával a finomabb társadalmi mozgásokat vagy a kisebb pártok támogatottságát nem lehet jól mérni. Ma is igyekszem rábeszélni a politikusokat, hogy rendeljenek ilyen kutatást, mert e nélkül nem lehet egy kampányt megalapozni. A mostani felmérés külön erénye, hogy a járványhelyzet ellenére személyes megkérdezéssel történt, így több mindent megtudhattunk, mint telefonon, ahol 10–15 percnél tovább nem nagyon érdemes kérdezni az embereket. Nagy jelentősége van annak is, hogy a megrendelő az első pillanattól kezdve a nyilvánosságnak szánta az anyagot.

MN: Meglepte önöket, hogy az ország egyik leggazdagabb embere, a jelenleg bűnügyi felügyelet alatt álló Bige László rendelte meg a kutatást, nem pedig valamelyik párt?

HG: Az nem lep meg, hogy a pártok nem rendelnek ilyet, mert ez egy drága mulatság, és az ellenzéki pártok finoman szólva nem állnak jól anyagilag. Én a helyükben ennek ellenére is költenék erre, de ez az ő dolguk. Bige László nem minket keresett meg, hanem Závecz Tibort. A Republikon Intézet a kérdések összeállításában és az eredmények kiértékelésében vett részt, magát az adatfelvételt a Závecz Research csinálta. Egyszer találkoztam Bige Lászlóval, amikor prezentációt kért az eredményekről. Ekkor össze is törtem az autómat, amint az látható is volt néhány médiafelületen.

 
Horn Gábor

MN: Mire gondolt, amikor megtudta, hogy a Vadhajtások portálon megjelent önről egy a Bige-birtok előtt készült fotó?

HG: Majd’ harminc évig voltam politikus, ma is a politika közelében mozgok, de nincs üldözési mániám. Biztosan nem vagyok annyira fontos, hogy bárki kövessen. Majdnem egy órát álltunk az utcán, ebbe belefér, hogy valaki véletlenül arra járt és felismert, de persze az is lehet, hogy Bige házát figyelik. A fotó egyáltalán nem rázott meg, az már inkább, hogy összekoccantam egy autóval, és mint kiderült, én voltam a hibás.

MN: A Telex cikke szerint a kutatást bemutatták az ellenzéki pártok kampányfőnökeinek is. Ezt a találkozót önök szervezték?

HG: Nem mi szerveztük, úgy tudom, a pártok rendszeresen tartanak ilyen találkozókat. Talán túlzás kampányfőnöki találkozóknak nevezni ezeket, mert nem mindenhol van még hivatalos kampányfőnök, bár az előválasztási kampány közeledtével nem lenne baj, ha lenne. Mindenesetre valóban beszéltünk az eredményekről a pártok embereinek, ahogy korábban is mutattunk már be ennél kisebb kutatásokat. Egy elemző intézet erre való, ha fideszeseknek kellene beszélni az oktatás helyzetéről, én akkor is mennék.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.