Az Arzenálban lévő üzletek tulajdonosaival kötött szerződés értelmében az áruház alapvetően kereskedelmi és szolgáltató tevékenységre alakult. Az üzletházat üzemeltető Szivárvány Plusz Kft. igazgatója, Román Rudolf szerint ebbe az úgynevezett "tevőleges humanizmus" e karitatív formája nem fér bele, bár azt elismeri, hogy valahol a pénzosztás is szolgáltatás (pénzszolgáltatás).
Román Rudolf kitervelt tudatosságot lát abban, hogy a humanisták az áruház előtt hosszú órákon át
várakoztatják
majd ötösével lifteztetik, sétáltatják őket a folyosókon. Nyolcvan tulajdonos írta alá azt a memorandumot, amelyben a HTHA itteni tevékenysége ellen tiltakoztak. Az igazgató még azt is felajánlotta, hogy a környéken ingatlant bérel az adományosztóknak, akiknek persze eszük ágában sincs ezt elfogadni.
Az 1991-ben épült Arzenál áruházban akkoriban négyzetméterenként 200 ezer forintért lehetett üzletrészt vásárolni. Ezeket hetven különböző vállalkozás vette meg, a harmadik, hatodik és hetedik szintet a Gewinn Kft., a negyediket egy Hepta nevű cég, míg az ötödiket az Autoklinik Kft. Román Rudolf igazgató szerint később ugyanezen társaságok vezérkara szerezte meg az Ybl Bankot is. 1992-ben mindhárom kft csődhelyzetbe került, fenntartási költséget nem fizettek: jelenleg 125 millióval tartoznak az üzemeltetőnek. A Szivárvány Plusz Kft. a csődeljárás során beadta saját követeléseit, de mindösszesen 20 milliót tudtak behajtani. Az Autoklinik például hárommillióval tartozott, de esély sem volt arra, hogy ezt a pénzt a Szivárvány valaha is viszontlátja, hiszen az Autoklinik kétmilliárdos mínuszt hátrahagyva jelentett csődöt. A három vállalkozás 1995-ben tulajdonrészét eladta a Bressano Kft.-nek, amely rövid időn belül hétfelé passzolta azt tovább. Így került a képbe a harmadik emelet három üzletrészével bíró Cap Invest Kft. (a tulajdoni lapon a bejegyzés dátuma 1996. szeptember 30.), amely tavaly decemberben bérbe adta egyik helyiségét a Humanitás Tevőleges Humanizmus Alapítványnak. A köztük köttetett bérleti szerződés nullszaldós, azaz a humanisták csak az üzemeltetés költségeit fizetik a Cap Investnek, ők viszont a Szivárvány Plusznak egy fillért sem.
A Cap Invest Kft.-t
1993. szeptember 15-én alapították egymillió forint törzstőkével. Ebben a stuttgarti székhelyű Fekete Handelsgesellschaft GmbH tulajdonosa, a tatai illetőségű Fekete Ákos 900 ezerrel, míg Kovács Béláné Micsutka Mária budapesti vállalkozó 100 ezer forinttal van benne. A cég, amelynek tevékenységi körébe a pénzügyi tanácsadástól a külkereskedelmen át a saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása is beletartozik, ´94 március 5-től 35 millióra emelte törzstőkéjét, s tulajdonába került az Igali Gyógyfürdő, valamint a Petőfibányai Faüzem is. Tevékenységi köre többek között szoftverépítéssel, felnőtt- és egyéb oktatással bővült. Ákos Fekete, "a mindenféle áruk importjával-exportjával" foglalkozó kereskedő törzstőkéje immár ötvenezer DM. A Cap Invest Kft. ügyvezetőjét dr. Noszlopy Lászlónak hívják.
Az áruház üzemeltetője sem a Cap Investről, sem a másik hat, az Arzenál épületében tulajdoni hányaddal bíró társaságról nem tudott mindaddig, amíg a hajléktalaninvázió nyomán fel nem térképezték őket a földhivatalban. (Lásd Osztódással szaporodnak című keretes anyagunkat.). A Cap Invest októberben felajánlotta a többi tulajdonosnak, hogy vegyék meg a tulajdonrészét, ám Román Rudolf szerint a kft irreálisan magas árat kért ezért. A Szivárvány Plusz Kft. által összehívott közgyűlésen a Cap Invest képviselőjeként az a dr. Székely Ádám jelent meg, akiről egyesek tudni vélték, hogy korábban Ó. Nagy Imrének, az Ybl Bank igazgatójának a jogi tanácsadója volt. Az üzemeltetési igazgató abba is beavatta a Narancsot, hogy a jelenleg többéves börtönbüntetését töltő Ó. Nagy rádiótelefonon keresztül állandó kapcsolatot tart az adományosztást irányító S. Vilmos Lehellel, akit egyébként köröztek, s akit a rendőrség január utolsó csütörtökjén az áruházból vitt el.
Román úgy véli, hogy december óta több száz milliós volt az áruházban működő butikok bevételkiesése, s a vállalkozók közül többen is meg akarnak szabadulni üzletüktől. A hajléktalanoknak történő adományosztás a karácsonyi vásárt is tönkretette. A tulajdonosok többsége viszont a további tárgyalásokat szorgalmazza, hajlandók a zsebükbe nyúlni, csakhogy eltűnjön a Cap Invest - és persze megszabaduljanak végre a hajléktalanoktól. (Ugyanakkor nem a Cap Investtel, hanem a Bressano Kft.-vel próbálnak egyezkedni, mivel a Szivárvány Plusznak velük van üzemeltetési szerződése.)
A humanista hálózatépítő
S. Vilmos Lehel, az ötvenhárom éves alapítványi alelnök és kuratóriumi tag termetével is tekintélyt parancsoló. Farmerszerkó, bőrdzseki, mákos szőrzet. Bár a liberális sajtót kifejezetten rühelli, a Narancsot készségesen informálja arról, mi is folyik itt, ám előbb még elkísér egy kézsérült csövest (akinek sorban állás közben támadt afférja) a Péterffy Sándor utcai kórházba.
Magyar Narancs: Ön valóban kapcsolatban áll Ó. Nagy Imrével?
S. Vilmos Lehel: Ki az az Ó. Nagy Imre, és miért kellene vele kapcsolatban állnom? Én az Ybl Bankról csak annyit hallottam, hogy átalakult Polgári Bankká.
MN: Tehát kategorikusan cáfolja.
SVL: Nincs mit cáfolnom, ez az állítás még nem hangzott el, ezt a kérdést nekem eddig még senki sem tette föl. Nem dicsekvésképpen mondom, de minden kérdésre tudok válaszolni. Hát kérem, én hallottam az Ybl Bank tulajdonosáról. Ha már az Ybl Bankot emlegeti, miért nem néz utána a Reál Banknak? Tudniillik lassan majd nekik kell fizetni, ha végig akarunk menni a folyosón. Azt nem mesélték el önnek, hogy az üzemeltető cég hitelt vett fel tőlük, s fedezetül az áruház közös helyiségeit ajánlotta fel? Én azt szeretném megkérdezni: melyik az a közgyűlés, amelyik ezt engedélyezte? A kisvállalkozók kiszorításával az üzemeltető Szivárvány Plusz most már 51 százalékban tulajdonosa az épületnek.
MN: És ez miért foglalkoztatja önt mint a Humanitás Tevőleges Humanizmus Alapítvány kurátorát?
SVL: Mert kérdezett róla, az Ybl Bankot kérdezte.
Az előbbi párbeszédet azért idézzük szó szerint, mert nehéz lenne másképp hitelesen visszaadni. S. Vilmos Lehel tudniillik ismeri is Ó. Nagyot, meg nem is. Hasonlóképpen nem tudja, ki is valójában az adományozás fő szponzora, az a bizonyos német üzletember, aki kifejezetten azt kérte, hogy egy pályaudvar közelében osszák a pénzt. S. Vilmos, állítása szerint, tavaly szeptemberben kapott tőle egy ilyen tartalmú levelet, ám hogy ez a karitatív és önzetlen német vállalkozó nem azonos-e véletlenül a stuttgarti-tatai illetékességű Fekete Ákossal (lásd Cap Invest), arról szintén nincs tudomása - annak ellenére, hogy S. Vilmos a HTHA alelnökének mondja magát. "Én azt az alapító okiratot nem láttam, amire maga hivatkozik, de ha ő az, és 50 ezer márka törzstőkével rendelkezik, akkor több jogot gyakorolhat, mint az üzemeltető" - mondta S. Vilmos érdeklődésünkre, és azt is kifejtette, hogy az akció színtiszta jótékonykodás, aki mást állít, az szerinte hazudik. És hogy miért pont az Arzenálban osztják a pénzt? Mert a Cap Invest "volt olyan szíves", és március 31-ig szerződést kötött velük. Az is rágalom, állítja, hogy ők ezért egy fillért sem fizetnek: "Nullszaldós bérleti szerződésünk van", teszi hozzá.
De pillanatnyilag nem a főszponzor (az anonim német) pénzét költik, mivel akadt egy nagylelkű magyar (nevezzük X. Györgynek), aki év végéig 10 milliót készpénzben, további tízet élelmiszerben juttatott az alapítványnak. Az S. Vilmoshoz intézett levélben az adományozó feltételeket is kikötött: az alapítvány számlájára az egy összegben átutalt pénzből napi 40 ezer forint - kiadási pénztárbizonylattal igazolva - fizethető ki, s az élelmiszert hetente ő szállítja az Arzenál azon alsó büféjébe, amelynek a tulajdonosa vállalta az élelmiszerosztást. A György keresztnevű úr az "év végéig" garantálja "a segélyprogram kitolását".
Hogy akkor miért kell a német?
Még az akció elején olykor 400-600 forintot is osztogatott az alapítvány, játékot, mosószert, szappant úgyszintén. "Ez utóbbit év közben is szeretnénk megismételni majd", így S. Vilmos Lehel, a kurátor-alelnök (eredeti neve egyébként Schreibert Vilmos Lehel, csupán a Humanista Világszövetség alapítójának a javaslatára "magyarosított") S. Vilmos szerint a szponzorok ragaszkodnak a névtelenséghez, de "eljön majd az idő, amikor ott lesz a nevük a világtévékben, például a Music TV-ben, s mellettük feltűnik a Humanista Világszövetség zöld földgömbös emblémája is", lelkesedik az alelnök.
A tevőleges humanizmus,
"amikor a megfáradt arcok kisimulnak", jó érzéssel tölti el S. Vilmos Lehelt, az viszont kevésbé, hogy a rendőrök az áruházban, a jótékonykodás közben csaptak le rá. Csütörtök délutántól másnap délelőttig tartották bent a XI. kerületi kapitányságon, kihallgatták, aztán mehetett isten hírével. S. Vilmos alapítványbeli ellenfeleinek kezét látja a dologban, két egykori BM főiskolai tanárét ("akik belenyúltak a nyilvántartásba"), és egy exkurátortársáét, dr. Pál Lászlóét. (Dr. Pál Lászlót többszöri próbálkozás után sem sikerült utolérnünk.)
S. Vilmos Lehel elárulta azt is, hogy a hajléktalanokat felügyelő nagydarab fiatalemberek nem az alapítvány emberei, különböző káeftéktől kapták kölcsön őket, ők fizetik a bérüket. Bizalmába fogadva a Narancsot, nem rejtette véka alá azt sem, hogy személye a kapocs a Cseh Sándor és Garamvölgyi Miklós nevével fémjelzett (egykori kisgazda) Független Honvéd Hagyományőrzők és a Humanitás Tevőleges Humanizmus Alapítvány között: "Adományokat szerzek nekik."
A kurátor névjegytartójában a Cap Invest ügyvezető igazgatójának, dr. Noszlopy Lászlónak három, különböző cégek fejlécével ellátott névjegykártyája volt. "Noszlopy a struktúravezetőm a Safe Invest biztosításközvetítő káefténél, ahol ő az értékesítési igazgató. Tizenkét országban végzünk hálózatépítő tevékenységet. Nekem üzletkötőként Magyarország és Románia a területem."
Lent, az áruház árkádja alatt beszélgetünk, amikor talpig feketébe öltözött fiatal nő megy el mellettünk babakocsit tolva, benne bömbölő csöppség. S. Vilmos Lehel már odafönt kiszúrta magának, s bár ahogy mondja, nincs üldözési mániája, "de az tuti, hogy ez a nő nem véletlenül üvölteti a kölykét a harmadik emeleten, ahol a pénzosztás folyik". "Helló" - köszön oda neki hosszan megnyújtva az ót, amire a nő megvető ajakbiggyesztéssel válaszol. "A kurva anyádat!", kiáltja utána a tevőleges humanisták alelnöke.
Tódor János
A Humanitás Tevőleges Humanizmus Alapítvány az úgynevezett Humanista Világszövetség (HVSZ) magyarországi tagozata. A HVSZ alapító elnöke az a Tarnói László, akit Szálasi Ferenc 1944 novemberében előbb bíróvá nevezett ki, majd néhány nap múltán - Tarnói saját kérésére - az igazságügy-miniszter kabinetirodájának vezetőjévé. Az Egyesült Államokból 1989-ben visszatért Tarnói sok mindennel próbálkozott: 1992-ben például egy százezer munkanélkülit foglalkoztató munkatábor felállítását javasolta. A mostani pénzosztásnak nyilvánvalóan nem ő a fő alakja, ugyanakkor az a tény, hogy az akció irányítói szervezetét bízták meg a végrehajtással, önmagában is árulkodó.
