Ahogyan az Egyesült Államokban a Wired, Magyarországon a Internetto vezette be - elsősorban a hagyományos médián keresztül - a szélesebb, nem számítógépfüggő köztudatba az internetet, "digitális forradalmat" hirdetve. Az Internetto a CD-ROM-pionír történész-szociológus, Nyírő András ötlete volt, akit trendérzékenysége, kitűnő kommunikációs képessége és profi médiaszereplései miatt guruként tisztel a közvélemény - ma az online média rivális cégekben tevékenykedő élcsapatának java részét nehéz természete miatt gyakran cserélődő egykori munkatársai alkotják. Nyírő és csapata kivonulása az Internettóból zajos botrányt kavart, alig fél év elteltével a forradalmárokból lett tulajdonosok nyomására a főszerkesztő mégis csendben és egyedül távozott az utódlap, az Index éléről.E sorok szerzője egykori internettósként, valamint Index- és Westel 900-alvállalkozóként többszörösen is érintett történetünkben, ezért a cikk műfaja szubjektív riport - személyes élményeken és a többi érintettel folytatott beszélgetéseken alapul. Az a célja, hogy bemutassa a magyar internetes sajtó hőskorától az egyik legdinamikusabban növekvő újmédia-vállalkozásig vezető alig fél évtizedes utat, amelyet az Indextől történt távozása óta a Westel 900-nál, az internet mobiltelefonra szabásán dolgozó Nyírő neve fémjelzett.
A történet kezdetei a rendszerváltást megelőző időkbe nyúlnak vissza: Nyírő még TMB-ösztöndíjas korában Szakadát Istvánnal és Kelemen Gáborral együtt társszerzője az 1989-ben megjelent, Politika című lexikonnak, amely a kommunista (majd szocialista) állampárt politikai bizottságainak történetét dolgozza fel 1944-től 1989-ig, korabeli napilapok, könyvtárakban, levéltárakban hozzáférhető források alapján. A könyv megjelentetésével lekésik az utolsó MSZMP-kongresszust, így nem keltenek feltűnést vele, viszont
számítógépes formában is megmarad
a teljes szöveg. Nyírő 1990-1992 között egy újabb ösztöndíjjal Franciaországban tanul, de a politológiai kurzus untatja, helyette a kint vásárolt 286-os IBM PC-jén programozni tanul, és szociológiai modellek alapján "koalícióelméleti" szoftvert készít, amelyet hazatérte után be is nyújt a Közgazdasági Egyetemen PhD-dolgozat gyanánt. Az illetékes tanszékvezető nem hajlandó elfogadni a csak számítógépen prezentálható munkát. Kiderül, hogy Szakadát időközben beszkennelte a Politikában szereplő PB-tagok fényképeit és a plakátokat, sőt korabeli mozgóképfelvételek is rendelkezésükre állnak, így elkészítik belőle az első kereshető, hiperhivatkozásokkal megtűzdelt magyar multimédia CD-ROM-ot, amelyet az Aula Kiadó 300 példányban ki is ad. Ezt is benyújtják PhD-dolgozat gyanánt, az MTA illetékesei szerint azonban a CD-ROM nem nyilvánosan hozzáférhető médium, ezért ismét elutasítják - Nyírő azóta sem doktorált.
A következő fejezet az 1993 és 1996 között negyedévente megjelenő ABCD multimédia-magazin, amelybe már az IDG multinacionális számítástechnikai kiadóvállalat égisze alatt vágnak bele - ekkor túl vannak már a Magyar Filmintézet megrendelésére készülő Mozgóképtár CD-ROM-sorozat első részén is, és lassan összeáll
az első Nyírő-csapat:
Szakadát István főszerkesztő-helyettes és Yasar Meral grafikus, önálló rovatot vezet Kelemen Gábor, Barczi Imre és Gerényi Gábor, és időről időre felbukkan rajta (például hajvágás közben) a Népszabadság fenegyereke, Uj Péter is. Beszkennelnek egy egész sor sajtóterméket is - például az akkori Magyar Narancsot. A kezdetben 3-400 példányban megjelenő ABCD-ből a csúcson 4500 kópia fogy, és a Fábry-féle Dizájn center beválasztja a száz legszebb tárgy közé, de nyereséget soha nem hoz a kiadónak. 1995-ben - amikor még a Compuserve a vezető online szolgáltató, az otthoni internetezés pedig ismeretlen fogalom Magyarországon - Nyírő újabb váltásra szánja rá magát, és meggyőzi Bíró Istvánt, az IDG Magyarország ügyvezetőjét egy interneten megjelenő újság szükségességéről - ez lesz az Internetto (eredetileg: iNteRNeTTo). A Balaton-parti névválasztás zseniálisnak bizonyul, hiszen a magyar közvélemény évekig az Internettóval azonosítja az egyre több publicitást kapó
"számítógépes szupersztrádát",
az internetet.
Az ABCD-s csapatra szerveződő Internetto (www.internetto.hu) hamarosan új tagokkal bővül, kezdetben erős irodalmi beütéssel: Török András és Horváth Iván is az alapítók közt van. Az első két év a műfajteremtő - de legalábbis műfajhonosító - kísérletezés jegyében zajlik: Barczi Imre vezetésével beindul a naprakész IT-hírszolgálat és a heti e-mail hírlevél, Gerényi Gábor internetes rádióadásokat készít. Kialakul a legendás Törzsasztal, a magyar internetezők mindmáig legnépszerűbb beszélgetőfóruma - a törzstagok rendszeres találkozókat is szerveznek, hogy kiderüljön, kik rejtőznek a talányos álnevek mögött. A Mihancsik Zsófia által moderált a Hét kérdésében parázs politikai viták zajlanak, rendszeressé válnak a mobiltelefonos internetkapcsolaton keresztül a szerverre lőtt élő, digitális fényképes tudósítások - többek között a Diákszigetről és a Balaton-átúszásról. Takács Viktor és Szemők Árpád franchise-rendszerben elindítja az első vidéki mutációt (iNTeRNeTTo.Szeged), amelynek a későbbiekben másfél tucat vidéki, határon és tengerentúli követője akad. A Nyírő-csapatot 1999-ben befogadó Inventra Kft. - tulajdonosa Kőrösi Ákos - online áruházat nyit az első "portálon", az értelmiségi orgánumnak induló Internetto fokozatosan kommercializálódik, popularizálódik és napilaposodik.
1996-ban a Medián Közvélemény és Piackutató Intézet megkezdi kísérleti webaudit-szolgáltatását, amely kimagasló nézettséget regisztrál az Internetto oldalain. Ugyanebben az évben bonyolódik az Internet Expó, amelyre Nyírő 25 millió forintot kap a Nemzeti Kulturális Alapból. A magyar nyelvű tartalomfejlesztésre szánt összegből a lebonyolításban részt vállaló Műcsarnok és IDG egyaránt százalékot kér.
A máig tisztázatlan pénzügyi kavarás
végeredményeképpen a kurátorok nem jutnak hozzá egyébként tekintélyes gázsijuk utolsó részleteihez, és több tartozás kiegyenlítetlen marad. Az Internet Expó publicitása tovább növeli az Internetto olvasottságát, és a fórumokba is naponta több száz hozzászólás érkezik. 1997-ben beindulnak az olvasók kérdései alapján szerkesztődő, webkamerával és szövegben közvetített online interjúk, a válaszadók között szerepel többek között Friderikusz Sándor, Lovasi András és Horn Gyula - a miniszterelnöki interjú tízezres közönsége lefagyasztja a szervert, amelyet hamarosan kétprocesszorosra bővítenek. Az információtechnológiai hírek mellett beindul a gazdasági és sporthírszolgálat is, és Parti Nagy Lajos előszavával nyomtatott formában is megjelenik a magyar nyelvű cyber szlengszótár, a Zsargon, túlnyomórészt az Internetto olvasói által beküldött címszavakból összeállítva. Az év végén Mihancsik felmond, mert nem tud megegyezni a főszerkesztővel a Hét kérdése moderálásának szabályairól.
1998 első fele a Matáv-basztatás jegyében telik - Nyírő korábban ellenzi a monopolhelyzetben lévő telefontársaság internetellenes tarifapolitikájának szóvátételét, a Turi László által szerkesztett Fehér Könyvből azonban kiderül: a monopólium következtében Magyarország az egyik legdrágább hely távközlésileg. Az Internetto, a HIX és a HVG Online szerkesztői februárban nyílt levélben fordulnak Straub Elekhez, a Matáv vezérigazgatójához, mire a cég szinte azonnal bevezeti az "éjszakai 100 forintos" kedvezményt, és a jól bevált recept szerint bőkezűen hirdetni kezd az Internetto felületein. Nyírő online interjút szervez Straubbal, és az Internetto hasábjain is folytatja a sokakat érdeklő nyilvános vitát - bizonyos idő elteltével azonban a gyors sikertől vérszemet kapva, inkább személyesen szeretné
letárgyalni a dolgot "Elekkel"
Az utolsó, általa megrendelt ilyen jellegű írás már meg sem jelenik, viszont e-mailben landol Straub íróasztalán. E sorok - és a Matáv-basztató cikkek jelentős részének - szerzője az incidens után végleg búcsút mond az Internettónak, ahol 1995 óta vezette a cyber rovatot. Néhány hónap múlva Barczi Imre is súlyos nézeteltérésbe keveredik Nyírővel, és kilép - hogy kisvártatva a György Péter esztéta (és Matáv-tanácsadó) által gründolt, az Internettónál nagyságrendekkel nagyobb összegből gazdálkodó rivális portál, a MatávNet [origo] vezérkarában lássuk viszont (az érdekesség kedvéért: a Magyar Narancstól 1996-ban megvált szerkesztők társaságában). Az egykori Nyírő-csapatból ekkor már Szakadát és Kelemen is ott dolgozik.
Az Internettóban
új arcok
- főleg egyetemisták - bevonásával úttörő próbálkozások következnek az interaktív televíziózás terén: márciusban élő, Realvideo technológián alapuló internetes tévéműsort sugároznak az Irisz Multimédiánál kiépített stúdióból, később pedig interaktívvá teszik az MTV 2 Mélyvíz című éjszakai beszélgetőműsorát - a nézők a Törzsasztalban reagálhatnak, a hozzászólások egy része a műsorban is megjelenik. A választási kampány finisében élő online vita Kósáné Kovács Magda és Deutsch Tamás között, majd saját sátor és műsorok a Diákszigeten doktor Máriás szervezésében. Októberben a rendőrség egy focipálya-rongálással dicsekvő törzsasztaltag adatainak kiadására szólítja fel a lapot, az Internetto - ahogyan korábban a "ketchupos bomba" néven elhíresült ügyben is - az adatvédelmi biztos állásfoglalását kéri, majd annak értelmében nem szolgáltatja ki, és a továbbiakban nem is rögzíti az olvasók és a vitafórumok hozzászólóinak adatait. Az 1998-ban 60 milliósra becsült internetes reklámtorta felét az Internetto hirdetési felületein költik el az ügynökségek, egy bartermegállapodás keretében a szerkesztőség 12 tagja New Yorkba utazik.
1999-ben egyre feszültebbé válik a viszony az IDG Magyarország és az Internetto között: a csak számítástechnikai szaksajtóban utazó tulajdonosnak terhessé válik az univerzális (és még mindig veszteséges) portál, a korábban fegyelmezett IDG-káderként funkcionáló, időközben azonban médiasztárrá vált Nyírő viszont már szűknek érzi a kiadóvállalat által meghatározott kereteket. Februárban megválik az Internettónál töltött néhány év alatt tizenéves rendszergazdából egy jól menő budapesti internetszolgáltató (a MaNcs partnereként kitűnően bevált Telnet Magyarország Kft.) tulajdonos-ügyvezetőjévé fejlődött Nemes Dánieltől, mert nem készül el időre a megrendelt ingyenes levelezőrendszer - bár ezt a Telnet azóta is vitatja. Pozsonyban és Kolozsváron megjelenik az Internettóból válogatott cikkek nyomtatott kiadása, a Digitália, a kosovói háború kitörése után pedig ismét megdőlnek a korábbi nézettségi rekordok: nem ritka a napi 35 ezer olvasó. Május elején a szerkesztőség kemény magjából alakult kft. (az URL Consulting) 15 millió forintos vételi ajánlatot nyújt be az IDG-nek az Internetto névre, mire válaszul Bíró István rendkívüli szerkesztőségi ülésen jelenti be, hogy a név nem eladó, és a továbbiakban nem kíván együtt dolgozni sem Nyírővel, sem a vételi ajánlat támogatóival.
Május 17-én forró hangulatú sajtótájékoztató a MÚOSZ-székházban - az ekkor huszonhat tagú szerkesztőség egy emberként áll ki az erre az alkalomra készített plakátokon
földgömböt
pörgető Nyírő
mellett, és bejelentik hogy Index (www.index.hu) néven új lapot alapítanak, amelyet változatlan stílusban szerkesztve hálózati tömeglapnak, átfogó információszolgáltatónak, "úgynevezett portálnak" szánnak. Az 50 millió forintos törzstőkével alakult Index.hu Részvénytársaság első tulajdonosai az Inventrás Kőrösi Ákos és Szőllősi Gábor (75 százalék), az internettós Nyírő, Gerényi, Uj és Kéki Balázs technikai szerkesztő (10 százalék), továbbá Braun Róbert történész, Reisz Attila, a Microsoft Magyarország közelmúltban leváltott ügyvezetője, valamint Kövér József és Edward Sanborn pénzügyi magánbefektetők. A kör Nyírő távozása után további befektetőkkel bővül, és opciós részvénycsomagot kapnak az alkalmazottak is. A menedzsment tagjai: Kőrösi Ákos vezérigazgató, Braun Róbert vezérigazgató-helyettes, Uj Péter hírigazgató, Gerényi Gábor tartalomfejlesztési igazgató, Szabó Ákos kereskedelmi igazgató és Verhás Péter fejlesztési igazgató - a két utóbbi szakember a Graphisofttól, illetve a Compaqtól igazolt át az Indexhez. Az IDG kisvártatva bepereli az új vállalkozást, mivel azonban az Internettóval kapcsolatban szinte semmiről nincs papír (státusban is csak Nyírő dolgozott), a viszály elül - bár a perek az IDG amerikai ügyvédeinek nyomására még folynak. A "régi" Internetto főszerkesztői posztját egy darabig Nyírő egykori harcostársa, Andrassew Iván tölti be, a gyorsan változó összetételű szerkesztőségek alatt a portál nézettsége fokozatosan elmarad riválisaié mögött.
Az Indexnél a nyár a potenciális befektetőkkel folytatott tárgyalások jegyében telik, miközben folyamatosan elmérgesedik a hangulat Nyírő és a menedzsment többi tagja között: a főszerkesztő nem tudja feldolgozni, hogy már nincs abszolút hatalmi pozícióban a lapnál. A hivatalos verzió szerint Nyírő új kihívásokat keresve mondott le 1999 decemberében, a valóság azonban az, hogy inkább a cég maga kényszerítette távozásra. "András személyi kultuszban nyomult: begőzölt, megsértődött, nem tudtuk megoldani a szituációt" - állítja Uj, aki Gerényivel párban vette át a lap irányítását. Az alapító-főszerkesztő, aki már az 1995-ös "forradalmi" időkben is támogatta az addig közösségi alapon szerveződő, nonprofit internet kommercializálását, szerintük rossz üzletember: "Egyszerűen nem bírt megbirkózni azzal, hogy nem egy feneketlen pénzesláda fölött ül, hanem saját vállalatot csinálunk, és piaci verseny van" - jellemzik a kialakult helyzetet, és generációs szakadékot emlegetnek: "Nélküle nem jött volna létre az Index, de a távozása óta jobban megy a munka: három hónap alatt megdupláztuk az olvasótáborunkat."
Nyírő nem személyes konfliktussal magyarázza lemondását: "Már nem érdekel az internet annyira, oda jutottam vele, mint ´94 körül a CD-ROM-mal: mindent megcsináltam, amit akartam. Az a baj a magyar nyelvű tartalomszolgáltatással, hogy ez egy kis piac: ha mindezt Amerikában nyomtuk volna le, nem itt tartanánk. Most WAP-pal foglalkozom, ez a mobiltelefonos online tartalomszolgáltatás gyerekcipőben járó változata, olyan, mint az Internetto ´95-ben." A személyi kultuszt kikéri magának: "Meg kell személyesíteni a számítógépet, kellett egy arc - az internet nem számítógépek hálózata, hanem számítógépet használó emberek hálózata. Reklámbüdzsé híján amúgy is arra épült az Internetto egész kommunikációs stratégiája, hogy hírt kell csinálni, de engem kerestek meg az újságírók akkor is, ha történt valami az interneten." Ebbéli nagyságát az indexesek sem vitatják: "Kétségtelen, hogy kibaszott nagy kommunikátor, és ő szervezte ezt a közösséget maga körül" - fogalmaz Uj. "Akármennyi hibája van, a legtöbbünket ő húzott elő a köpönyegéből" - vélekedik Gerényi, és hozzáteszi: a magyar internetes tartalomipar évekkel jár a környező volt szocialista országok előtt.
A rámenős menedzser hírében álló Kőrösi vezetése alatt az Index
univerzális újmédia-vállalattá alakul:
a portálon kívül internetes tőzsdei (e-broker) és nézettséganalizáló (webaudit) szoftvert fejleszt, online reklámügynökségként és honlapszabászatként is tevékenykedik, és rohamléptekben terjeszkedik. Főállású alkalmazottainak száma nem egészen egy év alatt ötven fölé emelkedik, 1999-ben 100 millió forintos forgalom mellett nullszaldót produkál. Idén január elején már több tíz millió forintért, a névérték hússzorosán ad túl egy újabb kisebbségi részvénycsomagon, márciusban többségi tulajdont vásárol a tizenkétezer felhasználóval rendelkező ingyenes webkikötőt üzemeltető Tár.hu Kft.-ben, miközben egy külföldi pénzügyi befektető formájában további több száz millió forint kockázati tőke körvonalazódik a cég körül. A kérdés most már az, hogy elkerülheti-e a nulláról induló, de sikeres vagy sikeresnek tűnő internetes vállalkozások túlnyomó többségének végzetét, vagy jó áron eladják egy multinak az internetaranyláz lecsengésétől tartva.
"A mi stratégiánk nem a gyors eladás, vagy valamelyik nagy média-távközlési gigászba való beolvadás, hanem pénzügyi nagy- és kisbefektetők segítségével futtatni egy független csatornát" - mondja Gerényi, Uj pedig hozzáteszi: "Most pénzügyi befektetőt vonunk be, aki kisebbségi tulajdont fog szerezni. Már ez is annyi pénzt jelent, hogy hagyhatnánk megrohadni az egész céget, elkölthetnénk a lóvét, és élhetnénk Hawaiion életünk végéig. De senki nem vesz ki egy fillért sem, sőt még több pénzt rakunk bele. Olyan kelet-európai médiavállalatot akarunk csinálni, amely tényleg a nagyok közé küzdheti magát, olyat, amelyik ötven év múlva is állhat. Lehet, hogy ez álom meg baromság, de hát kell az embernek ilyesmi, ugye?"
Bodoky Tamás
A Medián kísérleti webaudit rendszerében részt vevő magyar portálok forgalma 2000. március 2-8. között (hét nap átlagai)
| oldalletöltés | látogató | |
| [origo] | 190 393 | 98 073 |
| Index | 131 637 | 37 757 |
| Lyss Internet | 34 368 | 3 312 |
| DataNet Online | 6 225 | 3 951 |
| Magyar Netlap | 2 795 | 1 721 |
