Az MSZP hét végi kongresszusa: Nyugodt erőlködés

  • Miklósi Gábor
  • 2003. április 3.

Belpol

Békésen, mondhatni lagymatagon zajlott le Budapesten a nagyobbik kormánypárt hét végi kongresszusa. A high-tech látványvilággal és mérsékelt izgalmakkal felturbózott rendezvényen úgy tűnt: az MSZP nem rekedt meg 2002-es állapotában, ám továbbra sem dőlt el, milyen párt lesz belőle 2004 őszén, a megújulási folyamat végén.

Békésen, mondhatni lagymatagon zajlott le Budapesten a nagyobbik kormánypárt hét végi kongresszusa. A high-tech látványvilággal és mérsékelt izgalmakkal felturbózott rendezvényen úgy tűnt: az MSZP nem rekedt meg 2002-es állapotában, ám továbbra sem dőlt el, milyen párt lesz belőle 2004 őszén, a megújulási folyamat végén.Akongresszus helyszínéül szolgáló Hungexpo B pavilon előterében EU-zászlók, röplapok és euro-szerencsekerék, a bejáratnál gigantikus uniós és nemzeti lobogók fogadták az érdeklődőket. A teremben megszámlálhatatlan EU-jelkép, a kivetítőn kokárdát formáló fénynyalábokban a párt népszavazási szlogenje ("Európai tavasz") jelezte a csatlakozásról döntő referendum közeledtét. A huszonegyedik század (legalábbis vizuálisan) betört a pártba; tavaly óta látványosan javult a koreográfia. A rendezvény egyes pillanataiban úgy tűnt, mintha a mondanivaló is változna.

A párt tavaly májusi, a szabaddemokratákkal tető alá hozott koalíciós szerződésről döntő kongresszusa óta nagyot fordult a világ: az MSZP túlélte, sőt a választói akarat szeszélye folytán a maga javára fordította a D-209-es botrányt és Orbán Viktor polgári mozgalmának túlburjánzását, kiütéssel nyerte az önkormányzati választást, a legutóbbi közvélemény-kutatások (mínusz Gallup) szerint utcahosszal előzi meg a Fideszt a biztos szavazók körében. A tavaly, közvetlenül a választási győzelem után fásultnak, önbizalom-hiányosnak és kissé aluszékonynak tűnő küldötteket mostanra mintha kicserélték volna (valószínűleg tényleg kicserélték; legalábbis erre következtethetünk Horn Gyula exkormányfőnek a régi gárda sanyarú sorsa felett kesergő szombati felszólalásából); többségük határozottan ébren volt a plenáris ülésen.

Az első nap politikai vitájához hozzászólók többsége láthatóan nehezen tért napirendre a Fidesz négyéves regnálása és a két tavalyi választási győzelem fölött. A kongresszust záró Internacionálé, a kissé szokatlan, de külsőségeiben mégis- csak egy baloldali pártot idéző elvtársazás, a szociáldemokrácia értékeinek lendületes mantrázása ellenére mintha a küldöttek jó része saját pártjában csak a Fidesz ellenpólusát látná. Olyan koherens jövőképnek, amit nem az ősellenség puszta lététől való félelem ihletett, e napon nyomát sem láttuk, ezért lehetett az ülés sztárja a kormány tevékenységét "tűrhetőnek" minősítő, ám érdemi megállapításoktól tartózkodó Horn Gyula. Ebben a légkörben vált eseménnyé, hogy az esélyesebbnek tartott Botka László szegedi polgármesterrel szemben Jánosi György megőrizte választmányi elnöki tisztségét, és hogy a kormánypártok fővárosi önkormányzati esélyeit hónapokon át elszántan gyilkoló Mandur László budapesti elnök nem lett országos elnökségi tag.

Az MSZP eddig sem a kapkodásáról volt ismert, így nem csoda, hogy a kongresszus refrénje a hosszú ideje tartó és állítólag 2004 őszén lezáruló megújulási folyamat szűnni nem akaró emlegetése lett. Az ellenjelölt nélkül újraválasztott Kovács László pártelnök nyitóbeszédében bejelentette: a megújulás jegyében hamarosan három új kabinet kezdi meg a munkáját, amelyek 2004 októberéig kidolgozzák az MSZP új programját. A távlati programot kidolgozó csoportot Hiller István oktatási államtitkár, a szervezeti megújuláson tüsténkedőt Szili Katalin országgyűlési elnök, az alapszabály-módosításért felelőst pedig Lamperth Mónika belügyminiszter vezeti. Egy ilyen csomagot a Lendvay utcában egy hétvége alatt összehoznak; egy demokratikus pártban a folyamat persze nyilván hosszabb időt vesz igénybe, de a másfél év azért egy kicsit soknak tűnik.

Jövő, kép

A kabinetvezetők közül Hiller és Szili mintha valóban öt-tíz éves távlatban gondolkodnának; előbbi (a hazai szocialisták között ritkaságszámba menően) javasolta az MSZP környezetvédelemhez, továbbá a nemzet és az állam fogalmához fűződő viszonyának átgondolását, továbbá hogy a szocialisták végre költözzenek el az "avítt és ósdi", továbbá rossz emlékeket idéző Köztársaság téri központjukból. Szili Katalin szervezeti kérdések mellett az iraki konfliktust és az EU-csatlakozást érintette, békepártinak minősítve a Medgyessy-kormányt. Az Országgyűlés elnöke (Medgyessy Péterhez hasonlóan) Orbán Viktor három évvel ezelőtti érvelésével operált, miszerint az EU-nak legalább annyira szüksége van Magyarországra és a többi közép-európai csatlakozó államra, mint azoknak az unióra. A Narancs érdeklődésére Szili Katalin fenntartotta a kormány békepártiságáról alkotott álláspontját. Szerinte a kabinetnek a "félreérthetetlenül békepárti nyolcas levéltől máig változatlan az álláspontja", amivel az ország lakossága 93-95 százalékának véleményét képviseli, a Fidesz pedig eredménytelenül próbálja "belpolitikai kérdéssé zülleszteni" a konfliktust.

2004 őszére a pártvezetők az MSZP-ből tüchtig európai szociáldemokrata pártot faragnának, amely egyszerre lesz szakmaibb és elvszerűbb, nagyobb taglétszámú és olajozottabb, középpártibb, ugyanakkor baloldalibb jelenlegi önmagánál. A célok közül azonban előbb-utóbb választani kell; az MSZP könnyen ráfaraghat, ha az 1994-1998 közötti ideológiamentes ("pragmatikus") adminisztrálgatást folytatja kormányzás címén.

A küldöttek egy részének a figyelmét felkeltette a középpártiság és a baloldaliság közötti ellentmondás. Gyurcsány Ferenc, Medgyessy Péter tanácsadója szerint az MSZP helye a "nemzeti közép kormányához képest" balra van, ezért szakítani kell az ideológiamentes középpárt célkitűzésével. A közép szerinte nem a politikai palettán tudatosan elfoglalt hely, hanem a különböző álláspontok viták során létrejövő eredője. "A közép nem helyzet, [hanem] következmény. Középen, ha az nem különböző állításokra épül, csak az üresség van vagy a középszer." Gyurcsány szerint a kongresszus végére kirajzolódtak "egy modern baloldali néppárt alapjai", mely "legalább hárommillió emberé", és amely - mivel nem osztálypolitikát folytat - "polgári baloldalnak" minősíthető. A párt tagsága előtt egyelőre kevéssé ismert, bár az MSZP környékén sokak által a jövő emberének tartott Gyurcsány mindezen változások szükségességét azzal indokolta, hogy az MSZP "ne csak a legnagyobb, hanem a legjobb párt legyen", melybe "hárommillió ember bele tudja képzelni magát, vágyait, jövőjét". Csöppet sem szárnyaszegett önbizalommal, némileg a következő évek eseményeit is megelőlegezve kijelentette: "Ez a párt képes lesz minderre. Veletek meg velem."

Önfényezés

Medgyessy Péter vasárnapi felszólalása a "jó hangulatú és kellően magabiztos" rendezvény "jó, jobb és tűrhető" felszólalásainak méltatásával és az elmúlt két év jogosan diadalmenetnek tekintett krónikájával kezdődött. A szocialistákkal 2001 júniusában kötött megállapodását "ószövetségnek" elkeresztelő miniszterelnök most a 2004-es európai parlamenti választásra szóló "újszövetség" megkötését javasolta a küldötteknek, eklektikusan vegyítve mondanivalójában az egykori rendszerváltó pártok egyikétől-másikától begyűjtött szimbólumokat (a gyerek mint a jövő, a hit és a folyamatosság jelképe), továbbá jelszavakat (mint a "köztársaság", melynek a kormányfő alattvalója; illetve a "másik Magyarország"). A jelen lévő határon túli magyar vezetőkre tekintettel eljátszott még a 10 milliós ország vs. 15 milliós nemzet örökzöld párosával, baloldali víziót emlegetve újra hitet tett a jóléti rendszerváltás programja mellett, miközben - szőrmentén és Horn 1995-ös elhatározását dicsérve - a világgazdasági recesszióra tekintettel megpendítette egy gazdasági korrekció lehetőségét is.

Hasonlóan elégedett volt pártja (mely "nyugodt, harmonikus és építkező") és a kongresszus (mely viszont "színvonalas és emelkedett") teljesítményével Kovács László régi-új pártelnök is záróbeszédében, aki 2004 őszére korszerűbb, vonzóbb pártot ígért a küldötteknek és a választóknak. A kérdés már csak az, hogy sikerül-e a következő másfél évben valóban korszerű, baloldali és a múltjával szembenéző pártot faragni az MSZP-ből, e nélkül ugyanis a szocialisták vonzereje nem származhat máshonnan, mint az ország felének Fidesszel szembeni ellenszenvéből.

Gavra Gábor

Miklósi Gábor

Lassú víz

Az országos választmány elnöki posztja kivételével az összes most betöltött tisztségre egy-egy jelölt pályázott, így a tisztújítás mérsékelt izgalmakat hozott. Az MSZP elnöke 2004-ig Kovács László marad, aki a hírek szerint másfél év múlva már nem kívánja magát jelöltetni a pártelnöki posztra. Az elnökhelyettes továbbra is Szili Katalin.

Az MSZP új alelnöke az első vonalba évek múltán visszatért Szekeres Imre és az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára, Hiller István lett. Az új elnökség tagjai közül Hillerrel együtt öten nem töltötték még be 40. évüket, négyen 1970 után születtek, hárman (Mesterházy Attila, Nagy Nóra és Újhelyi István) harminc alattiak. Az elnökség átlagéletkora mellett figyelemre méltó, hogy a pártvezetés tagjainak a többsége az önálló politikai centrummá vált és a pártonkívüli Medgyessy Péter által vezetett koalíciós kormány tisztviselője. Kérdés azonban, hogy a fiatalítás révén a szocialisták áttörést érnek-e el a Fidesszel szemben a legfiatalabb választók körében. A Narancs által megkérdezett Nagy Nóra elnökségi tag szerint a fiatalok megszólítása és integrálása azon múlik, hogy a szabályozott alapszervezeti keretek mellett sikerül-e kialakítani egy rugalmasabb helyi struktúrát. Arra a kérdésünkre, hogy a most az elnökségbe került fiatal pártvezetők a következő választási kampányokban frontemberként is meg tudnak-e jelenni a választók előtt, Nagy Nóra elmondta: az elnökségi tagok közül többen kormányzati tisztségviselők is, így - a média érdeklődésének felkeltése után - lát esélyt ismertségük növelésére.

Figyelmébe ajánljuk